Egri Ujság - napilap 1894. (1. évfolyam, 2-97. szám)
1894-09-25 / 71. szám
Egy év mérlege. — Hevesmegye közgazdasági viszonyai, ipara és kereskedelme a múlt évben. — (Második közlemény.) Egar, szeptember 24. Bányászat. A kamara lerütetén levő mindhárom megye északi része hegyes s kőzetekben, érczekben és ásványokban gazdag. Nagyban és rendszeresen mindazonáltal csak a vasércz, kőszén és a mészkő bányászat űzetik kisebb mennyiségben azonban aranyat, ezüstöt és rezet is aknáznak. Ez utóbbiakat azonban csak is Hevesmegye területén. A bányaterületek nagysága 1893. évben a a kamara területén 72.262,484 230 Q méter volt. Ebből Hevesmegye területére 4,320, 361.367 [J] méter esik. E bányaterület megyénkben a következő tulajdonosok között oszlik meg: Jármay Gusztáv és társa czégnek Recsken ás Párádon 1.133,693 400 H méter arany, ezüst és réz bányaterülete van GyöngyŐ8-Oroszin pedig 231,944,475 |_| méter. Gróf Károlyi Lászlónak Bátonyban 1 150.067 492 |~| méter bányaterülete barnaszénre, Almássy Máriának pedig ugyan csak itt barnaszénre: 1.804 656.000 |~| méter. A bányákban összesen 390 munkás dolgozott és pedig 177 férfi 50 nő s 163 gyermek. A megye területén levő bányatelepek termelési viszonyai a következők voltak : Arany termeltetett a mult évben 6.785 kg. 11,127 frt 89 kr. értékben; ezüst 50.126 kg. 4413 frt 79 krt. értékben; réz 413.8 mm, 22,957 frt 32 kr. értékben; mindhárom érez Jármay Gusztáv és társai tulajdonát képező Mátrabányai fémbánya és kohótelepen Recsken. Az eredményt összehasonlítva az 1892. évi termeléssel, kitűnik, hogy az arany és ezüst termelés az előző évhez képest csökkent, a rézé azonban 52 mm.-val emelkedett. Kőszén termeltetett Beniczky György kutatása folytán Csehiben 12,576íjjmétermáze-a 3,445 frt 82 kr. értékben. Trachit, Stern Aladárnak Verpeléten trachit kő-bányája van, de ennek mult évi termeléséről adatok hiányában nem emlékezik meg a kamara. Kanitz Jenő. Előfizetési felhívás, Október hó 1-ével lapunk a negyedik évnegyedbe lép s igy az Egri TJjság azon tisztelt megrendelőit. a kik a lap előfizetési árát mindezideig be nem küldték, arra kérjük, hogy azt beküldeni szíveskedjenek. játék. Róbert bácsi, kinek ismernie kell a szerelmi kalandok minden csinját-binját. Egy napon, mikor együtt ebédeltünk Gabriella néninél, félre hívtam. A dohányzóban elmondtam neki búmat és gyors segélyt kértem. Rögtön beleegyezett. — Tíz év előtt — úgymond — hasonló esetem volt a kis Klárával a Variétés színházban, semmi áron sem engedtek a kulisszák mőgé. Fogadom, hogy mégis csak bejutok s megnyertem a fogadást. Gépésznek öltözködtem. — Gépésznek ? Bácsi 1 — Annak fiam 1 minden este az előadás előtt faczér gépészek kinálgatták szolgálataikat. Zubbonyt öltöttem tehát magamra, sapkát nyomtam fejembe s e derék emberek közé keveredtem. A portásnak, ki bebocsátott, egy aranyat nyomtam markába és a kis Klára néhány perez múlva egy gépészt látott lábainál térdelni, ki a legforróbb szerelmi nyilatkozatok közepette, kezeit csókokkal halmozta el. Meg akartam ölelni Róbert bácsit. —Én is, kiáltoztam, én is gépész leszek s mindjárt holnap szolgálatba állok az Éden-szin- háznál. — Holnap, fiam? — Igen. holnap, bácsikám! Visszatértünk a nénihez, a Róbert bácsi halk hangon beszélni kezdett vele, Időnkint lopva reám pillantottak. Nem tudom miért, de hirtelen az a gondolat támadt bennem, hogy beszédük tárgyát az én holnapi tervem képezi. De amily gyorsan jött, épp úgy távozott ez a gondolat. Az október hó 1-ével megnyíló negyedik negyedre előfizetéseket elfogad a kiadóhivatal és minden postahivatal. Ax Kjss’i 8Jj$ssí£ előfizetési ára ; JSgész évre — — O irt Félévre------------3 frt T¥ egyye«lévre — — 8 IX kr helybe« házhoz, vidékre posta« elküldve. Régi előfizetőinket arra kérjük, hogy előfizetési dijaikat kellő időben beküldeni szíveskedjenek, hogy a lap szétküldésénél fennakadás ne támadjon. Az uj előfizetők az előfizetési pénzeket legalkalmasabban postautalványon küldhetik. Tisztelettel : Egri Újság kiadóhivatala. HÍREK. Eger, szeptember 24. — Kinevezés. Az igazságügyminiszter Dusárdy István egri kir. törvényszéki joggyakornokot az egri kir. törvényszékhez aljegyzővé nevezte ki. — Áthelyezés. Az igazságügyminiszter Tuláts Ede tokaji kir. járásbi rósági telek- könyvezetőt az egri kir. törvényszékhez helyezte át. — Az egri czisztercziták és a millennium. Különös dologról ad hirt a Millenium, az ezredéves ünnepély és ezredéves kiállítás közlönye szept. 20-án megjelent legutóbbi számában, a mely nem épen hazafias színben tünteti fel az egri cziszterczita szerzet főgimnáziumának igazgatóját. Szendrey János miniszteri titkár, abból a czélból kereste fel a napokban a főgimnázium igazgatóját, hogy az iskolai múzeumot vizsgáltassa át és ha a millenniumi kiállításra alkalmas érdekes dolgokra akad, azokat engedje át a kiállítás czéljaira. Az igazgató a kérést egyszerűen megtagadta, nem tartván szükségesnek azt, hogy az egri cziszterczita főgimnázium a millenniumi kiállítás emeléséhez hozzájáruljon. A miniszteri titkár erről a sajnálatos esetről jelentést tett a miniszternél. II. Másnap báosim tanácsára, mint gépész fel- fo »adtattam magamat, az Éden-szinházba. Szintén egy öreg zubbonyt s egy kopottas sapkát kaptam magamra, de őszintén szólva, ebben az öltözékben meglehetős rosszul festettem. Azonkívül ügyetlenség volt tőlem, hogy mindenfelé udvariasan, illedelmesen bóko'gattam. Egyik társam hivott: — Ide, Fornimard — ez volt gépész álnevem — fogd ezt meg! — Ezer örömmel — válaszoltam, mire társam bámulva nézett reám. — Segits el vinnem — szólt egy kulisszára mutatva. Összes rendelkezésemre álló erőmből neki rugaszkndtam, de ha segítségemre nem jönnek, a kulisszát elejtettem volna s ez legalább egy fél- tuczat ember halálát okozta volna. Elhatározták tehát, hogy gépésznek gyenge vagyok ugyan, de a ruhatárba, mint segítő fiúnak, hasznomat vehetik. Körülbelül száz övét adtak kezembe. — A tánezosnök előtted elhaladnak majd — mondták — mindegyiknek egy övét kell átadnod. Elképzelhetik boldogságomat. Ö, ő fog előttem elhaladni. Igaz, hogy nem lesz annyi időm, hogy vele beszélgessek, de mégis néhány szerelmes szót suttogok majd neki. Ez elégséges lesz a dolog érdekében. A kiosztás megkezdődött: minden tánezos- nőnek egy övét adtam. — Verpelét contra Szent-Mária. Az a hoszszadalmassá vált kinos ügy, mely Verpelét és Szent-Mária községek között a jegyzőválasztás miatt már régebb idő óta folyik, vég- re-valahára véget ért azzal a belügyminiszteri leirattal, mely a verpeléti közbirtokosság Budapesten járt küldöttségének sürgetése folytán, a napokban expediáltatott a belügyminisztériumból. A belügyminiszter e leiratában, épp’ úgy, mint a megye közgyűlése : Verpelét javára döntött, és pedig azon indoknál fogva, hogy Verpelét nagyközség jegyzőjének 892 frtot, tehát az 1886. évi XXII. t. ez. által meghatározott fizetési összegnél többet egymaga űzeti, melyhez Szent-Mária kisközség semmivel sem járul, hanem a magajárulékát csak ezenfelül fizeti vagyis érthetőbben : a verpeléti jegyzőt nem a két község közösen, hanem csak Verpelét fizeti egyedül s Verpelét csakis azt engedj meg, hogy az ő jegyzője Szent-Mária község ügyeit is vezetheti az ennek fejében Szent- Mária község által megállapított díjazás fejében következéskép Szent-Mária község a verpeléti jegyzői állás betöltése körül semmi igényt uem formálhat magának. Az ellen semmi kifogása nincs a miniszternek, hogy Szent- Mária község ezentúl a jegyzőnek járó fizetést közvetlenül a jegyzőnek szolgáltatja ki, valamint aziránt is szabad utat nyit a községi képviselőtestületnek, hogy akár Sírok, akár Szólát községekkel tárgyalásokat kezdhet a hozzájuk való kapcsoltatás végett. — A siroki ballada. A siroki románezot megírta Abonyi Lajos, de az, ami szeptember elsején történt e kis palócz községben, kitűnő ballada tárgy lehetne egy avatott poéta kezében. Szeptember elsején ugyanis Csirke Tamás siroki gazdaember házában, ennek 5 éves Tamás nevű kis fiával együtt játszott Majoros Katalin kis leánya, a 3 éves Mari. A két gyermek magára hagyatva a házban, a konyhába ment, hol egy nagy rakás kender pozdorja volt felhalmozva. A gyermekek eleintén lármás jókedvvel ugrálták kőiül a száraz kender törmeléket, később azonban valamiként gyufához fértek s felgyújtották a pozdorját, a mitől a kis Majoros Mari ruhája is tüzet fogott. A szerencsétlen gyermekleány kétségbeesett jajgatását meghallotta ugyan egy Urbán Borbála nevű özvegy Hirtelen keblemben szivein hevesen ugrándozni kezdett. Megpillantottam Viktóriát!.. , Nemsokára sorra kellett kerülnie; már csak tiz tán- ezosnö választott el tőle . .. most már öt . .. négy . . . három . . . kettő , . . egy . .. E perezben iszonyú lökést kaptam oldalamba, bogy a földre repültem. Társam, a gépész volt, ki hogy maga el ne essék, oly erővel dűlt nekem, hogy én buktam fel. Hozzám sietett s ezer bocsánatkérés között segített feltápászkodnom. Öveimhez futottam. Viktóriát kerestem. Kereshettem. Viktoria elkapott egy övöt s már kint pöndörödött a színpadon. Elkeseredtem. A nyitányt kezdték játszani és minket figyelmeztettek, hogy csendeson viseljük magunkat. Nem tudtam, mihez fogjak, egy sarokban meghúztam magam. Társam sajnálta egyedüllétemet, mellém ült s a kővetkező szellemes csevegés fejlődött ki közöttünk : — Hogy hívnak? — Ferencznek! — A másik névvel! — Gorju! — Micsodák szüleid ? — Nincsenek már! — Hát mik voltak? Valami mesét kezdtem hazudni, de minthogy mind jobban belézavarodtam, hirtelen elhallgattam s minden átmenet nélkül az Éden-szinházról kezdtem beszélni, kijelentettem, hogy egy gépészre nézve
