Egri Ujság - napilap 1894. (1. évfolyam, 2-97. szám)
1894-09-21 / 70. szám
s azután nyomtalanul eltűnt. Most, mint lapunknak jelentik, megkeritették már az elbujdosott legényt, a ki a huszároktól való félelmében elbujdosott Feldebrőre s ott addig az ideig, mig a huszárok Aldebrőröl elvonulnak, Kovács János ottani gazdaemberhez állott cselédnek és az ott szolgáló cselédet, Gecse Jánost pedig maga helyett aldebrói gazdájához küldte helyetteséül. — TŰZ Pásztón. Pásztóról írják, hogy ott e hó 13-án délután 2 óra tájban Gajda János szal- mafödeles háza kigyulladt s a padláson elhelyezett élelmiszerekkel, valamint a tulajdonos takarmánykészletével együtt elégett. Az égő épülettől tüzet fogott a szomszédos Csordás János háza is, s az is leégett. Mindkét ház biztosítva volt. A tüzet a a szomszédos építkező munkások vették észre, de későn, mikor már menteni nem lehetett. — A vakmerő hal-orzó. Dr. Jankó Miksa, a szathmári püspökség sarudi határban levő puszta- hidvégi uradalmának felügyelője a napokban följelentést tettf egy vakmerő orv-halász ellen, aki az uradalom tulajdonát képező Nagy-Mortova tóban halászott s daczára személyes felszólításának, csak akkor ment el, mikor ő a tó átellenes partjáról lelövéssel fenyegette. Távozásakor a tó innenső oldalán maradt uradalmi kocsis lábaihoz odadobott mintegy 2 kilogramm súlyú halat, a többivel pedig bemenekült a tó partján levó sürü füzesbe. A vakmerő hal-orzót, mint azóta kiderült, Pócs B. Jánosnak hívják és Sarudon lakik. — Véres verekedés. Sólymoson a napokban véres folytatása lett egy korcsmái mulatozásnak, melyen 13 odavaló ember vett részt. Mikor a mulatozók Héber Géza korcsmáros korcsmahelyiségét odahagy Iák, úgy 11 óra tájban éjjel Nagy János ottani gazdaember háza előtt összevesztek és nagy zajjal verekedni kezdtek Nagy János a zajra kiment a verekedők közé a vadászfegyverével és hogy szétugrassza a verekedőket, a levegőbe lőtt, azonban ezek ezek ekkor már annyira belé- keveredtek a verekedésbe, hogy csak a lövés zajára odasiető községi biró és kisbiró erélyes fellépése tudta szétoszlásra biani őket. A verekedésnek két súlyosan megsebesült áldozata is van, az egyik Kassai András, aki a balkarján és szemöldökén van megsebesítve, a másik Molnár Mihály, a kinek a fején három mély vágást ejtett Fehér Lajos egy rézfokossal. Az ügy a gyöngyösi kir. járásbírósághoz került. Elvitte a házát. Hevesről írják egyik fővárosi lapnak az alábbi jellemző esetet: Árván maradt az Árva-család Erken, tehát osztozni kellett nekik Kétfelé is osztott minden ingóságot egymás között a két fitestvér, persze ősi szokás szerint: czivódás, perlekedés és dulakodás kíséretében. Nem maradt már más elosztani való, csak a ház. Ezen megosztozni volt a legnagyobb feladat. Benne nem maradhattak együtt, mert régi igazság, hogy két éles kard nem fér meg egy hüvelyben. A bátya ki akarta fizetni belőle az öcscsét, de ez Nagy az öröm a palotában. A királyleány felveszi a ruhát, feltüzi a tündöklő koszorút és ujjong örömében. De egyszerre elsápad, összeesik ; apja rémülve siet segítségére, hasonlóan jár. Szörnyet haltak mind a ketten; az ajándék meg volt mérgezve. Midőn Medea erről értesült, örjöngő boszu- jától megkövült még anyai szive is : megölte két fiacskáját. Elborzadva lép be Jáson. Medea, mint egy furia, hideg gúnynyal gyönyörködik hűtlen férje kétségbeesett fájdalmán, aztán egy sárkánytól vont szekéren elrepült a nép boszuja elől Athénbe, majd haza, Kolchisba. Jásonnak boldogsága oda lett örökre. Szó moruan élt még pár évig Korinthusban; el-eljárt Poseidon templomához, a hol az Argó-hajó állott, s vissza-visszaemlékezett boldog ifjúkorára. Az Argó is úgy járt, mint Jáson. Diadalmas járása után most ott állott elfeledve, s bomlani kezdett. Egy forró nyári napon Jáson az árnyékában hevert életuntán; egyszerre összeroskadt a büszke alkotmány és romjai alá temette a hőst. Ez a mese fűződik a Kos csillagképéhez, mely keleten, az Andromeda alatt vízszintesen álló páros csillag. Azért meséltem el hosszabban, hogy jusson eszünkbe, ha árvuló mezeinken a halvány rózsaszín öszi-kikiricset látjuk, hogy a kolehisi szép boszorkánynak, Medeának rontó füve ez a gyilkos-szép virág (egyike legmérgesebb növényeinknek, de gyógyít is; népünk köszvényröl használja), s azért a neve: Colchicum antunmale. — Aztán a legmagasabb osztrák rendjel, az aranyrá se hederile't. Neki ház kell! »No ha ház kell, hát vidd el a felét!« mondá neki az öregebbik. El is viszem, felelte emez, És úgy tett, a mint beszéle. Másnap nekiáfi elvinni a háznak a felét, mert erre biztatta a bátyjának egyik irigy rokona Árva János, hogy egyik se vehesse hasznát. De az irigy rokon káröröme nem sokáig tartott. A mint segített a ház lebontásában, rá esett egy fal és agyonzuzta. A rossz indulatu osztozkodás áldozatot kívánt. Véres áldozat volt, de azért az Árva fiú mégis elvitte a fél házat. Csak földhalmaz és tűzre való lett belőle, de mégis elvitte — nem hagyta jussát — benne volt a magyar vér.-- Egy bornyu miatt. Csaknem életébe került Gyöngyös-Tarjánban Szőke Andrásnak az a bornyu, mely Tóth Istvánnak a kukoriczaföldjére téveht s az ott elfogta. Szőke ugyanis kihajtotta bornyuját legelni, de nem ügyelt fel reá s igy az Tóth István kukoriezásába tett kirándulást. Tóth István a bornyut elfogta és megkötözte. Mikor Szőke megtudta, hogy bornyuja Tóth Istvánnál van elfogva, elment érte s azon Ígérettel, hogy a szenvedett kárt megbecsülted s megtéríti, visszakövetelte bornyuját. Tóth azonban a váltságdíj azonnali lefizetését követelte. Ebből szóváltás keletkezett, mely alatt Tóth, egy nálavolt kötéllel Szőkére ütött. Persze, ez sem hagyta magát, s dulakodni kezdtek. De szerencsétlenségükre Tóthnak egyik rokona Tóth Antal is odakerült eközben s a két Tóth egyesült erővel leteperte Szőkét és Tóth István a földönfekvö tehetetlen embert esizmájasarkával oly kegyetlenül rugdosta össze, hogy az súlyos testi sérüléseket szenvedett. — Az elkeseredett férj' E hó elején két ízben is két egymásután kővetkező napon tűz ütött ki Tisza-Füreden Menczel Ignácz udvarán. Mind a két esetben csak jelentéktelen dolgok égtek meg: az első napon egy nagyobb rakás vágott tűzifa, a másodikon egy csomó szalma az udvar közepén. A tettes, bár a tüzesetek boszuból eredő gyújtogatásból eredtek, mindez ideig ismeretlen maradt. Most azonban kiderült, hogy a jelentéktelen gyújtogatásokat egy Mátyus György nevű tisza-szt.-imrei ember követte el a feletti elkeseredésében, hogy a tőle elvált felesége, aki Menczeléknél szolgált, nem akarl visszamenni hozzá. Két ízben fordult meg a háznál, hogy feleségét megkérHje, de mind a kétszer kosarat kapott s igy mikor elment, elkeseredésében e tűzifát, majd másnap a szalmát felgyújtotta. — Visszaszerzett zálog. Juhász János horthi kukoriczacsőszt az őrizetére bízott határrészben három ecsédi ember megtámadta, földreteperte és botokkal megverte azért, mert ez egyik társuktól kukoriczalopásért elvette a kabátot — zálogba, A három támadó közül egyik maga a megzálogolt gyapjas-rend is ebből a meséből vette, a XV. században, elnevezését és jelvényét, mint alapítója, III. Fülöp, az ujburgundi birodalomnak igazán »jó« fejedelme, a rend szabályaiban maga elmondja. Nézzünk már most végig az égen. * * * Egyszerre sok az ég; csak lassan, betűzve lehet olvasni. A kit tehát érdekel, mindjárt naplemente után kezdje nézni, Ekkor még kevesebb a csillag, könnyen eligazodunk rajta; később, ha bcsötétedik, a csillagok tengerében eltévedhetünk. Először is feltűnik: nyugaton a Pásztor, a Gönczölszekere, felettünk egy nagy háromszög, északkeleten a Kecske stb., mint múlt havi ezikkemben elmondtam; ezekhez köthetjük figyelésünk fona'át. Kezdjük a nap utján, az állatkörön. A kalendárium szerint, a Nap o hó 23-án a Mérlegbe lép s beáll az őszi éj-napegyenlőség; ezentúl az éjtszakák egyre hosszabbodnak a nappalok rovására égé íz decz. 21-éig, mikor t. i. a Nap a Bakba lépvén, beáll a téli napfordulat. Mivel hamarább esteledik, jó lesz már 8 órára tenni csillagnézésünket. — A Mérleg tehát, mint a Napnak mostani háza, a Nappal együtt már leszállóit; a Skorpió a nyugati látóhatáron, innen rajta a Nyilas, majd delelőponton a Bak; K-re, illetve ÉK. felé kanyarodva esnek tovább : a Vízöntő, a Halak és a Kos. Tehát — mint rendesen — a 12 jegyű állatkörnek fele, vagyis 6 jegy látható egyszerre. Nézzük most a többi csillagképet, szintén Ny.-ról K. felé. Maksa József volt, ä másik két kollégája pedig Agócs Mihály és Kovács György ecsédi lakosok, akik a megkínzott kukoriczacsösztől a zálogot is visszavették. — Elhalasztott ismerkedő estély. Az egri jogliczeum polgársága a szombat estére tervezett ismerkedő estélyét másnap, vasárnap estére halasztotta. — Éjjeli orvtámadók. Pásztón, e hó 11-én éjjel 10 óra tájban Tiffenbaclier Józsefet, mikor az utczán az ottani Brazda István-féle ház előtt elhaladt, Percze László szent-imrei születésű czi- pészsegéd és Bari János tiszafüredi születésű fazekas segéd, kik a nevezett ház kapujában lesben állottak, erős botütésekkel hátulról leütötték, azután elmenekültek. — Káldy Mariska Jutalomjátéka. Szombaton este ismét jutalomjáték lesz az arénában. Ezúttal Káldy Mariskának. Halmay Imre színtársulata primadonnájának lesz a jutalomjátéka, mely alkalommal a kis molnárné operette kerül színre- Káldy Mariska e sziniévad alatt kivívta már magának a színházlátogató közönség rokonszenvét s igy szombati jutalomjátékának megnyugvással nézhet eléje. — Tűz Gyöngyösön. A múlt héten két ízben is volt tűz Gyöngyösön. Szerdán éjjel a papmalom égett le, szombaton hajnalban pedig a Benuszt-féle ház jégverme s fáskamrái pusztultak el. — Meglopta az unokaöcscsét. Lénárt József Budapesten, Dörmőndi Mihály téglagyárában foglalkozó munkás a minap ‘otthon járt Ecséden látogatóban s midőn ismét visz- szautazott, magával vilte unokaöcscsének, Lénárt Józsefnek megtakarított 7 frt 50 krját a ládafiából. A tolvaj unokabátya ellen megtették a feljelentést. — Az idei szüret. Évről évre vigasztaló balzsamként csepegteti a reményt porig sújtott népünk szivébe áz egri szőlészeti és borászati egylet, midőn aránylag kisded telepén ősszel megtartja a szüretet, hogy bemutassa, mennyire képes a szorgalom és a kitartás még a természet pusztító, láthatatlanul, de annál kegyetlenebből romboló filloxera hadseregével is megküzdeni. Az idén is, miként az előző években, igen látogatott szüretet tartott e derék egyesület az uj laktanya melletti telepén a mai napon. A szőlő termelést mintegy 50 vendég jelenlétében szüretelték le. Tizenkét puttonynyal volt az az egész, melyet azonnal le is szűrtek s az édes mustot, mely 14 hektolitert tett ki, nyomban el is árverezték. Áz idei termés 331 frtot jövedelmezett az egyesületnek. Jól lefordult már rudjával a Gönczölszekere, még lejebb lobog Ny. a Pásztor. Fölöttünk esik az a háromszögalak, melyet a Lant, Hattyú és a Sas képeznek; a Pásztor és a Lant között: a Koszorú és a Heraklesz; a Koszorú alatt a Kígyó nyúlik le D-nek, a Nyilas alá. A Sas épen delel, álljunk meg nála. Szomszédja D-re: az Antinoos, É-ra: a Nyit (könnyen megtalálhatjuk, ép a tejutban hever), ÉK-re: a Delfin csillagcsomója; a Sas alatt DK-re van a Bak páros csillaga; ez a kettő (t. i a Sas és a Bak) a Lanttal egyenes vonalba köthető. Forduljunk K-re. Ott van : a Pegazus dűlt négyszög alakja, olyan, mint a Gönczölszekere, a rúdnak megfelelő része: az Andromeda; ettől tovább É-ra: a Perseus, egész az ÉK. látóhatáron a Kecske tün- döklik. A Sarkcsillagtól K-re (a Gönezöllel szemközt) van a Kassiopeja; az Andromeda alatt: a Háromszög (alakja megfelel nevének), még alább keleten: a Kos, mely két, vizszintes vonalat képező csillagból áll. Elnéztünk hát egészen a Kosig, ez az utólsó csillagkép K-re, melyet most láthatunk. Várjunk csak egy kis ideig, még valamit látunk ... Vörösen izzó, nagy csillag jön fel K. felöl, a Kostól lefelé egyenes vonalban és magára vonja egész figyelmünket ; érdekes egy teste ö az égnek naprendszerünkben szomszédja földünknek, t. i. a hadak istenének a bolygója : Marsz. Mivel bolygó, azért nem lobog; mig a nyugati látóhatáron, vele épen szemközt álló Pásztornak lobogó a tüze.