Egri Ujság - napilap 1894. (1. évfolyam, 2-97. szám)
1894-08-31 / 64. szám
1. ávíolyara. Eger, 1894, évi augusz-us hó 31 64 szagi Szerkesztőség: Eger, Jókai-utcza 2. szám I. ein. Kéziratok hétfőn és csiitör tűkön d. u. 4 óráig fogadtatnak el. Kéziratok nem adatnak vissza. MEGJELENIK HETENKÉNT Kiadóhivatal: Eger, Piacz uteza 4. szám Hirdetések hétfő- és csiitör- rfikön ,d. u. 4 ójáig fogadtatnak el. iítíl! Előfizetési ifi égés--, i re 6 frV, félévre fi frí, negyedévre 1 ír 50 ki-. Egye'szám ára Í6 kr. sokban részesül a megoldás küszöbénél. Az ellenzék teljesen kiveszett s ma már elértük azt az időpontot, a mikor ezt a kérdést a képviselőtestület minden idegesség nélkül tárgyalja s egyhangú határozattal intézi el. A reáliskola ötödik osztálya az idén már megnyílik, örvendetes diadalául annak a kisebbségnek, mely az első percztől fáradhatatlanul küzdött egy erősen befolyásolt többség ellen. A város új háza is tengeri kígyója volt a képviselőtestület köz- rültekintőbbnek lenni az ajándékoz- j gyűléseinek s ma ennek a tengeri gatásoknál, mivel egy szép napon azon j kigyónak is levágták a fejét azzal, vesszük észre magunkat, hogy köz- j hogy az építkezési árlejtés eredmé- tereink annyira megszűkültek, hogy j nyét elfogadták. Talán egy kis ön- máa r levegőnek sem marad hely. Egy- lcéntelen elfogultság tapasztalható yát.^lán a ritka esetek közé tartozik, j volt ezen dolog elintézésénél is. Ez hogy köztér átengedése iránti kérelmet j az elfogultság azonban a városnak a város elutasítson. Ezek a ritka esetek j csak pár száz forintjába került s ezért pedig akkor állanak elő, ha a kérel- j a csekélységért nem érdemes még mezőnek a reverenda a konkurrense, vitázni sem abban a teremben, a hol vagy ha ugyanannak a kérelmezőnek minden ülésen potom áron ajándé- keleti tipusu arcza és görbe orra van. kozgatják a köztereket. Hiszen ga- A mely indokok pedig egyátalán nem vallérok vagyunk a szó teljes értel- alkothatnak igazságos határozatoknak mében: bőkezűek üres zsebbel. Szóalapot. i val a város uj házát is felépitik és A reáliskola kifejlesztésének tör- annyi akadályok legyőzése után, ez ténete a mily rohamos támadásokkal is örvendetes eredmény, kezdődött, ép oly monoton tárgyaié- Rövid volt a mai képviselőtestü■MBBWMBaMHMB—MBR—BaMH—aaijB»<MnrijjiijTirrrmrrir—*zx~ ,, ■niniinniiiriraa;AÜiunBBBBaBiBnníí Reáliskola — új városház. Eger, aug. 30. Megszoktuk már, hogy a város képviselőtestületi közgyűlésén három dolog állandóan szőnyegen legyen. Ez a háro m dolog : 1. Közterek átengedése. 2. Reáliskola. 3. Uj városház. A köztereket a legutóbbi időben bőkezűen osztogatja a képviseltestület s bizony jó volna már egy kissé köleti gyűlés, de a reáliskola és uj városházzal emlékezetesebb lesz, mint számos oly közgyűlés, a melyen aprólékos egyéni érdekek tették próbára a képviselők türelmét. Eger, augusztus 30A megyei központi választmány ülése. Hevesmegye központi választipánya f. hó 3-án délután 4 órakpr a megye székit ázának kistermébeu ülést tart, melynek tárgya az országgyűlési képviseláválasztók 1895. vre kiigazított névjegyzéke ellen beadott felszólalások és észrevételek tar■ { • gyalása A felszólalások és észrevételek a következő sorrendben vétetnek tárgyalás alá: 1. a kápolnai választókerületre nézve Makiár, Kerecsend, Nagy Tálya; — 2. a gyöngyös-patai választó kerületre nézve: Hatvan, Gyöngyös Pata, Hcséd: — 3. a poroszlói választókerületre nézve: Tiszafüred; — 4. a nagy-fügedi választókeriüefre nézve: Vécs, Tarna-Erk, Adács, Heves és Dotnoszló községekből beérkezett felszólalások. Városi ügyek. Eger aug. 30. A város képviselő testületé ma délután közgyűlést tartott. A képviselők szép számmal voltak jelen a gyűlés elején, de bizony a gyűlés végén csak egy pár ember szállingózott a teremben. R á 1 i s k o 1 a. A polgármester bemutatta a városi tanács javaslatát a reáliskola ötödik osztálya megnyitása tárgyában, természetesen Az EGRI ÚJSÁG tárczája. A század bolondja. Irta: Zshokkc Henrik. Az „Egri Újság“ számára fordította: Dienes József. — Barátom, a józan ész szavát követni mindenkinek joga van s nem is akarta ezt a jogot elvitatni tőled senki, de azt igen is hogy meggyőződésednek vigyázatlan közlés ■ által, kivált ha e meggyőződésed a fennálló renddel nyílt ellen- mondásban áll, veszélyes zavart okozz. Lásd, te magad is, itt Flyelnben, jobbágyaiddal szemben, eleinte a szigorú, haragos földes urat jatsztad s csak lassankint, azon mértékben a mint elő voltak készítve, adtad meg nekik a szabadságot, nem pedig egyszerre. Jól tudtad, hogy nem volna tanácsos a gyermeknek kési adni kezébe, pedig ez gyakorlott kézben a leghasznosabb szerszám. Ugyan mit szóltál volna akkor ha jobbágyaid egyike társai előtt egyszer csak az emberiség örök jogairól és a hübérviszony égbekiáltó igazságtalanságáról kezdett volna szónokolni ? Vájjon ezen újító nem semmisítette volna-e meg minden nemeslelkü tervedet ? — igaz, de a jelen esetben még sem igaz. Én, barátom, sohasem beszéltem a fennálló társadalmi rend ellen: én csak azon fennálló visszaélések és előítéletek ellen keltem ki, a melyek sem polgári sem társadalmi létjogosultsággal nem bírnak. Nekem csak a lábrakapott és semmivel sem indokolható külföldimádás a képmutató bókok, a mesterkélt fényűzés, az elpuhuM, léha divat a becsület — és gyalázatról, érdem — és jutalomtól divó fogalmak nem tetszettek és csak is ezeket ostoroztam akkor midőn környezetem és rokonaim a jelen kor üres s fonák szokásai kedvéért engem az ős, eredeti természetesség ösvényéről letériteni igyekeztek. — De ítéleteid, kedves Olivier, a született nemességről, az elnyomott népek jogairól, a . . . — Vagy úgy ! . . . Barátom, ezek a dolgok manapság már sark igazságok gyanánt vannak elismerve mindenütt a világon. A kiváltságos nemesi oszlályt, mint intézményt elvben helyesnek, gyakorlatban az inban téveseknek tartja mindenki és pedig fontos okoknál fogva. Maga, az intézmény eilen nekem sincs semmi kifogásom. Sőt magam is, ha uralkodó lennék, őrizkedném Plato köztársaságát léptetni életbe addig, mielőtt még bölcsész n- pem volna. De mindazonáltal erre vonatkozó megjegyzésemet én csak jóbarátok s hozzám hasonlók előtt mondottam és nem a pórnépnek prédikáltam hogy azt fellázítsam, és csak azt mondtam a mit mai nap már ezeren meg ezeren mondanak szóval és Írásban. Fél Európának kellene leütni a fejet ha azt akarnék, hogy ilyen dolgokról ne beszéljen és ne gondolkozzék senki. De nem is ez a baj, édes barátom. Senkinek sem lett volna az ellen kifogása, ha én, báró létemre a kiváltságos világ intézményével összekötött igazságtalanság, gőg stb. ellen szói.okoltam volna, csak szónoklataim mellett grófnőt a vagy bárónőt vettem volna nőül. De hogy következetesen cselekedtem, ámbár ezzel senkinek sem okoztam kárt ; hogy én a szép és erényes koldus gyermek szerelmét régi őseiben kevélykedö rokonságom előítéleteinek fölébe helyezém ; hogy én, it báró, országúton fölszedett törvénytelen leányt vettem nőül — ez volt az én vétkem, ez volt az én rettenetes bűnöm a miért őrültnek tartanak. Norbert, tekints még egyszer Amáliámra, — azután £líj oda a pergamentből való családfa elé, és — Ítélj el, ha tudsz! — Igaz, Oliviér, ily okmányokkal kezedben te rettenetes ügyvéd vagy 1 De én azt hiszem hogy a nemesség elvégre is elnéző lett volna irántad, hisz tudod, manapság már sokkal türelmesebbek az emberek az ilyen dolgokban s a nemesség sem. oly .... — Azt hiszed? Ó, barátom, ne ámítsd magad. A nemességnél nem csak a kiváltságok, hanem a családok gőgje s előítéletei is öröklen- dők és ezek a sok nemzedéken való átöröklés által kiirthatlanokká válnak. A nemességnek van egy rögeszméje s ez az, hogy ő már születésénél fogva külömb minden más embernél. S tiporja le bár a forradalom árja: rögeszméje mégis a felszínen marad. Nem láttad Francziaország kivándorolt nemességét nyomorban ? Rögeszméje még akkor sem hagyta el, midőn a saját czipöjét kelle Toldoznia és saját ingét mosnia. És tekintsd csak most a fiatal, a nyomorban született franczía nemességet ugyancsak Francziaországban. Mit tesz ? A helyett, hogy kibékülne sorsával, panaszkodik, hogy minden jogát a polgári származású emberekkel kell megosztani.
