Egri Ujság - napilap 1894. (1. évfolyam, 2-97. szám)

1894-07-31 / 55. szám

A további műsor a kővetkező: csütörtö­kön, augusztus 2-án először: A Búbos Pacsirta. Wildenbruch nagyhatású szinmüve a budapesti nép­színház műsoráról. Pénteken, aig. 3-án, szünet. Szombaton, aug 4-én : először : »Fancbon asszony leánya,« franczia operetta n budapesti népszínház műsoráról. — Vasárnap, aug. 5-én : két előadás. D. u. 4 órakor: gyermek- és népeiöadásul, felére le­szállított helyárakkal: »A kis baba.« Eredeti bo­hózat a fővárosi szinkör műsoráról- Irta Pusztay Béla. — Este 8 órakor : itt először : »A déli bá­bok,« legújabb népszínmű dalokkal a budapesti nép­színház műsoráról — Hétfőn, aug. 6-án : elöszöi : »A 231-ik czikk,« franczia vígjáték a budapesti nemzeti színház műsorából. — Kedden, aug 7-én- »A lemondás,« kőzkedveltségü eredeti társadalmi színmű. Irta Karczag Vilmos. — Szerdán, aug. 8- án : először : »A színitanoda,« franczia opperette a budapesti népszínház műsoráról, — Csütörtökön aug. 9-én: először »A három testőr« Herezegh Ferencz legújabb eredeti vigjátéka a budadesti nemzeti színház műsoráról. — Pénteken, aug. 10- én : szünet. Egri értesítők. V Az egri alsófoku kereskedelmi iskola. »Az egri kereskedelmi tanoncziskola ki- lencz év óta buzgólkodik abban, hogy a törvény által kijelölt czél érdekét mindin­kább helyesen szolgálja.« —-/Ezen szavakkal nyitja meg Szőke Sándor igazgató az egri al­sófoku kereskedelmi iskola idei értesítőjét. És valóban, ha össze hasonlítjuk egymással ezen tanintézet kilencz lefolyt esztendejét, azok folyamán a lépésről lépésre menő, de folytonosan emelkedő haladást kell konsta­tálnunk. Mindazonáltal a most bevégzett is­kolaév tette le tulaj donképeni sarkkövét a haladásnak, mert a tanítás sikere s a beha­tóbb munkásság érdekében a tanítótestület kívánságára, az eddig együtt kezelt osztályok egymástól elkülönítettek s már ez évben, mind a három osztály egymástól teljesen el­különítve kezeltetett úgy, hogy mire a val­lás és közoktatásügyi miniszter a kereskedel­mi iskolák uj szervezési szabályzatát meg­kapták, az egri kereskedelmi iskola — mi­után az osztálykeretek megvoltak — egy­szerűen belehelyezkedhetett az uj szabályzat által előirt tantárgyak, óraterv, tananyag­beosztás keretébe is. Az alsófoku kereskedelmi iskola tan­testülete Szőke Sándor igazgató-tanitó veze­tése alatt még 2 más tanító és 4 hitoktató­ból állott. Az iskolát összesen 57 tanuló látogatta, kik közül 25 az L, 21 a II. és 11 a III. osz- ályba járt. Egri születésű 23 növendék volt vidéki 34. Kereskedelmi ágakra nézve a ta­nulók igy oszlottak meg: füszerkereskedő volt 21, divatkereskedő 10, bőrkereskedő 7, rőföskereskedő 5, vegyeskereskedő 4, rövid­áru kereskedő 4, könyv- és papirkereskedő 3, vaskereskedő 2, és üvegkereskedő 1. Jóviseletük- és szorgalmukért a követ­kező tanulók részesültek jutalmazásban: a III. osztályból: Novotha Andor, Kovács La­jos, Saád Lajos és Bóma József; a II. osz­tályból : Bállá János, Ficzek Arnold és Pauncz Nándor; az 1. osztályból pedig Székely Be­nedek, Hoffer József és Stitz Zoltán. Közoktatásügy. Eger, julius 30. A reáliskola V-ik osztálya. Az a folytonos hullámzás, mely az egri állami reáliskola főreálisko­lává való kifejlesztése ügyében beállott, legutóbb lát­szólag mélyen a felszinalá merhette ez égető kérdés közeli megoldását, a mennyiben a magy. kir. vallás- és közokt miniszter a megyéhez intézett legutóbb 32,563. sz. a. kelt rendeletével nem engedélyezte a Halász Ferencz kir. tanácsos, Hevesmegye kir. tanfelügyelője s kívüle még több egri polgár által aláirt kérvényben foglalt indokok alapján az egri állami reáliskola V-ik osztályának már az 1894—5. tanévben államköltségen való felállítását. Ez a rendelet azonban korántsem annyit jelént, hogy a kifejlesztés eszméje véglegesen elejtetett. •- oda­fenn, sőt ellenkezőleg, arról győz meg bennünket, hogy az ügy nagyon is fel van karolva, csak a kölcsönös megállapodások nem jöttek még létre a minisztérium s a város között jogkötelező módon. A miniszteri leirat idevonatkozó passzusa a követ­kezőket tartalmazza: »E kérést azon okból nem teljesíthetem, mert pr egyértelmű lenne a főreális­kolává való fejlesztés megkezdésével, a mit pedig csak az esetben eszközölhetnék, ha az érdekeltekkel (értsd Egerváros közönsége) a hozzájárulás mér­vére nézve jogkötelező módon megegyezésre ju­tottam'^ slb. Ez másszéival annyit tesz: ha majd a kölcsönös megállapodás létre jön, meg tesz az V. osztály és vele a föreáliskola is. Hogy azonban addig is legyen IV. osztályt végzett reáliskolai tanulóinknak fokozatos osztálvuk, hol tanulmányaikat tovább folytathassák, az V-ik osztály fetállitása iránt a városnak kell gondoskodnia oly formán, hogy az községi jelleggel már a következő taiiév elején felállittassék. Az állam, ha a kölcsönös megegyezés megtörtént, a községi jellegű V. osztályt mindenesetre be fogja olvasztani az állami főreál­iskola keretébe. Állásáról lemondott igazgató. Lapunk junius hó 26-án megjelent 45. számában már megírtuk, hogy Kemény Ferencz, az egri magy. kir. áll. reál­iskola igazgatója ezen állásáról beadta lemondását. A fővárosban megjelenő »Nemzeti Iskola« ezzel az ügygyol most foglalkozván a következő kommen­tárokat fűzi hozzá: Állásától lemotidott igazgató. Kemény Ferencz, az egri állami reáliskola igaz­gatója — mint már jeleztük — állásáról lemondott és elhelyezésért folyamodott. Az igazgató lemon­dása összefüggésben áll az ottani négy osztályú reáliskolán ik föreállá való kifejlesztésével, mely az egriek szükkeblüségén hajótörést, szenvedett. A föreáliskola ellen, különösen a cziszterczita gimná­zium igazgatója és tanári kara agitált. A reáligaz­gató az értesítőben ismertetve az iskolafejlesztés ügyét, é.esen megtámadja mindazokat, kik a főis­kolát megbuktatták. Miután ezáltal sokakkal ellen­tétbe jutott és ottani működése csaknem lehetet­lenné vált, Jifadta lemondását. Olvasóasztal Eger, julius 23 Hevesniegye monográfiája. Hevesmegye monográfiájának megírásával — tudvalevő­leg — Balássv Ferencz Makiár község tu­dós plébánosa és Szederkényi Nándor Egerváros orszgy. képviselője lettek meg­bízva a megye részéről. Szederkényi Nándor e monumentális mü II., III. és a múlt év­ben a befejező IV. kötetével is elkészült, de Balás'sy Ferenc az I. kötettel még mind ezideig adós maradt. A hétfői közgyűlésen azonban Zalár József alispán azt az örven­detes kijelentést tette, hogy Balássy Eerenc is véglegesen elkészült már a monográfia I. kötetével s igv előreláthatólag rövid idő alatt teljes lesz a rendkívül nagy mübecscsel biró történelmi munka. Az első félév. Régi vágya volt a tanítóknak és a tanároknak, hogy a sajtóban egy teljesen füg­getlen s e mellett magas irodalmi színvonalon álló lappal érdekeik képviselve legyenek. — Ez a vágyuk teljesült akkor, mikor a Benedek Elek szerkeszté­sében a Nemzeti Iskola megindult. — Ez a lap már egy féléves múltra tekinthet vissza. És ez a félév az elért sikereit tekintve a lapnak — valóban olyan, milyennel egyetlen tanügyi lapunk sem dicsekedhe­tik. Ugyanis egy szaklapnak az a föfö előnye, ha azt az érdekelt hatóságok magok is szorgalmasan olvassák. És e tekintetben a Nemzeti Iskola elmond­hatja magáról, hogy ezt nemcsak megérte, de a szó teljes értelmében figyelemre is méltatják közlemé­nyeit a minisztériumtól e’kezdve a vármegyékig, az egyes egyházi hatóságokig. Ennek a sikernek pedig egyetlen titka a férfias nyíltság egyfelől s másfelől a szerkesztő előnyösen ismert neve. Benedek nem tanár, nem tanító, neki tehát a téren sem elérni való czéljai, sem pedig semminemű érdekei nincse­nek. A tanítóság és a tanárság tehát csak a saját önérdekét mozdítja elő, midőn a kitünően szerkesz­tett politikai tanügyi lap körül csoportosul. — A kauezió letételével felszabadította magát ez a lap a szájkosár nyűgei alól. Ez pedig igen fontos do­log, mert igy kritikát s ha kell, éles támadást in­tézhet a kormány általános politikája ellen is, ha ebben a tanügy érdekét sértve látja. Ez az egy fél­évi pálvafu'ás elég biztosíték a többire s részünk­ről örömmel nyújtjuk az elismerés pálmáját érette a derék szerkesztőnek. KÖZGAZDASÁG. Eger, julius 30. Orszígos vásár. Tisza-Füreden augusztus hó 2. és 3-án (csütörtök- és pénteken) országos vá­sár fog tartatni. Erdöőr- és va-iöri szakvizsgálatok. A magyar kir. földmivelésügyi miniszter részéröl egy körren­delet érkezett Hevesmegye közönségéhez, melyben a minister felhívja mindazokat, kik erdőőri vagy vadőri dllásra kikéfeztetni óhajtják magukat, hogy ez iránt való kérelmüket Írásba foglalva s hi­teles okmányokkal ellátva a folyó évi október hó 22-ón Budapesten, Pozsonyban, Beszterczebányán. Miskolczon, Kassán. Mármarosszigeten, Debreczen- ben, Kolozsvárt, Székely-Udvarhelyen, Nagy-Sze- benben, Temesvárott, Zomborban, Pécsett és Szom­bathelyen tartandó erdöőri és vadőri szakvizsgák székhelyén levő k. erdőfelügyelőséghez nyújtsák be. Megszigorított marha-kivitel A magy. királyi földmivelésügyi miniszter azon esetből kifolyólag, hogy Németországból két oda irányított ökőrszál- litmányt a rajtuk konstatált köröm- és szájfájás miatt visszautasítottak, egy körrendeletét, intézett az ország valamennyi törvényhatóságához, s igy Hevesmegyéhez is, melvhen a Németországba kül­dendő marhaszállitmányokkal szemben a törvény­ben előirt állategészségügyi intézkedések foganato­sítását, a legszigorúbban elrendeli, valamint fel­hívja a törvényhatóságokat, hogy a kirendett állat­orvosokat az állatvizsgálatok leggondosabb végre­hajtására, a marhalevél kezelőket pedig arra uta­sítsa, hogy a Németországba szállítandó szarvas- marhák részére csak akkor állítson ki marhaleveleket (passus) ha azok tartózkodási helyén vagy az ez­zel határos területeken 40 napon belül semmiféle ragályos állatbetegség nem fordult elő, nehogy az előbb említett esethez hasonló dolgok ismétlődje­nek s ezáltal a magyar állat-kivitel elé a tenyész­tők kárára akadály gördittessék. Birtokváltozások a megyében. Folyó évi ju­lius 7-től julius 20-ig előforduló birtokváltozások a következők: Czimer József mikófalvi 191, 175, 176 sztjkvi ingatl. Kovács péter Lajos és neje mikófalvi lakosokra 200 írtért; Sulyok Ignáez n.-1 bátonyi 236 sztjkvi ingatl. Breuer Lörinez n.-bátonyi lakosra 300 frtért; Pálók János egri k. 3200 sztjkvi ingatl. Pálók István sajóvárkonyi lakosra 120 frtért; Demeter Istvánná egri b. 789 sztjkvi ingatl Szmolka István és neje egri lakosokra 400 frtért; Csontos Péter t.-füredi 317, 1498 és 1914 sztjkvi ingatl. neje Hardicsai Zsófia t.-füredi lakos­nőre 1000 frtért; Balog István egri b. 2305 sztjkvi ingatl. neje Böbék Verőn egri lakosnőre 67 frtért; Juhász Antal makiári 132 szbetétben levő ingatl. özv. Szendrei Jánosné makiári lakosnöre 230 frtért; Farkas János és neje tófalui 444 szbetétben levő ingatl. Hutter István és neje tófalui lakosokra 900 frtért; Szolga czinege István s neje n.-iváni 301 és 302 szbetétekben levő ingatl. Virág Mihály n.-iváni lakosra 225 frtért; Morvái Julianna tisza- örsi 217 szbetétben levő ingatl. Lendvay Mátyás és Rudolf t.-örsi lakosokra 400 frtért; Kovács András és trsai bodonyi 356 sztjkvi ingatl. Farkas péter János és Borbála bodonyi lakosokra 320 frtért; Makó Mihály és trsai t.-örsi 317 szbetétben levő ingatl. Tóth Andrásné tiszaörsi lakosra 277 frtért; Nagy János kaáli 713 és 223 szbetétekben levő ingatl, Barna István ballai lakosra 700 frtért; Csorba kis András verpeléti 292 sztjkvi ingatl. Csorba kis Jánjs verpeléti lakosra 100 frtért; Szatmári Teréz t.-füredi 333 sztjkvi ingatl. Va-

Next

/
Thumbnails
Contents