Egri Ujság - napilap 1894. (1. évfolyam, 2-97. szám)
1894-07-27 / 54. szám
2 zsákat ápol. Többször megtörtént már, hogy rz egyszerű kerti öltözékben rózsákat oltogató öreg urat egész bizalommal megszólították az arra haladó szalókiak: — Oltogat, oltogat tekintetes ur ? . . . Persze azt nem is sejtették a jámborok, hogy az az egyszerű öreg ur — püspök, De van még egy szinarany jellemvonása az aranymisés aggastyánnak s ez: a szeretet.. Szeretni embert, főleg paptársait, talán senki sem tud úgy, mint a hogy ö szeret. A fiatal papnövendékeket gyakran megh'vja asztalához, s közülök a szegényebbsorsuakat segélyezi anélkül, hogy ezek csak sejteni is tudnák jóltevőjüket; az elbetege- sedett, vagy önhibájukon kívül szükséget szenvedő paptársait bőkezűen látja el nagylelkű adományaival ; a hozzá alamizsnáért forduló szegények részére titokban kiosztott fillérei pedig ezrekre rúgnak. Jótékonysága kifogyhatatlan. Hegyalján, hol született, a tályai templomot ezrekre menő költséggel restauráltatta s a tornyát felemeltette • Tö- rök-Szt.-Miklóson, hol lelkipásztoroskodott, 86.000 írtért leánynevelö-intézetet építtetett, Egerben az irgalmas-növérek temploma, Afrikában pedig a missiók hirdetik jótékonyságát. Ezelőtt 25 évvel, mikor az egri főszékesegyház főoltára elöl a szentély ezüst lámpáját ellopták, ő ezüst miséje emlékére, egy másik nagy ezüst lámpát ajándékozott a templomnak s most, hogy aranymiséjét mutatta be az Urnák, a Tisza mentén a puszta-szt.-margi- tai plébániához tartozó Folyás pusztán egy remek román stylben épült templomot emeltetett Isten dicsőségére, melynek zárókövét egy évvel ezelőtt, 1893. julins 24-én, az arról szóló s önmaga által fogalmazott, szép, klasszikus latinsággal irt pergament okmánnyal együtt, sajátkezüleg helyezte el a templom falában. Irodalmi munkássága is számottevő a nemes- szivü, aranymisés főpapnak. Sokat, nagyon sokat irt, de legtöbbnyire álnevek alatt s igy szellemi produktumait is épp olyan mély titok födi, mint jótékonysága legnagyobb részét. Megjelent müvei közül a következők ismeretesek: a) önálló müvek: Hét szt. beszéd a töredelmességről és káromkodásról, melyeket híveinek elmondott és lelki épületökre közzétett P. E. Eger 1856., — Szózat Egerváros összes lakóihoz. Eger 1856, — Pap a világban, vagyis azon modorról, melyet a papnak a világgal való érintkezéseiben követnie kell. Franczia eredeti után szabadon fordítva s hazai viszonyainkhoz alkalmazva. Eger, 1878, — A dinnyész munkaköre. Irta az öreg dinnyész. Kiadja dr. Frantz Alajos. Eger, 1880; — b) czikkek, értekezések: A szent atya nevezetről. Pesti növendékpapság munkálataiban 1841, — Gróf Eszterházy Károly egri püspök élete. U. o. 1841, — A szt. miseáldozat u. o. 1843, — Az egri egyházmegyei papnyugdijintézet és a felső jászkerület. Magyar Állam 1871. 287. szám stb. stb. * — Mintha leányarczokat láttam volna az ablakon át, tudja, a hónapos rózsák szomszédságában. A kis leány elpirult. — Igen, mondta, voltak nálunk leányok, voltak, de már nincsenek. Az édesanyám varrónő, segédkeztek neki. Most már elbocsátotta őket anyus; én kértem, hogy tegye s anyus jó asszony —• megtette. Most én segítek neki s ha nappal nem végezhetjük el a munkát, megtoldjuk az éjszakával, A kis szőke hadnagy végtelen gyönyörrel hallgatta a kis leány vallomását s a puha, bársonyos kezek után nyúlva, belenézett azokba az ibolyaszin szemekbe, hosszan, mélyen. Érezte, hogy beleveszett azokba a lelke is, nem szabadíthatja ki már onnét. — Miattam tetted azt, miattam, ugy-e ? — kérdé akadozva — és miért ? A kis leány nem kapta el puha bársonyos kezeit a hadnagyétól, ott hagyta őket s közelebb simulva a csillogó szép uniformishoz, csendesen sugla : •— Nem akartam, hogy azok szeme is gyönyörködhessék te benned — édes! Aztán odaborult a kis szőke hadnagy ziháló keblére. Tóth Dezső. Ezek elmondása után, magasabb érdekek szempontjából csak sajnálkoznunk lehet azon a körülményen, hogy e nagykészültségü, gyors és biztos itéletü s hihetetlen munkaerejű főpap többre nem vitte a nagyprépostság s választott püspöki méltóságnál és hogy most nem mint megyés püspök ünnepelheti meg áldozársága 50 éves jubileumát. De bokros érdemeinek a iegszebb jutalma ott van vele s elkísérte őt Folyásra : a hála és az elismerés. A folyási ünnep. Ma reggel 5 órakor indult ki az egri állomásról az egrieket szállító külön vonat, hogy elvigye Phánthy tisztelőit a félszázados örömünnep színhelyére, a Folyás pusztára. Az előre megrendelt kupék zsúfolva voltak előkelő s válogatott közönséggel s midőn a külön vonat megérkezett Füzes-Abonyba, a miskolczi v-- nattal érkező vendégek szintén csatlakoztak az egriekhez, majd Tisza-Füreden ismét számos előkelőség szállott be hozzájuk. Kilencz óra vö t délelőtt, midőn a külön vonat megérkezett a folyási állomássá rögtönzött megállóhely elé, hol az előző napon érkezett vendégek, a káptalani tisztikar s az egybegyült pusztai nép számszerint mintegy 2—3 ezeren lelkes éljenzéssel fogadták az érkezőket. Gyönyörű látvány volt a szép veröfényben fd-alá hullámzó embertömeg s a háttérben, emelkedő remek román stylben épült uj templom, mely a végtelen alföldi rónán mintegy megszentelt kapocs fűzi össze s teszi egymáshoz tartozóváa körülötte széleskörben elterülő káptalani tanyákat. Ennyi fényt s ily nagy embertömeget a csendes pusztaság még sohasem látott együtt. Egy remek templom felépítése, annak felszentelése s benne legelső istentiszteletül egy Pánthy Endre aranymiséje kellett hozzá, hogy ezt a fényt, ezt a sokadalmat elővarázsolja. És megtörtént mind a három. Maga a tulajdonképeni ünnepség 10 óra után délelőtt vette kezdetét a templomszenteléssel, melyet maga az ősz aranymisés főpap végezett fényes papi segédlettel. A templomszentelési szertartásokat nyomban kővette Az aranymise. A 74 éves aggastyán őszfürtökkel, megros- kadva az élet terhei alatt, odaállotl az Ur asztalához, hogy félszázados ál'désteljes munkálkodás után hálát adjon Istennek azért, hogy neki ezt a szép, ezt a feledhethetlen napot mégérni engedte. Manduktora Palásthy Pál az országos hírű esztergomi kanonok, felszentelt püspök s gyermekkori jóbarátja volt az aranym'sét mondó áldozárnak, a kit szive mélyéig meghatott a magasztos pillanat jelentősége s a nép, az egyszerű, de jámbor, i tenfélő pusztai nép pedig, mely templomot és papot csak sátoros ünnepeken láthat, valóságos öröm-mámorban úszott. A küldöttségek fogadása Aranymiséjének elmondása után az ünnepelt főpap a tisztelgő küldöttségeket fogadta. Sorra jelentkeztek : a török-szt.-miklósi hivek Kneze Imre főjegyző vezetése alatt, ki egy hatalmas beszéd kíséretében egy gyönyörű aranykehellyel leptek meg aranymisés egykori plébánosát. Ezután a török szt.-miklósi hölgyek következtek az ottani szürke- nénékkel élükön. Ezek ajándéka egy sajátkezüleg hímzett értékes misemondóruha volt, mig a szintén küldöttségileg megjelent kis leányok ajándéka egy album s egy díszes babérkos/oru volt, a részükre épült nevelőintézetért. A káptalani tisztek ezüst babérkoszorút ajándékoztak az ekkora már könyükig meghatott főpapnak. Ezután jöttek a magántisztelgök. A népünnep. Mikor a tisztelgéseknek vége volt, a főpap kocsira ült s a nagy nap emlékére rendezett népünnepet szemlélte meg. Rendkívül érdekes volt az a jetenet, midőn az ünnepelt 100 frt értékű 20 filléreseket szórt a tolongó nép közé. Volt ökörsütés és hordó csapraverés is, a mi szintén igen érdekes látvány volt, mely nem nélkülözte az ősi időkre és ősi erkölcsökre emlékeztető néphumor kaczagtató jeleneteit sem. A diszebéd. Hosszú sátor alatt, mintegy 300 úri vendég közöttük sok pap, sőt hölgy is helyezkedett al a gazdagon terített asztalokhoz, a körülményekhez képest elég kényelmesen és kezdeté* vette a díszebéd, melyet egy fővárosi vendéglős szolgált fel. A menü kifogástalan volt, de a borok, melyek Pánthy pinczójéböl kerültek elő, a fölségesnél is jobbak voltak. Az ebéd alalt sikerültebbnél sikerültebb beszédek mondattak. Az etsö szónok maga az ünnepelt főpap volt, a ki a pápát, a királyt, az érseket, a herczegprimást, a fökáptalant, a vendégeket stb. köszöntötte fel. Utána Palásthy Pál beszélt, a nála megszokott szónoki ékesszólással; majd Debreczeny kanonok tartott üdvözlő beszédet az egri főkáptalan nevében. Beszédet m> ndottak még Ré- tay Miklós török-szt.-miklósi lelkész, Ónody Géza orsz. gyűl. képviselő, Melczer Gyula borsodmégyei alispán és kívüle még igen sokan. A fesztelen jókedv tetőpontra hágott, mikor a pezsgöspalaczkok durrogása keveredett a szónokok hangjai közé s egyszerre csak azon vették észre magukat, hogy megérkezett a visszaindulás ideje. Délután 6 óra volt, mikor a különvonat elindult hogy hazafelé szállítsa a vendégeket, kiknek nagyrésze, különösen a fiatalság, Pánthy Endre nagypréposttal együtt még ott maradt. Egy kedvesen eltöltött nap emlékét hozta magával az éjjel féltizenegykor berobogó vonat Egerbe a kiszáló vendégek szivében, a kik mig élnek örömmel fognak vissza emlékezni reá. Jánusz. A megye gyiilésterméből. Hevesmegye évnegyedes közgyűlése. — — Saját, tmlősitönktól. II. nap. Hevesmegye törvényhatósága kedden folytatta a hétfőn délben megszakított évnegyedes rendes közgyűlését, de ezen már csak a gyűlés terem megszokott rendes alakjai vettek részt, a többi, a vidéki képviselők mind hazamentek — aratni. A közgyűlés második napján már a kedélyek, sem voltak oly izgatottak mint az első napon s az elnöklő alispán csengetyűje alig szólalt meg egyszer-kétszer, hogy az unalmukban diskurálgató vármegye-atyák figyelmét felhívja az előadók beszédére. Tárgyalás alá a hétfőről elintézetlenül maradt 86 tárgy került, melyekből a nevezetesebbek a következők voltak: Az uj csapat kórház. A megve székhelyén, Egerben levő mostani katonai csapatkórház czélszerűtlen elhelyezését és elégtelenségét belátva, Hevesmegve törvény- hatósága egy uj, a modern igények és követelményeknek mindenben megfelelő csapatkórház építését határozta el s miután a kir. államépitészeti hivatal által erre nézve építési tervezetet és költségelőirányzatot készíttetett, a kivitel módozatai iránt tárgyalásokba bocsátkozott Eger városával. A tárgyalások eredménye az lett, hogy a város hajlandó az uj csapatkórházat a megjelölt helyen (a megyei laktanya északi oldalán elterülő üres térségen) felépittetni olyformán, hogy azt Bobula János vállalkozó fogja felépíteni a saját költségén s ezért az uj csapatkórház 50 évi jövedelmét ez fogja élvezni; azonban az átadás napjától számított 50 év letelte után a csapatkórház minden fizetési kötelezettség nélkül a város tulajdonába • megy át. Hanem a város az uj csapatkórház fentartásához évi 19 ezer frtos segélyt kér a vármegyétől, mely összeget a megye állandó-választmánya 10,000 írtra szállította le s az ily értelemben készített javaslatot a közgyűlés is helyben hagyta. A perönospora elleni védekezés. Hatvan és Heves képviselőtestülete azon kérelmet intézte Hevesmegye törvény- hatóságához, hogy a peronospora elleni kötelező védekezésre vonatkozó szabályrende- delet hatályát rájuk nézve a jelen 1894. évre függessze fel. A közgyűlés, tekintettel arra, hogy permetezéseket még julius és augusztus hónapokban is lehet eszközölni, a kérelmet elutasította. A töviskes völgyi téglaház. Egervárosának a töviskes völgyi téglaház ügyében hozott határozata egy kissé élénk vitára adott alkalmat, a mi szinte feleleveni- tőleg hatott a tárgyalások lanyha, tikkadt menetére. Horváth József megyebizottsági tag u. i. egv okmányt olvasott lel a közgyűlésnek, mely ezidőszerint az egri érsekség tulajdona s ezen okmányból kitűnik, hogy a töviskes- völgyi téglaház telke nem egri terület, hanem
