Egri Ujság - napilap 1894. (1. évfolyam, 2-97. szám)

1894-08-31 / 64. szám

1. ávíolyara. Eger, 1894, évi augusz-us hó 31 64 szagi Szerkesztőség: Eger, Jókai-utcza 2. szám I. ein. Kéziratok hétfőn és csiitör tűkön d. u. 4 óráig fogad­tatnak el. Kéziratok nem adatnak vissza. MEGJELENIK HETENKÉNT Kiadóhivatal: Eger, Piacz uteza 4. szám Hirdetések hétfő- és csiitör- rfikön ,d. u. 4 ójáig fogad­tatnak el. iítíl! Előfizetési ifi égés--, i re 6 frV, félévre fi frí, negyed­évre 1 ír 50 ki-. Egye'szám ára Í6 kr. sokban részesül a megoldás küszöbé­nél. Az ellenzék teljesen kiveszett s ma már elértük azt az időpontot, a mikor ezt a kérdést a képviselőtestü­let minden idegesség nélkül tárgyalja s egyhangú határozattal intézi el. A reáliskola ötödik osztálya az idén már megnyílik, örvendetes diadalául annak a kisebbségnek, mely az első percztől fáradhatatlanul küzdött egy erősen befolyásolt többség ellen. A város új háza is tengeri kí­gyója volt a képviselőtestület köz- rültekintőbbnek lenni az ajándékoz- j gyűléseinek s ma ennek a tengeri gatásoknál, mivel egy szép napon azon j kigyónak is levágták a fejét azzal, vesszük észre magunkat, hogy köz- j hogy az építkezési árlejtés eredmé- tereink annyira megszűkültek, hogy j nyét elfogadták. Talán egy kis ön- máa r levegőnek sem marad hely. Egy- lcéntelen elfogultság tapasztalható yát.^lán a ritka esetek közé tartozik, j volt ezen dolog elintézésénél is. Ez hogy köztér átengedése iránti kérelmet j az elfogultság azonban a városnak a város elutasítson. Ezek a ritka esetek j csak pár száz forintjába került s ezért pedig akkor állanak elő, ha a kérel- j a csekélységért nem érdemes még mezőnek a reverenda a konkurrense, vitázni sem abban a teremben, a hol vagy ha ugyanannak a kérelmezőnek minden ülésen potom áron ajándé- keleti tipusu arcza és görbe orra van. kozgatják a köztereket. Hiszen ga- A mely indokok pedig egyátalán nem vallérok vagyunk a szó teljes értel- alkothatnak igazságos határozatoknak mében: bőkezűek üres zsebbel. Szó­alapot. i val a város uj házát is felépitik és A reáliskola kifejlesztésének tör- annyi akadályok legyőzése után, ez ténete a mily rohamos támadásokkal is örvendetes eredmény, kezdődött, ép oly monoton tárgyaié- Rövid volt a mai képviselőtestü­■MBBWMBaMHMB—MBR—BaMH—aaijB»<MnrijjiijTirrrmrrir—*zx~ ,, ■niniinniiiriraa;AÜiunBBBBaBiBnníí Reáliskola — új városház. Eger, aug. 30. Megszoktuk már, hogy a város képviselőtestületi közgyűlésén három dolog állandóan szőnyegen legyen. Ez a háro m dolog : 1. Közterek átengedése. 2. Reáliskola. 3. Uj városház. A köztereket a legutóbbi időben bőkezűen osztogatja a képviseltestület s bizony jó volna már egy kissé kö­leti gyűlés, de a reáliskola és uj vá­rosházzal emlékezetesebb lesz, mint számos oly közgyűlés, a melyen ap­rólékos egyéni érdekek tették pró­bára a képviselők türelmét. Eger, augusztus 30­A megyei központi választmány ülése. Hevesmegye központi választipánya f. hó 3-án délután 4 órakpr a megye szék­it ázának kistermébeu ülést tart, melynek tárgya az országgyűlési képviseláválasztók 1895. vre kiigazított névjegyzéke ellen beadott felszólalások és észrevételek tar­■ { • gyalása A felszólalások és észrevételek a következő sorrendben vétetnek tárgyalás alá: 1. a kápolnai választókerületre nézve Makiár, Kerecsend, Nagy Tálya; — 2. a gyöngyös-patai választó kerületre nézve: Hatvan, Gyöngyös Pata, Hcséd: — 3. a poroszlói választókerületre nézve: Tiszafü­red; — 4. a nagy-fügedi választókeriüefre nézve: Vécs, Tarna-Erk, Adács, Heves és Dotnoszló községekből beérkezett felszóla­lások. Városi ügyek. Eger aug. 30. A város képviselő testületé ma délu­tán közgyűlést tartott. A képviselők szép számmal voltak jelen a gyűlés elején, de bizony a gyűlés végén csak egy pár ember szállingózott a teremben. R á 1 i s k o 1 a. A polgármester bemutatta a városi tanács javaslatát a reáliskola ötödik osztálya megnyitása tárgyában, természetesen Az EGRI ÚJSÁG tárczája. A század bolondja. Irta: Zshokkc Henrik. Az „Egri Újság“ számára fordította: Dienes József. — Barátom, a józan ész szavát követni mindenkinek joga van s nem is akarta ezt a jogot elvitatni tőled senki, de azt igen is hogy meggyőződésednek vigyázatlan közlés ■ által, kivált ha e meggyőződésed a fennálló renddel nyílt ellen- mondásban áll, veszélyes zavart okozz. Lásd, te magad is, itt Flyelnben, jobbágyaiddal szemben, eleinte a szigorú, haragos földes urat jatsztad s csak lassankint, azon mértékben a mint elő voltak készítve, adtad meg nekik a szabadságot, nem pedig egyszerre. Jól tudtad, hogy nem volna tanácsos a gyermeknek kési adni kezébe, pedig ez gyakorlott kézben a leghasznosabb szerszám. Ugyan mit szóltál volna akkor ha jobbágyaid egyike tár­sai előtt egyszer csak az emberiség örök jogairól és a hübérviszony égbekiáltó igazságtalanságáról kezdett volna szónokolni ? Vájjon ezen újító nem semmisítette volna-e meg minden nemeslelkü tervedet ? — igaz, de a jelen esetben még sem igaz. Én, barátom, sohasem beszéltem a fennálló társa­dalmi rend ellen: én csak azon fennálló vissza­élések és előítéletek ellen keltem ki, a melyek sem polgári sem társadalmi létjogosultsággal nem bírnak. Nekem csak a lábrakapott és semmivel sem indokolható külföldimádás a képmutató bókok, a mesterkélt fényűzés, az elpuhuM, léha divat a becsület — és gyalázatról, érdem — és jutalom­tól divó fogalmak nem tetszettek és csak is eze­ket ostoroztam akkor midőn környezetem és roko­naim a jelen kor üres s fonák szokásai kedvéért engem az ős, eredeti természetesség ösvényéről letériteni igyekeztek. — De ítéleteid, kedves Olivier, a született nemességről, az elnyomott népek jogairól, a . . . — Vagy úgy ! . . . Barátom, ezek a dolgok manapság már sark igazságok gyanánt vannak elismerve mindenütt a világon. A kiváltságos nemesi oszlályt, mint intézményt elvben helyesnek, gya­korlatban az inban téveseknek tartja mindenki és pedig fontos okoknál fogva. Maga, az intézmény eilen nekem sincs semmi kifogásom. Sőt magam is, ha uralkodó lennék, őrizkedném Plato köztár­saságát léptetni életbe addig, mielőtt még bölcsész n- pem volna. De mindazonáltal erre vonatkozó megjegyzésemet én csak jóbarátok s hozzám hason­lók előtt mondottam és nem a pórnépnek prédi­káltam hogy azt fellázítsam, és csak azt mondtam a mit mai nap már ezeren meg ezeren mondanak szóval és Írásban. Fél Európának kellene leütni a fejet ha azt akarnék, hogy ilyen dolgokról ne beszéljen és ne gondolkozzék senki. De nem is ez a baj, édes barátom. Senkinek sem lett volna az ellen kifogása, ha én, báró létemre a kiváltsá­gos világ intézményével összekötött igazságtalan­ság, gőg stb. ellen szói.okoltam volna, csak szónok­lataim mellett grófnőt a vagy bárónőt vettem volna nőül. De hogy következetesen cselekedtem, ámbár ezzel senkinek sem okoztam kárt ; hogy én a szép és erényes koldus gyermek szerelmét régi őseiben kevélykedö rokonságom előítéleteinek fölébe helyezém ; hogy én, it báró, országúton fölszedett törvénytelen leányt vettem nőül — ez volt az én vétkem, ez volt az én rettenetes bűnöm a miért őrültnek tartanak. Norbert, tekints még egyszer Amáliámra, — azután £líj oda a pergamentből való családfa elé, és — Ítélj el, ha tudsz! — Igaz, Oliviér, ily okmányokkal kezedben te rettenetes ügyvéd vagy 1 De én azt hiszem hogy a nemesség elvégre is elnéző lett volna irán­tad, hisz tudod, manapság már sokkal türelmeseb­bek az emberek az ilyen dolgokban s a nemesség sem. oly .... — Azt hiszed? Ó, barátom, ne ámítsd magad. A nemességnél nem csak a kiváltságok, hanem a családok gőgje s előítéletei is öröklen- dők és ezek a sok nemzedéken való átöröklés által kiirthatlanokká válnak. A nemességnek van egy rögeszméje s ez az, hogy ő már születésénél fogva külömb minden más embernél. S tiporja le bár a forradalom árja: rögeszméje mégis a felszí­nen marad. Nem láttad Francziaország kivándorolt nemességét nyomorban ? Rögeszméje még akkor sem hagyta el, midőn a saját czipöjét kelle Tol­doznia és saját ingét mosnia. És tekintsd csak most a fiatal, a nyomorban született franczía ne­mességet ugyancsak Francziaországban. Mit tesz ? A helyett, hogy kibékülne sorsával, panaszkodik, hogy minden jogát a polgári származású embe­rekkel kell megosztani.

Next

/
Thumbnails
Contents