Egri Ujság - napilap 1894. (1. évfolyam, 2-97. szám)

1894-09-14 / 67. szám

I. évfolyam. Eger, 1894. évi szeptember hő 14, 68 szám. Szerkesztőség: Eger, Jókai-utcza 2. szám I. em. Kéziratok bét tőn és csütör­tökön d. n. 4 óráig fogad­tatnak el. Kéziratok nem adatnak ▼issza. Kiadóhivatal: Eger, Piacz-utc/a 4. szám Hirdetések héti,"- és csütör­tökön d. u. 4 óráig fogad­tatnak el. Előfizetési ár: egész é re 6 frr, félévre 3 írt, negyed­évre 1 fr 50 kr. Egye. szám ára 6 kr. MEGJELENIK HETENKÉNT KÉTSZER: KEDDEN és PÉNTEKEN. Gyümölcskereskedés. Eger szept. 13. A kereskedelmi és iparkamara 1893. évi jelentése nagy gonddal összeszedett s értékes statisztikai ada­tai közül szemünkbe ötlött az a rész, a mely a gyümölcsészettel és kerté­szettel foglalkozik. Általános közös törekvést tapasz­talunk a városban uj kereseti források kreálisa iránt s bizony e nagy kere­sésben az erdőtől nem látjuk a fát. A gyümölcskereskedés fejlesztésére nem fordítunk még mindig olyan gondot, mint a minőt ez méltán meg­érdemel, bár meg kell jegyeznünk, hogy az első évekhez képest egy pár lépésnyi haladást konstatálhatunk, annyit, amennyi elégséges arra, hogy az illetékes szakkörök komoly figyel­mét hívja fel erre a szőllőjüktől meg­fosztott gazdák részére kínálkozó kereseti forrásra. Alább közöljük a kereskedelmi és iparkamara jelentéséből az erre vonatkozó részletet, remélve, hogy az illetékes helyen megszivlelésre talál: Miként a múlt évben jelentettük rendszeres gyümölcstermelés és kereskedés kerületünkben alig Az EGRI ÚJSÁG tárczája. A festett ruha. — S. Kofái után. — Dél-Oroszor8zág egyik orosz városának fő- utczáján fényesen öltözött úri pár sétálgatott. A férj egyike a legvagyonosabb kereskedőknek a vá­rosban és éppen azért az asszony azáltal véli hi­vatását betölteni, ha megjelenésével minél szem­betűnőbben fitogtatja férje vagyonosságát, ha drága ruhája segélyével felseperheti az utcza porát. E pillanatban lép ki lakása kapuján egy fia­tal dragonyos főhadnagy, ki sietve tart a kaszár­nya felé. A túlsó házsor ablakából épen most kan- dikálki a kedves kis lány gyönyörű fejecskéje ; a katonatiszt elragadtatva néz föl és örömsugárzó tekintettel szívélyesen üdvözli; — de ugyanazon pillanatban rrrcz, egyik sarkantyúja beleakad az arra lépdelő gazdag kereskedönének a ruhájába és elszakítja. — Oh, bocsánat asszonyom! — szólal meg zavartan a fiatal ember. — Ki nem mondhatom, mily zokon esik, hogy ilyesmi történt velem, re­ményiem azonban, hogy a káron segíteni lehet. — Nem uram — viszonzá a kereskedő fe­lesége, — ruhám szegélye elfeslett és a ruha oda van!« — Uram, a kárt meg kell térítenie, tette hozzá a kereskedő. — Természetes — biztatá a főhadnagy — alig fejlődik s ha nyilvánul is valami kisebb ked­vező jelenség, talán nem annyira a kereskedés, mint a termelés terén. Jellemzi e helyzetet, hogy a legutolsó népszámlálás foglalkozási statisztikája szerint a kertészettel házi s népifarként foglal­kozó egyáltalán nem volt. Tulajdonképeni iparként űzte a kertészetet Borsodban 30, — önálló 32, Gömörben 3 önálló, Hevesben 15 önálló 17 segéddel. A kereskedés nem bir anyaggal; a mennyi­ség s minőség is évröl-évre változó, nem bir állandósággal, ami a rendszeres kereskedés egyik fökelléke. Maguk az illetékes szakkörök — az 1893. évi köztelki gyümölcsvásár kapcsán — elis­merték, hogy a gyümölcstermelés legnagyobb aka­dálya rendezetlen értékesítési viszonyainkban rej­lik. Ámde hogyan lehet, nézetünk szerint rende­zett értékesítési viszony, mikor a kereskedő, kinek állandó jellegű fogyasztó közönségére tekintettel kell lenni, a termelőkre nem számithat, mert mint­egy direct a kereskedés rézzóre termelt anyaggal nem rendelkezik. A lakosság a gyümölcstermelést alárendelt jelentőségűnek tartja, erre kellő gondot nem fordít, meglevő fáit elhanyagolja, nem ápolja, nem hernyózza, uj fajták iránt kevéssé érdeklődik, Nem is ajánlhatjuk eléggé a földmivelésügyi m. kir. minisztérium figyelmébe gyümölcsészeti ügyünket. A múlt évi termés almában, szilvában s baraczkban meglehetős volt. De úgy ezen, mint a többi czikkekben a forgalmat a fenyegető kolera- járvány bénította, kihatván a vásári forgalnmra, melyen úgyszólván mai is lebonyolittatik a gyü- mőlcsforgalom, főként MiskoIczonjEge^Rimaszombat^ Pelsöcz, Gyöngyösön. Szőlőben a forgalom a termés említett rósz itt a czimem — és kihúz a zsebéből egy névjegy tárczát; de a kereskedő visszautasítja a névje­gyet és felfőrmedten szól: — Előbb fizet, az­tán mehet. — De kérem, uram, szolgálatban vagyok. Sietek, mert ha elkésem, szigorú büntetés vár reám. Mennyit tesz a kár ? — A ruha uj — válaszol a nö — ma vet­tem fel először, s igy az egész árát: kétszáz ru­belt kell követelnem . — Kétszáz rubel 1 — kiált meghökkenve a katona. — Évi fizetésem alig tesz annyit. E közben egész nézőcsoport csődült körül, hogy az érdekes táisalgást hallják. — Akkor követelem, hogy a rendőrséghez kövessen — válaszól a nő. — A legnagyobb zavarba hoz ezáltal — mondá kéröleg a szerencsétlen lovastiszt. Egy ideig még vitatkoztak, de a nö nem tágított, sőt elzárással fenyegető; a főhadnagy kénytelen volt a bírósághoz felmenni. A bíró Ítélete íöviden hangzott: »A főhadnagy fizet vagy elzáratik«. Ilyen ügyekben a bírónak, az orosz törvé­nyek értelmében, ezen föltűnő drakonikus ítéletet végre kell hajtani. — Képtelen vagyok haladéktalanul fizetni, — feleié a főhadnagy; — de nem tetszik-e a bíró urnák nagyon szembeötlő magasnak ez az ár ?“ — Mindenkinek jogában áll tulajdonának az árát meghatározni, figyelmezteti a bíró; de jogom minősége s kevés volta mellett kis arányú volt habár újabban nagy hajlam van e jövedelmező üzletág kihasználásra. Alma, körte Gömörben kielégítő termést adott. A téli fajok is meglehetős termést adtak de minőség kevésbé sikerült. Fizetteti mmkint Gömörben 2—4—5—6 frt Hevesben vékánként 1 frt 50—2 frt. Szilváért mmkint 3 — 6 frt, ba- raczkért vékánkint 1 — 1 frt 50 kr. Cseresznye kevésbé jól adott. Leginkább helyi szükséglet fedezésére szolgál. Meggy termelés nem ennyire kiterjedt. Dinnye főként Hevesben termeltetik elismert kitűnő minőségben, élénk kereslet, sőt kivitel tárgya is, azonban e czikkel egybekötött szállítási nehéz ségek, a fizetendő szállítási dijak nagysága béni- tólag hat az üzletre. Zöldség leginkább helyi fogyasztásra termel­tetik, azonban némely vidéken (különösen Heves­ben) általános szükségletre is s szállítás történik Budapestre. A forgalom a helyi piaczokon bonyo- littatik le. Rendszeres termelés csak némely vidéken szórványosan, főleg nagyobb piaczokon van. Hasonlót mondhatunk a kertészet egyéb ágairól is. — Virág s diszkertészet sürü fogyasz­tást tételez fel, a mi vidéken fel nem található. A székes főváros nagy szükséglete az ottani kit erjedt mükertészeti ipar által fedeztetik. Gomba. Gömörben figyelemre méltó czikk. Az u. n. rizikegombában meglehetős üzlet volt: e czikkeért Kuchta Dániel tiszolezi termelő r lon­doni és magdebnrgi kiállításon kitüntetést nyert. A gyümölcstermelés előmozdítása czéljából \ javasoltatik a gyümölcsbor készítése. Népünk : ízlése s szokása azonban enemü italokkal nem igen barátkozik meg s igy alig remélhető, hogy van a felpereseknek tanácsot adni, hogy a tisit úrral szemden elnézőbbek legyenek és ne tegyék szerencsétlenné. A padokból, hol nagy közönség volt jelen, helyeslő megjegyzéseket lehetett hallani. A kereskedő összesúgott a feleségével, úgy látszott, mintha hajlandó lett volna kiegyezni, de a nő erélyes fejcsóválással protestált. — Biró ur — szakitá félbe a nö — a tör­vény értelmében kérem a szükséges lépéseket megtenni«. — Egy pillanat! — hangzott ekkor egy mély hang és egy több rendjellel kitüntetett öreg férfi lépett a bírói asztal felé. Van szerencsém: ne­vem Miloradovitsch, nyuga’mazott tábornok; főhad­nagy ur, elfogadja tőlem a kétszáz rubelt, mint kölcsönt ? — Hogy tegyem ezt, — sóhajtott a fiatal ember, talán soha életemben sem leszek képes a pénzt visszatéríteni. A tábornok egy pár szót súgott a főhad­nagy fülébe és a vádlott arcza földerült. Elfoga­dom a kölcsönt, — mondá és oda nyújtja a nőnek a bankjegyeket. A nö, férje karjába kapa« zkodva, már távozni készült a bírói hivatalból. — Még valami, — szólt a tiszt. — Kérem bíró urat, tulajdonom szerzésére engem ie támo­gatni szíveskedjék. — Hogyan ? — kérdé a rendőr bíró. — Ezen ruha most az enyém, mert kifizettem.

Next

/
Thumbnails
Contents