Egri Ujság - napilap 1894. (1. évfolyam, 2-97. szám)

1894-08-07 / 57. szám

5 legalább 100 koronát fizetn k (mely befizetés 5 év alatt 20—20 koronánként is történhetik), c) rendes tagok, kik az egyesület költségeinek fedezéséhez évenként legalább 4 koronával járulnak, d) pártoló tagok, kik egy évre legalább 2 kor .nál fizetnek ; e) rendkívüli tagok az intézet azon növendékei, kik havonkint legalább 10 fillért fizetnek be. Min­den tagnak (a rendkívüliek kivételével) jogéban All a közgyűlésen részt venni, ott indítványokéi lenni, és tanulókat segélyezés végett a választmánynak ajánlani. E nemes ügy felkarolását e helyen is a legmelegebben ajánljuk olvasóink szives figyel­mébe. — Harmadik közleménye az első résznek az egri ni. Mr. állami reáliskola állandó tan­menete, mely a vall. és közokt. m. kir. miniszter 1888 évi 21,199 számú rendeletének megfelelőleg kezeltetett az iskolai év átlagosan vett 36 hetén keresztül. — A negyedik közlemény a Jókai-ju- bileum és a Jókai-ösztöndij-alap-pa\ számol be. E szerint a reáliskolai Jókai-ösztöndij-alap-ra megindított gyűjtések eddigelé 629 frt 14 krt eredményeztek, mely összeg a Hevesmegyei Taka­rékpénztárnál letétbe helyeztetett s addig fog ka­matoztatni, mig a kamataival s az újabban befolyó adományokkal együtt 1000 frtra szaporodik. Az iskolai év végén a Jókai-ösztöndij-alap kamatostól 631 frt 56 kr. volt. Az értesítő második része a reáliskola belső életéről ad számot. Mindjárt az első közlemény: Adatok az intézet 1893—4. évi történetéhez czi- met viseli s el van benne mondva mindaz a leg­apróbb részletekig, a mi az iskola falain belül történt. A most lefolyt iskolaévben állíttatott fel az intézetben a reáliskola IV. osztálya s e végből az ezen osztályhoz szükségessé vált magyar-német nyelvi tanszékre Hegedűs Pál rendes tanárt nevezte ki a vall. és közokt magy. kir. miniszter. Minthogy az iskolai év kezdetén a beiratkozások alkalmával a jelentkezők száma jóval felülemelkedett a törvé­nyes 60-as létszámon, az intézet I. osztálya mellé egy párhuzamos I. oszt. is állíttatott, kisegítő tan­erőül pedig Kniesner Ágoston ideiglenes he y tanár neveztetett ki. Ennél a pontnál erősen hangsúlyozza az igazgató, mert ezt a helyi tényezők egyáltalában nem méltányolták, hogy a párhuzamos osztály felállításával a tanügyi kormány a helyi kulturális érdekek iránt rendkívüli figyelmet tanusitottt, midőn haladék nélkül s teljesen saját költségén egy uj osztályt állított fel, holott a szerződés 4. pontja értelmében a város minden, tehát ezen osztályhoz is, évi 750 írttal tartoznék járulni. Ezután keserűen panaszkodik az igazgató, hogy a reáliskola főreál­iskolává való kifejlesztése ügyében beállott ádáz küzdelmek mellett az újabb időben egyébb nehéz­ségek is merültek fel az intézet beléletében ; »in­tézetünk jóhirnevét kifelé kell megóvni — mondá Hóman Ottó dr. kir. tankerületi főigazgatónak jan. 21-iki látogatása alkalmával tartott tanári konfe­rencián — az igazgatói tekintélyt befelé védeni, a kartársi kollégiális összetartást be és kifelé megerősíteni.“ Kemény szavak ezek, de hisszük, hogy a tanártestület kebelében hullámot vert ellen­ségeskedés elsimul s az intézet jóhirnevének érde­kében a személyes motívumok a háttérbe szorulnak. Miután még egy közlemény A reáliskola és a város közötti viszonyról ad számot, áttér az érte­sítő a tanári kar személyes ismertetésére, melyből megtudjuk, hogy az egri reáliskolát Kemény Ferenez kir. igazgató vezetése mellett 6 rendes tanár és 4 hitoktató látta el a szabályszerű oktatással. A tanári kar legnagyobb része az irodalom terén is nagy tevékenységet fejteit ki. -- Ezután következik a könyv és szertárak gyarapodásáról szóló kimu­tatás. A sort a tanári könyvtár tartalmának ismertetése nyitja meg mely könnyebb áttekintés, rendszeres kezelés és kiegészítés végett szakok szerint 12 csoportra van beosztva. A tanári könyvtár — tudvalevőleg — az előadó tanárok forrásgyűj­teménye s mint ilyen, minden intézetnél a haladás tükre. Az egri reáliskola tanári könyvtára az idei tanév végéig 425 müvei, 639 kötetben gyarapodott, a miben az értesítők nincsenek beléfoglalva, s így ez időszerint vap a könyvtárban 1218 kötet, a mihez még az egyes kiadóktól ajándékozott 90 tan- és segédkönyv 105 kötetben járul. Az ifjú­sági könyvtár idei szaporodása 139 mü 145 kötetben. Az összes állomány tehát 421 kötet. — Jelentékenyen szaporodott a reáliskola földrajzi szertára (28 darabbal), továbbá a természetrajzi szertár (27 darabbal), a vegytani szertár (364 drb,), természettant szertár (6 drb), rajzszertár (37 drb) és az érem gyűjtemény, mely az év végén áll: 32 drb ezüst, 20 drb nickel és bronz, 344 drb rézpénz, 23 drb érem és 66 drb bank- jegyből. A szegény tanulók segélyezésére alftkult reál­iskolai segélyzö egyletről s a Jókai-alapról már szólollunk, de ezeken kívül vannak még a reál­iskolának más jótékony pénzforrásai is, melyekből a s/.egénvsorsu tanuló-ifjuság nyomasztó szüksége enyhittoiik. Ilyenek például a Schwarcz István- féle alapítvány, melyből 3 tanuló, egyenkint 65 frt ösztöndíjat élvez s a Jettiem József-féle évi 60 fitos alapítvány; Tandíj mentességben összesen 39 tanuló részesült, a mi pénzértékben kifejezve 526 frt 50 kr. Ingyen ellátásban igen sokan ré- szesiltettek az érseki udvar, az angolkisasszonyok, irgalmas nővérek, Szele püspök, Kozma kanonok és több i/.taehta családnál. Az ideiglenes segély­alap vagyona a tanév végén 125 frt 26 kr. volt. Az egri takarékpénztár re liskolai alapja, melyet a Takarékpénztár 1894 évi márcz 18-án tartott közgyűlésén létesített, 200 korona Ehhez Bábo- csay Sándor a sajátjából újabb 200 koronával járult, mig Bergmann Ágost tanár a segély-alapnak 12 frtot adományozott. Az évzáró ünnepségen kegyes adakozók szívességéből igen sokan része­sültek pénz és könyv jutalmakban, szóval, az egri reáliskola ez idő szerint szintén nem szűkölködik már jótékony pénzforrásokban, melyek a jobbtö- rekvésü szegény tanulók felsegélyezésére szánvák. A tanulók létszáma az év elején 177, az év végén 159 vo’t, kik közül az 1. a) osztályba 39, 1. b. oszt. 39, II. oszt. 40, 111. oszt 36 s a IV. oszt. 23 tanuló járt. Minden tantárgyból jeles osztályzatot 9 tanuló nyert, legalább jót 23 tanuló, elégségest 99, egy tárgyból elégtelent 9, kettőből elégtelent 10 és több tárgyhó elégtelent 9 tanuló. Az értesítő harmadik része, — mint már említettük is — Az egri állami reáliskola kifej­lesztésének története és vége (?) czim alatt, három nagyszabású fejezetben (1. Három városi képviselő: Kassuba Domokos, Baboesay Sándor, Halász Ferenez. 2. A kifejlesztési mozgalom okmánytára. 3. Szél­jegyzetek. — Ez utóbbit izlelitőüí lapunk 53-ik számától kezdve mi is közöljük.) tárgyalja és mél­tatja a reáliskola kifejlesztésének minden mozza­natát oly kimerítő részletességgel és leplezetlen szőkiniondással, hogy valóban — miként az az e őszóban is említve van — e város közművelő­désének jövendő történetírója semmiképen sem nélkülözheti az egri reáliskola értesítőit, legkivált a mostanit, ha c: ak egyoldalúan nem akar egy kaszt számára írni. Mindazonállal e részét az értesítőnek, nem tesszük külön tanulmány tárgyává; olvasni kell azt úgy, a hogy ott van, teljes szövegében. Vázlatosan, megcsonkítva közölni ezt, annyit tenne, mint meg­fosztani a százados tölgyet koronájától. Mit ér a csonka törzs korona nélkül? . . . Azután e rész Írója maga mondja: »Inkább leharapnám a nyel­vemet, elnyelném a tollat, melylyel Írok, semhogy elhallgatnám azt, a mit, e dologról elmondani kö­telességem« ... És mi lennénk hóhérja a szerző intenczióinak? Nem. Vegyék meg és úgy olvassák!... ♦ Ipar és kereskedelem. Eger, augusztus 6. A miskolezi keresk. és iparkamara értesítései. : Ujsötét üveg palaczkok. Az „Egyesült ma­gyarhoni üveggyár r. t.“ Salgótarjánban jelen­tékeny állami támogatás mellett sötétüveg pa- laczk gyárat létesített, mely évi 5 millió darab palaczk előállítására rendeztetek be s mint uj iparág meghonosítását ezélzó vállalat hivatva van a külföldi ipar hasson termékeivel verse­nyezve azokkal a magyar piaczot ellátni s idő­vel az országot a külföldi ipar ez ágától telje­sen függetleníteni. Hogy azonban e vállalat fen- állása és fejlődése biztosítva legyen, feltétlenül támaszkodnia kell a hazai fogyasztó közönség pártfogására s azért ezen uj hazai vállalatot a miskolezi kereskedelmi és iparkamara mele­gen ajánlja az üvegkereskedők, sörfőzdék stb. figyelmébe. Rendszer változás a honvéd bakancs szállítá­sánál. A honvédelmi m, kir. minisztertől nyert ér­tesülés szerint a honvédségi lábbelik szállításánál ezentúl eltekint a szerződés kötésétől óvadék le­tételétől, hanem elegendő lesz a kereskedelmi és iparkamra előtt kiállítandó kötelező nyilatkozat. Midőn ezen a kisiparosok érdekében tett kedvez­ményt a miskolezi kereskedelmi és iparkamra közli előre is felhívja a lábbeli iparosokat a legközelebb kiírandó szállításokra. Ösztöndíj pályázat iparosok számára. A „Pesti magyar kereskedelmibank“ által alapított ez évben 900 frtra rugó utazási ösztöndíjra pályázat hirdet'étik. Pályázhatnak oly iparosok, kik vala­mely hazai felső iparos iskolát jósikerrel végeztek ami végbizonyitványnya! igazolandó. A keresk. m. kir. miniszter úrhoz czimzett folyamodványok a miskolezi kamara területén (Borsod, Gömőr, Heves m.) a miskolezi kamarához f. év augusztus 31-ig nyujlandók be. A tanulmányozás tárgyává azon kérdés van kitűzve, hogy mily módon és eszkö­zök állal lehetne kötő és szövészeti gyáriparunkat fejleszteni; összehasonlitás teendő haza szövőipa­runk és a nyugati államok ugyanez ipara közt s részletesen tanulmányozandók azon okok, melyek ez iparunk fejlődését nehezítik és azon eszközök és módok, melyek aruiak fejlesztésére vezethetnek és hogv mennyiben lehetne a gyár iparral kapcso­latosan a házi iparosokat is állandó foglalkozással ellátni. E czélból az ösztöndíjas által különösen Német-Franczia és Angolország fejlett szövőipari viszonyai tanúlmányozandók. Oly pályázó, ki alapos iskolai előképzettség mellett a tanúlmányúl kitűzőit kérdés tekintetében már elméleli vagy gyakorlati irányú tanulmányokra hivatkozhatik, illetve olyano­kat kimutathat, nemkülönben a kellő nyelvismere­tekkel is bir, az ösztöndíj odaítélésénél előnyben fog részesittetni. A tanulmányok tartama 6 hó, melynek befejezte után az ösztöndíjra kitűzött kér­désre vonatkozó tanulmányozásainak eredményéről a kereskedelemügyi m. kir. minisztrr urnák jelen­tést tenni tartozik. Közoktatásügy. Eger, augusztus 6. Felügyelő bizottsági ülés Az egri alsófoku ipar- és kereskedelmi iskolák felügyelő bizottsága csütörtökön, e hó 2-án ülést tartott Luga László elnöklete alatt, melyen a bizottság alelnökévé Ba­boesay Sándor, gondnokul pedig az ipariskola ré­széről Barna Manó, a kereskedelmi iskola részérö. Fógel Ágoston bizottsági tagok választattak meg. Ugyancsak ezen az ülésen intézkedett a bizottság az iránt is, hogy a Sándor Ferenez ipariskolai igazgató távozásával üresedésbe jött igazgatói ál- :ásra a pályázat kihirdettessék. Olvasóasztal Eger, augusztus 6. Lányi legújabb szerzeménye. Lányi Ernő fő­székesegyházi karnagy s országos hirü zeneszerző legújabb zenemüvére a »gyermekek világa« czimet viselő zene-cyklusra előfizetést hirdet. Az előfizetési felhívás szószerint a kővetkező : Mások példáját követve és — úgy hiszem — jogos hivatkozással mostoha zenészeti viszonyainkra, indíttatva érzem magamat, legújabb »Gyer­mekek világa« czimü munkámra előfizetést nyitni. — Nevezett munkám egy 6 könnyebb stí­lusú, két kézre irt zongoradarabból álló cyklus, melynek közrebocsájtásával főczélom, azon sokszor felpanaszolt hiányon, mely magyar stílusú előadási darabokban mutatkozik, tehetségem szerint segíteni. A munka belső becséhez, a dolog természetéből kifolyólag, én magam nem szólhatok. Reményiem azonban, hogy sikerülni fog azt a kegyes jóakara­tot, melylyel a m. t. közönség eddigi müveimet el­árasztani szives volt, jelen munkámmal is kiérde­melnem és megszilárdítanom. A 6 darab : 1. Bölcső- dal, 2. A kis árva, 3. Derű és ború, 4. Gyermek az erdőben, 5. Egy kis tánez, 6. Elfojtott könyek. Előfizetési ára : 3 korona mely összeget f. é. szept 15-ikéig hozzám, Egerbe, kérek küldeni. Szives gyűjtőknek 10 példány után egy tiszteletpéldány- nyal szolgálok. Eger, 1894. júliushó végén. Teljes tisztelettel Lányi Ernő, székesföegyházi karnagy. Az 1848-49-iki magyar szabadságharcz törté­nete czimü illusztrált munkából most jelent meg a 17-ik füzet. Gracza Gy., a szerző e füzetben Jel­lasics insbrueki fogadtatását mondja el, számos ed­dig ismeretlen adat felhasználásával, olvasva az érdekes könyv ezen részletét, csak most tűnik sze­münk elé egész valóságában az a végzetes játék, amelyet a kamarilla a hiszékeny magyar nemzettel folytatott. Igen szépek a füzet képei is. Gr. Károlyi György, (egykorú arczkép) — Beniczky Lajos hon­védezredes. (egykorú aquarellután) — A szabadság­harcz nevezetesebb szereplői a honvédség köréből _ — A bátor nemzetőrök, (gunykép a bécsi forradal­mak idejéből.) Lázár Vilmos honvédezredes.(egykorú rajz.) Bajasits érsek a szerbek között, (egykorú rajz.) Nagy Sándor honvédtábornok, (egykorú aqua­relle után. Boczkó Dániel aradi kormánybiztos, (egykorú arczkép.) Hajnau Gyula, (eredetije a bécsi

Next

/
Thumbnails
Contents