Egri Ujság - napilap 1894. (1. évfolyam, 2-97. szám)
1894-09-18 / 69. szám
tmm kozik. Sajnos, hogy megyénk székhelyén még ilyennel nem rendelkezünk, de nem csoda, hisz nálunk a társadalmi klubbok és egyesületek nem a nagy Széchenyi szellemében, hanem még mindig felekezeti jelleggel keletkeznek és az iparos osztály részére felállított iskolák még mindig nincsenek úgy rendezve mindenütt, hogy bennük oly tani- tást nyernének az iparos tanulók, hogy felnőtt korukban társadalmi klubb gyanánt ne keresztény vagy nazarenus iparos köröket alkossanak, hanem oly egyesületet, melyben az egyik polgártárs a másikat megbecsüli, bármily vallást kövessen is. Burgonya termésünk a múlt évben teljesen kielégitő volt. Az egész megye területén 303,603 mm. termett. A czukorrépa minőség tekintetében általán gyengének mondható. A megye területén 4149 kát. holdnyi területen termesztettek czukorrépát s a holdankénti átlagos termés a hivatalos statisztikai adatok szerint 85.07 mmra rúgott. A czukorrépát, termelőink a hatvani és a selypi czukorgyárnál értékesítették. Dohány termett a megyében 4965 kát. hold területen 42,220 mm. Tehát 5,205 mm- val kevesebb mint 1892-ben, de a dohány- termesztő terület is csökkent 853 kát. holddal az előző évinél. A kápolnai dohánybeváltó hivatalhoz 3.410,180 kilogramm dohány szállíttatott. A dohánytermesztésre engedélyezett községek száma volt 5, a dohánytermelőké : 8. Kender és len termésünk jóval csökkent a tavalyinál. Kender termett 1893-ban : 8000 mm., 1892-ben: 10,655. — Len termett 1893- ban: 340 mm., 1892-ben: 209 mm. Takarmány termelésünk általában nagyobb, mint volt az 1892. évi. Termett pedig métermázsákban: bükköny 163,979. (1892-ben 119,861); — takarmány répa: 1.126,922 (1892-ben : 1.058,872); — luczerna, lóhere 254,106. (1892-ben: 166,780); — kaszáló 729,918. (1892-ben: 885,801). Érdekesnek tartjuk ezekután a következő adatokat is felsorolni, melyek mező- gazdasági viszonyaink áttekintésére nézve kiváló fontossággal bírnak: mezőgazdasággal foglalkozott megyénk területén 45,912 férfi, 10,617 nő. Az évi termés értéke kitett: 14.926,018 frtot. Birtokváltozás volt a megye területén: adás-vevési szerződés alapján ; 1523 esetben (összértéke a birtokoknak: 1.583,546 frt.), végrehajtás által: 126 esetben (összérték: 49,971 frt), haláleset következtében : 1057 esetben, 689,187 frt értékben. Ezen évben megterheltettek birtokok: 2490 esetben és pedig: 1.560,254 frt erejéig; a teher alul felszabadhattak: 1654 esetben, 1.392,119 frt erejéig. Az önálló földbirtokosok száma 23,949; bérlő : 122, segédszemélyzet : 32,458. — Egy birtokosra esik; 141 kát. hold földterület; — Egy négyzetkilométer (szántóföld, kert, szőlő) területre esik: 23.45 férfi, 5.42 nő, összesen : 28.87 lélek. — Hevesmegye összes (szántó, kert, szőlő) területe 340,248 kát. hold (1958 □ km.). Ebből szabad birtok : 428,860 kát. hold ; kötött birtok : 222,781 kát. hold. Hitbizományi birtok (Almássy, Coburg, Károlyi) 44,831 kát. hold. — Községi birtok: 27,903 kát. hold és köz- birtokossági birtok : 45,423 kát. hold. Bortermelés. Szőlőtermelésünk — sajnos — egész a minimumra csökkent, mindazonáltal konstatálható, hogy az ujjátelepités örvendetes arányokban fejlődik. A szőlőtermelés csökkenése a borkereskedés pangását vonta maga után, miért is igen kívánatosnak tartja a kamara egy nagyobbszabásu sörgyár felállítását a kamara területén. A íilloxera-vész Hevesmegye területén az utóbbi 10 év alatt iszonyúan dühöngött. 1882-ben még 8664 hektár*) szőlőterület volt, melyből 1892-ben már csak 1893. hektár maradt. Teljesen elpusztult tehát 7217 hektár, ami 79.51%-nak felel meg. 1893-ban az összes szülőterület 1714 ; hektár volt, melyből lilloxera lepett | 16.04°/», immunis terület tehát 857 (50%) j hektár. A múlt évi szüret eredményéről adatok hiányában nem közöl kimutatást a kamara, annyit azonban konstatál,, hogy általában a termésminősége nem volt kielégitő, menyisége pedig közepes volt, amiben nem csekély része volt a peronospora felléptének. Amerikai vesszővel beültetett szőlő te*) Egy hektár = 1.738 kát. hold. Ervin báró. Van nekem egy nagynéném Bogaras-Duczon. Nagyon erélyes és felvilágosodott néni, akinek három szenvedélye van: Először is szemlátomást hízik; másodszor annyi regényt olvas, hogy az Írók nem győzik elütni; harmadszor meg van győződve arról, hogy városban hamarább elpusztul az embert, mint a falun. Milka néninek ez az utóbbi szenvedélyes m ggyőződése a legveszedelmesebb mind között, mert ez sugallja neki azt, hogy felügyeljen a rokonság egészségi állapotára és sorban kivigye kiválasztott kedvenczeit falusi levegőre. Egy hosszú lisla van a Milka néninél, arra föl vannak irva azok a szer tett unokaőcscsök és unokahugok, akiknek az életét ilyen mesterséges módon akarja megtoldani. A rokonság nem valami nagy lelkesedést lanusit ezek iránt a levegő kúrák iránt. Nyíltan nem hangoztatják a nem is tudják miért, de titokban mindenki fél az élethosszabbitó nénitől, aki azonban, ha ráveti szemét valamelyik sápadt öcs- csére, kérlelhetlen kegyetlenséggel ragadja magával. Tavaly karácsonkor rám jutott a sor. — Pár nappal előbb bejött Milka néni és »kivitt.« Ez a kivivés a szó szoros értelmében értendő; a kocsi megállt a kapu előtt, a néni benyitott s kérdezte: Hol van az a semmirevaló ? Engemet akkor lehoztak a padlásról, ahol elszántan elhelyezkedtem s a néni olyan fagyos hangon, mintha csak egy tyuk vágatását rendelné el, azt mondta: — Ez a nyúzott macska kijön velem. Én daczosan ültem a díványon s kijelentettem, hogy csak erőszaknak engedek; testvéreim pedig kárörvendő vigyorgással biztattak: — Na most kihizlal Milka néni. Egy óra múlva beál'itott a néni, Gyuri — a kocsis — a személyes szabadság legdurvább megsértésével megragadott s benyomott a kocsiba. A néni mellém ült, rám borított két bundát s fülembe dörögte: — Kezembe kerültél, naplopó. Addig haza nem eresztelek, mig tiz kilót nem híztál. Erre a fenyegetése mit se válaszoltam, hanem rá akartam gyújtani egy ezigarettre, a néni azonban kiütötte a számból s azt mondta, hogy amig nagykorú nem leszek nem engedi, hogy hepti- kás legyek. Akkor majd azt csinálhatom, amit akarok. Mikor megérkeztünk Bogaras-Duczra, nagybátyám egyenesen a mázsálóhoz vitt, azután megszorongatta nyakamat, vállamat, derekamat, egy párszor hátba ütött s azt mondta, hogy én belőlem még lehet valamit csinálni. Aztán bementünk a nappaliba, ahol két, szintén edzési czélból kivonszolt fiú fogadott. Egy hónap óta voltak ott e olyon velem egyidős 17—18 éves sövölvények voltak. A nagyobbikat Sándornak keresztelték, de mindenki Bikának hivti. Ezt én is indokoltnak találtam, mert mikor kezet fogtam vele, úgy összegyűrte a gyűrűs ujjamat, hogy még az az aranyműves is ordított, aki a gyűrűmet csinálta. A kisebbik fiút csakis Kulinak hívták, mert a Kálmán nevet az apja viselte. Kuli mindjárt megcsókolt s úgy oda nyomta a csontos képét az arezomhoz, hogy egy zápfogam megrándult. rület Hevesmegyében 137 hektár van. Az ujültetés iránt mindinkább nagvobb hajlam mutatkozik s épen ezért nagy a keresete az ellentállo fajok szőlővesszőinek, a mit azon körülmény bizonyít, hogy mindinkább nagyobbodnak az eladásra termelő szőlővesz- szők területei és a szőlővesszők áremelkedése. Oltási tanfolyam ez évben is tartatott Egerben s a Hevesmegyei gazdasági egyesület ez ügynek méltó fontosságot tulajdonítva, igen dicséretes eredménynyel munkálkodik. Gyümölcskereskedés. Kertészet. A kamara jelentésének e részével lapunk múlt számának vezérczikkében foglalkoztunk. Allatkereskedés. Magas árak, élénk kereslet — ez a jellege az 1893. évi állatkereskedésnek is, tehát megfelel az előző évek szilárd, emelkedő irányzatának. Mint kiemelkedő momentum megemlítendő, hogy a múlt évben oly nagy rémületet okozó takarmányhiány, az árakra észrevehető hatással nem volt. Kiemeljük itt, hogy ez évben Hatvanban tenyészállatvásár és kiállítás tartatott, kielégitő eredménynyel, hol alkalma nyílt az állattenyésztőknek a különféle állat fajokkal elért eredményt bemutatni. Az állategészségügy általában kielégítőnek mondható s az állategészségügyi személyzet a megye területén elegendő. Erdészet. Hevesmegyében van 115,512 kát. hold erdőterület. Ebből 62,373 esik az erdőtörvény 17. §-a alá; 53,139 hold pedig magánerdő. Az egri m. kir. erdő-gondnokság alá 35 község határában 44 birtok 8012 holddal tartozik. Az állapot általában ez idő szerint még nem kielégítő, mert az erdők csak 1891-ben — tehát a rendszertelen kihasználat után — vétettek állami kezelés alá. A viszonyok azonban e tekintetben már is javultak, mert 1893-ban mesterséges utón 260 kát. hold lett beültettve. A kezelt erdőterület a múlt évben 2116 holddal szaporodott, mivel a lelső-tár- kányi volt úrbéresek erdei területe igazoltatott. Az erdőtulajdonosok sorában is történtek változások. így a vallásalap veresmarti A Milka nén; nagyban dicsekedett: — Ugy-e, hogy kihoztam! Henczegett a penészes, hogy nem jön ki ide. Azért is kihoztam. Jövőre is ki fogom hozni. Hadd éljen szegény. Éhes voltam, mint egy napidijas, de resteltem mondani, e helyett a néni rám parancsolt, hogy menjek ki sétálni egy órára. —- De ilyen hidegben, néni! — Szót se! Azonnal indulj, Bika meg Kuli vigyáznak majd rád, hogy el ne bújj a meleg szobába. A két gazember megfogta a két karomat s másfél óráig jártatott a hideg hóban. Akkor teledugták a galléromat, hóval s bevitték a nénihez, aki megtapogatta az rrezomat s azt mondta: — A húsa már keményedik egy kicsit. Végre ebédhez ültünk, de alig ettem valamit. A néni apró kis adagokat osztott s a két fiú azt is elszedegette a tányéromról. A nagybácsi, aki előtt egy óriási burjuszelet hevert, hangsúlyozta : — Otthon teletömik szegényt, azért nem látszik rajta. A fő az, hogy sokat dolgozzunk és keveset együnk. — Együnk —ismételte Kuli s villára szúrta az utolsó falatomat. Ebéd után a nagybácsi kézen fogott s az ágas kúthoz vezetett. A kút mellett egy három hektoliteres taposókád volt. — Ezt tele fogod tölteni vízzel. Mindennap ennyi vizet kell fölhúzni. Az ilyen mozgás erősíti a kar- és mell-izmokat. Azzal ott hagyott s figyelmeztetett, hogy ha bele találok esni, meghűlök.
