Egri Ujság - napilap 1894. (1. évfolyam, 2-97. szám)

1894-09-21 / 70. szám

5TI. évfolyam, Eger,p 1894. évi szeptember hó 21. 70. szám. Szerkesztőség: Eger, Jókai-nteza 2. szám I. em. Kéziratok hétfőn és csütör­tökön d. n. 4 óráig fogad­tatnak el. Kéziratok nem adatnak vissza. Kiadóhivatal: Eger, Piacz-ntcza 4. szám Hirdetések hétfő- és csütör­tökön d. u, 4 óráig fogad­tatnak el. Előfizetési ár: egész évre 6 frt, félévre 8 frt, negyed­évre 1 frt 50 kr. Egyesszám ára 6 kr. MEGJELENIK HETENKÉNT KÉTSZER: KEDDEN és PÉNTEKEN. Városi ügyek. Egerváros közgyűlése. Eger, szept .20. Egerváros képviselőtestülete ked­den délután 3 órakor Grónay Sándor polgármester elnöklete alatt közgyű­lést tartott a város közháza tanács­termében, melyen a következő napi­rendre tűzött kilencz tárgy nyert elintézést : Kérvény a miniszterhez. A város ingatlanairól szóló telek­jegyzőkönyveknek telekkönyvi beté­tekké való átalakítása tárgyában a város képviselőtestülete a tanács ja­vaslata folytán kérvényt intéz az igazságügyminiszterhez. Átengedett köztér. A Ga- lovics Ignácz által kért 47 ölnyi köztér 25 irt vételárért átengedtetett. Új iskolaszék. Az 1891-ben választott községi iskolaszék három éves mandátuma az idén lejárt, a város képviselőtestülete tehát megejtette a választást az uj iskolaszéki tagokra. Nagyobbrészt a régiek maradtak. Uj tagok mindössze a következők : Der- szib Ödön, GrőberFerencz, Okolicsányi Lajos, Simonyi Károly, Tancsa Lajos és V eréb Mátyás. A telj es -né vs őrt a tanügyi rovatban találják olvasóink. Bérbeadott malom. A Kaló- malom, mely a város tulajdona, a kö­vetkező 1895. évre újból bérbeada- tott 100 frt bérösszegért. Aszfalt ügy. 121 frt 09 kr. tar­tozás van még hátralékban a Bara­nyai János-féle ház előtti aszfaltozás után. A tartozás egy harmadrészét most a képviselőtestület a tanács ja­vaslatára a város közpénztárából fog­ja fedezni. A városi levétár rendezése. Tudvalevőleg a városi levéltár a kép­viselőtestület régebbi határozata foly­tán most van rendezés alatt. Szabó Ignácz, ki a levéltár rendezésével megbizatott, ez ügyben egy előter­jesztést tett a képviselőtestületnek a rendezés költségeinek meghatározása végett, erre nézve azonban a képvi­selőtestület ezúttal nem hozott érdem­leges határozatot, hanem megbizta a tanácsot, hogy a rendezés költségeit illetőleg jusson megállapodásra a le­véltár rendezőjével lehetőleg végle- ! gesen megállapitot összeg erejéig s | az ügyet a legközelebbi közgyűlésen ; érdemleges tárgyalás alá veszi. Az utolsó fizetés. Hajdú Zsig­mond volt városi fogyasztási adópénz­tári ellenőr özvegyének a képviselő- testület kiutalta a férje halálától szá­mított három hóra esedékes fizetést, mely még őt illeti. A kiutalt összeg a fogyasztási adópénztárt terheli. Jóvá hagyott szerződések. A város tulajdonát képező homok- és kavicsbányák legújabb bérletére vo­natkozó mindhárom szerződés jóvá­hagyatott. Az uj városház. Tudomásul vette végül a közgyűlés Hevesmegye törvényhatóságának szeptember 10-én tartott rendkivüli közgyűlése által hozott azon jóváhagyó határozatát, hogy az uj városház felépitésére elő­irányozott 82,627 frt 85 kr. építkezési költség a város italmérési jogának kártalanításáért kapott 125.000 frtos kötvényiből fedeztessék. Egyúttalfuta- sitotta az elnöklő polgármestert, hogy az uj városház építése ügyében a minisztériumnál személyesen lépése­ket tegyen. A befejezett próbaháború. — A kápolnai záró-hadgyakorlatok. — — Saját tudósítónktól — Kaál, szeptember 17. A budapesti 1., a debreczeni 2., a sze­gedi 3. és a kecskeméti 4. honvédhuszár­gyermeket és titkon Chiron kentaurhoz küldte. Hatalmas ifjúvá növekedett ott Jáson ; mikor 20 éves lett, haza ment és fölszólította a királyt: adja vissza neki a trónt. Megszeppent a zsarnok és hajlandónak mutatkozott, de kikötötte gonoszul, hogy hozza el az aranygyapjút, mert a hazájától távol elhalt Phrixosnak addig nem lesz nyugo­dalma és családjukon áldás. Jáson elfogadta a megrontására szánt fölté­telt, társak után nézett s csakhamar melléje csat­lakozott a görög hősöknek szine-java, köztük: Orpheus, a dalnok, Herakles, Kastor és Pollux, Theseus stb. Mikor a daliák Jolkosban egybegyűl­tek, ott találtak már készen egy hajót, melyen először szállott tengerre a görög; Argos építette Minerva segítségével, róla nevezték el a hajót és a rajtamenöket is. Kedvező széllel szálltak az Argóhrjóra, mely Orpheus dala mellett vígan haladt keletnek, Kolchis felé. Hosszú út után elérkeztek a tengerbe szakadó Phásis torkolatához; össze­vonták a vitorlákat és eveztek a folyón fölfelé. Balról esett a havasormu Kaukázus és Aietes fővárosa, jobbról Ar s szent ligete, hol a sárkány az aranygyapjut őrizte. Egy nádas öbölnél kikö­töttek. Jáson forró imában kérte az égiek segélyét, aztán elpihentek. A mint hajnalodott, Jáson, néhány társával a király palotájába indult s a palota udvarán leg­először is Medea, királyleánynyal találkozott. Látá­sukra ijedten sikolt fel a királyleány, összeszalad az egész udvar s lesz nagy öröm a vendégfogadás­ban. Láttatlanul vegyül az örvendezök közé a hamis Ámor, Jáson mögé áll éa onnan egy epeaztö Az EGRI ÚJSÁG tárczája. Csillagmesék. VI.- Az Egri Újság eredeti tárczája. — — Irta : Türk Frigyes. — A természet titokteljes költészet, — mondja Plátó. És csakugyan. Hervadás, sárgúló levelek, fecskék elbucsuzása — az enyészet bús érzetével illetik meg lelkünket. De épen most virít mezein­ken egy gyönyörű, rózsaszín virág: a Colkicum autunmale, flóránk utolsó ékessége. Megértem költészetét:, mosolyogva, rózsaszínbe öltözködve hal el a természet; nem is hal meg, csak alszik, — mondja az őszi-kikirics. A jóságos ég is nyomban kilátásba helyezi a szomorúságra a vigasztalást. Nyugati látóhatáron az őszt bevezető Mérleg, melylyel most jár a Nap, s mely az őszi éj-napegyenlőség beállását jelenti; ellentéte pedig, a tavaszi éj-napegyenlősé- get hozó Kos, feljött már keleten, hirdetni: majd ha vele jár a Nap, vagyis egy félév múlva, újra kizőldülnek a mezők, fakadnak a bokrok, újra visszajönnek a fecskék s őrömtől zendül meg a határ. Meséljünk hát a tavaszhozó Kos csillagról. * * * Athamas, orchomenosi királynak isteni fele­sége volt, Nephele és két szép gyermeke, Phrixos es Halle. Mégis olyan nemtelen volt király létére, hogy közönséges növel szőtt viszonyt. A nemes királyasszony elhagyta a házat s vele együtt eltűnt onnét az áldás. A gonosz mostoha, Ino, elhitette a királylyal, hogy a gyermekek miatt száll rájok az Isten haragja; beleegyezett hát a király, hogy a két ártatlant véres áldozatnak öljék le. De az erénynek mindig segítőtársa volt még az ég. Most is, a hogy az édesanya a szörnyű terv hallatára felkönyörgött, meghallgatta az ég: aranygyapjas kost küldött, mely a gyermekeket elragadta. Midőn a mai Dardanellák fölött repült velők a kos, Helle lebukott a tengerbe, mely róla Hellespontusnak (Helle-tengerének) neveztetett. Phrixos szerencsé­sen eljutott a fekete-tengerentúl Kolchfsbi, Aietes varázsló király országába, ki a fiút szívesen fogadta, sőt utóbb a leányát is hozzá adta feleségül. Phri­xos a kost hálából Zeüsznek áldozta, aranygyap- ját pedig a királynak ajándékozta, ki azt Ares (Mars) szent ligetében egy tölgyre akasztotta és soha nem alvó sárkánynyal őriztette. Ott függött a gyapjú sokáig biztosságban. Hire ment Görög­országban is a csodálatos gyapjúnak és Phrixos rokonaiban vágy támadt, hogy azt megszerezzék, mert attól függött a család boldogsága. De ki volt dobva Athamas családjának szeté- lyéböl a házas élet szentsége: természetes, hogy az apa bűne folytatódott és átragadt vérrokonaira is. Athamas testvére hatalmas kereskedővárost alapított Thessáliában, Jolkost, s azt legöregebb fiára, Aesonra hagyta; de mostohafivére, Pelias elbitorolta tőle a trónt. Aeson eltűrte az erősza­kot ; midőn azonban fia született, Jáson, félt, hogy a zsarnok megöli: tehát holtnak nyilvánította a

Next

/
Thumbnails
Contents