Egri Ujság - napilap 1894. (1. évfolyam, 2-97. szám)

1894-07-20 / 52. szám

3 — Terepfelvételi gyakorlatok. Megírtuk annak idején, hogy a m. kir. honvédségi Ludovika aka­démia terepfelvételi gyakorlatokat fog tartani me­gyénk teurletén Apcz és Eeséd községekbe n, au­gusztus hó 1 és 15-ike között. A terepfelvételi gyakorlatokon az akadémia liadaprödjain kívül 75, 80 tartalékos tiszt is részt vesz s ezek kiszolgá­lására ugyanannyi közlegény. Az alispán közelebb egy felhívást fog intézni az érdekelt községekhez aziránt, hogy a terepfelvételi gyakorlatokon részt­vevő tisztek illő ellátásról gondoskodjanak. — Az egyházmegyei hivatalos lapból. Uj zsi­nati vizsgálók. A legutóbb Samass József dr. egri érsek elnöklete alatt tartott konsistoriumban 1894. évi julius 28-tól 1897. évi julius 28-ig tartó fel- hatalmazványnval helyettes zsinati vizsgálókká ki­neveztettek : Szele Gábor püspök elnöklete mellett aszóbeli vizsgálatokhoz; Pánthy Endre v. püspök, nagyprépost, Porubszky József apátkanonok, dr. Kozma Károly prépost-kanonok, Slephanovszky Sán­dor apát-kanonok, Dr. Párvy Sándor apát-kanonok, Dr. Böhm János, Dr Demkó György, Dr. Ambrus István, Zombory Béla theologiai tanárok és Dr. Kerekes Arvéd joglyceumi tanár. Az Írásbeli vizs­gálatokhoz : Debreceni János apát-kanonok ás Zsass- kovszky József kanonok. — Áthelyezések és kine­vezések. Katona József kun-szent-mártcni káplán Jászberénybe, Melkó György siroki káplán Kun- Szent-Mártonba, Kiss János jász-apáihii káplán Gyöngyösre, Szepessy Antal jákóhalmi káplán Jász- Apáthiba, Halász Caesar püspök-ladányi káplán Nagy-Kálidba, Major Kálmán bodonyi káblán Detkre, Varga Sándor sálai káplán Kis-Tályára, Varga Géza kerecsendi káplán Tisza-Eörsre, hasonló minőség­ben, áthelyeztettek. Klárik Ferencz nagykállói káp­lán s hilelemző, egészségi tekintetből egyelőre szol­gálaton kívül marad, Harmath Józsefszent-györgy- ábrányi ideigl. lelkészhelyettes előbbi álomására Püspök-Ladányba, és Guba Pál nagykállói kisegítő káplán előbbi állomására, Verpeléthre rendeltetett vissza. Az ujmisések pedig a következő kápláni állomásokra leltek elhelyezve : Bányász András Nyír­egyházára, Bárdos Pál Jákóhalmára, Eigner Nán­dor Kerecsendre, Farkas Gyula Baliára, Leskó Jó­zsef Harsányba, Lovász Károly Sírokba, Pap András Patára, Piroska István Bodonyba, Tóth István Sátára — A csődvizsga eredménye. Az egyházi pályára jelentkező ifjak felvételi vizsgálata alkalmából az egri érseki papnevelöintézetbe a kővetkezők vétet­tek fel: A theologia I. tanfolyamára: Buckó János egri, Fábry Béla sátoraljaújhelyi, Nagy Jen i jász­berényi, Kubasek József kassai és Sztrachon Bé a a lőcsei gymnasiumokból, — A gymnasium VII. osztályára : Krusnitzky Kálmán, Ridárcsik Miklós, Szilvási Jenő és Bőgős Lajos az egri, Melicher Sándor és Szlovacsik János a gyöngyösi-, Kokor- gyák György a nyíregyházi-, Kiszely Rezső a rozs- nyói-, és Nagy Lajos a nagyszombati gymnasiumból. — A jász Kókán. Kókán János az az ur volt — tudvalvöleg — a ki az állampénztári pár évvel ezelőtt 40,000 frt erejéig megkárosította. Kókánnak hívják azt az igen tisztelt jász atyafit is, a ki mostanában 40 kiló magyar szüzdohány erejéig akarta megkárosítani az állampénztárt, ha­nem ez is ép úgy mint amaz, rajtavesztett a me­rész játékon. Kókán Lőrincz jászárokszállási do­hánycsempész ugyanis az ő hitveslársával, Rózsa Viktóriával, Fehér Mikály jászárokszállási gazdaember erki halárban levő tanyáján, a tanyán alkalmazás­ban levő Nyerő Imre cseléd szobájában nem ke­vesebb, mint 40 kiló magyar szüzdohányt csomó­zott apróbb csomócskákba, midőn két csendőr, a kik egészen más ügyben tartottak vizsgálatot a tanyán, meglepte őket a tiltot munka közepett és dohányostól bekísérte őket Tarna-Erkre. Kókán azt mondja, hogy a dohányt egy előtte ismeretlen jász-szt.-andrási embertől vette, elárusitás végett. — Baleset a révben. Csaknem halálos ki­menetelű szerencsétlenség történt szombaton dél­után a Tisza partján, a szalók-taskonyi révnél. E helyen ugyanis a komp átjárásának helyét a Tisza áradása annyira telehordta iszappal, hogy most, midőn a Tisza vize ismét a normális állapotig le­apadt, komppal átjárni rajta, teljes lehetetlen. A rév bérlője Fülöp Lajos, ki a Tisza-Bura község­hez tartozó Taskony-c lárdának tulajdonosa — te­hát fogta magát s a helyett, hogy a komppal való átkelést beszüntetve, a rév-mederből az isza­pot kiürítette volna, egy másik helyen nyitott utat a kompjárásnak, de itt a Tisza partja o'y meredek, hogy a kompba való beszállás az utasok részéről valóságos istenkisértés. A fentnevezett napon, szom­baton, egy tisza-abád: gyümölcsárus nő, özv. Barta Mátyásné akart átkelni a Tiszán egylovas kocsijá­val. A kocsi azonban mikor a komp kezelésével megbízott révész a meredek partról a komp híd­jára akarta levezetni, daezára annak, hogy a kere­kei meg voltak kötve, a veszedelmes partoldalban megcsúszott s oly feltartozlhatatlan erővel bukott alá, hogy a lovat is a révészt is magával rántottá a feneketlen iszapba. Szerencsére két csendőr is volt akkor a parton, kik Fülöp Lajos révbérlöve! rögtön segítségére siettek a szegény révésznek, a kit a ló esése közben maga alá nyomott a hig iszapba .<•■ Így még idejekorán megmentették a bi­zonyos lull ílptl. — Éjjeli rablótámadás. Négy vakmerő gyü­mölcstolvaj garázdálkodásairól adnak hirt lapunk­nak Aldebrőröl. A négy jeles firma, névszerint, Bagdi József, Hergelt György, Tajsz János és Veiner István a közelebbi éjjek’ egyikén elhatá­rozta, hogy egy nagyobbszerü almalopást fog ren­dezni s e végből éjféltájban belopóztak Rusz Já­nos kerítésnélküli kertjébe s ott egy gyümölcsei telitelt almafát teljesen megkopasztottak. Talán még a többi ía termését is megdézsmálták volna, ha Rusz János szomszédja idejekorán észre nem veszi őket s így ők zsákmányokkal odább állottak. Azonban a könnyen szerzett gyümölcs készlet ke­vés volt négyüknek, elmentek tehát újabb szeren­csét próbálni Stadler József kertjébe, mely szin­tén nincs körül kerítve. De Stadler még ébren volt s amint észrevette a hívatlan vendégeket, oda akart menni hoz/.ájuk fogadásnkra, azonban, ezek a fáról leszedett almákkal dobálni dezdték a til­takozó tulajdonost. Mikor Stadler látta, hogy szép szóval nem boldogul a vakmerő tolvajokkal, egy vasviliát vett magához nyomosabb argumentumul, azonban a tolvajok egyike, Hergelt István ekkor a Stader ház udvarkeritéséből egy karót húzott ki s ezzel a vasvillás házidazdát társai segélyével meg rohanta s a saját kertjében alaposan elverte, az­után mintha mi sem történt volna, mind a négyen ott hagyták a kertet előbb szerzett zsákmányukkal. — A régi bűn. Két és félévvel ezelőtt 1891 deczember 28-án történt, hogy Friedmann Samu recski mészáros mészárszékét az esti órákban fel­törték s onnan ismeretlen tettesek 52 frt kész­pénz elvittek. A betörőket csak most sikerült kézre keríteni. Bador György tarnamérai születésű, ro­vott előéletű czigány volt az egyik, a másik pedig Suha Lajos recski czigány. Bader be is ismerte tettét, de Suha hallani sem akart a dologról, ha­nem azért mindkettőt átadták a pétervásári kir. járásbíróságnak. — Egy ambicziózus bicziklis. Ma reggel egy levél érkezett hozzánk, melyben egy biczikli-spor- tot kedvelő fiatal úri ember ellen az a vád emel­tetett, hogy túlságos sport-szenvedélye hevében a legkevésbbó sem tartja tiszteletben a város gyalog­járóin járó-kelő közönség biztonságát, amennyiben zajnélkül haladó bieziklijével a legnépesebb helye­ken, pl. a vasút tájékán a sétáló közönséget ré- mitgeti. A levél szószerint, a következő ; »Tek.Szerkesztőség. Tiszteletiéi kérdem, hogy meg van-e az engedve a rendőrség részéről, hogy a bicziklisták a hatvani-út gyalogjáróján a járkáló közönséget kényük-kedvük szerint szétugraszthatják. Mert egy ilyen eset történt folyó hó 18-án este 9 órakor, mikor egy bicziklis ur a kedélyesen s nyugodtan járkáló közönséget »pneumaticus angol bieziklijével« szétugrasztotta, mert azok csak a közelébenláthatták meg a bicikliző alakját a bicziklin, ki a csengetést is, mely figyelmeztetésül szol­gálna, csak a legutólsó pillanatban használta. Tisz­telettel stb.« Nagyon kívánatos lenne ha a rendőrség tu­domást venne a dologról s a jövőben elejét vágná az ilyen túlhajtott sportszenvedélyeknek. — A város mankói A világtörténelem hires Dán-czölöpépitményekről tesz említést, a földrajzi kézikönyvek pedig két czölpvárost neveznek meg: az egyik a hires Amsterdam, a Hollandok fővárosa, a másik Velencze, az »Adria büszke királynője.« És most — úgy akarja a sors szeszélye — hogy ezekhez a nevezetességekhez Eger is hozzá csatlakozzék -»■ negyediknek. Mert hát igen érdekes czölöp-épitmények készülnek itt is. A Szé- chenyi-utcza, az Eszterházy-tér, a Hatvani-ut máris telisden teli van magas, ormótlan, karbolinozott oszlopokkal, melyek a modern villanyvilágítás drót vezetékeit lesznek hi­vatva tartani, hogy a róluk szétágazó villam­vezető-huzalok kalitkaszerüíeg behálózzák az utczák tetőzetét, melv eddig csak a szabad ég volt. Ezek az unesztetikus oszlopok való­ban nevetségessé teszik Egernek eddigi ko­moly színezetét s az egész vidéknek czéltáb- lául szolgálnak a — kaczagásra. Csak tegnap hallottunk egv igen érdekes »viczczet« (már viczczet is faragnak az oszlopokra !) két vi­déki atyafitól, kik a Skécheny-utbzán végig haladtak. Azt mondá az egyik: — Eunye Jóska, má’ meg miféle karók lesznek ezek itt? — Hát koldusbotok, hogy legyen Eger városának mire támasókodni, ha majd koldus sorsra jut. — Üldözött czigányok. Atkáron Markovics Istvánná lakásáról a napokban, egy ablak-üvegtábla betörése után, az ablakhoz közellevö ágyról 8 drb párnát és egy dunnát összesen 32 frt kárértékben az ablakon keresztül elloptak. A gyanít az azon időtájt ott tanyázó kóbor czigányokra irányul, kik azonban még idejekorán elillantak a vidékről s most azt sem tudják üldözőik, hogy mely irány­ban kezdjék meg utánuk a nyomozást. — Egy hordó hamu. Krizsó Antal feleségé­nek Saáron volt egy hordója, melyet a disznóólban tartott s ebbe a hordóba szokta volt öntögetni a konyhából kikerült hamut. Történt, hogy e hó 13-án délután 1 órakor Krizsó háza kigyulladt és a száraz szalmatetö pár perez alatt porrá égett, de elégett vele a disznóól is s benne a hordó is, amiben a hamu tartatott. Mikor a vizsgálat meg­indult, kitűnt, hogy nem a ház gyulladt ki előbb, hanem a hordó s csak ettől a lakóház tetőzete, a disznóól közvetítésével. Krizsóné nem is csiná ^ titkot abból, hogy a legutólsó hamu szállítmányt kevéssel a tűz kiütése előtt öntötte a hordóba s igy igen valószínű, hogy a tűz keletkezésének oka a hordóba öntött hamu volt, mely között elolt- hatlan pará s lehetett. A fölfedezett házitolvaj. A visontai ha­tárban lévő Borhy György-féle tanyán több apróbb gazdasági eszköz veszett el az utóbbi időben, úgy, hogy az összes kár mintegy 21 frtra rúgott. A különféle tárgyak eltűnését házi tolvaj titkos ope- ráezióinak tulajdenitották s ezek elkövetésével a tanyán alkalmazott tehenészt, bizonyos Besenyei Mátyás zsadányi illetőségű rovott múltú egyént vették gyanúba, a kinek a kamrájában rá is akad­tak a lopott holmikra, melyek egy ládába voltak elzárva. A derék tehenészt azonnal letartóztatták. — Kántor választás Nagy-Tályán. Az e hó 12-én Nagy-Tályán tartott kántor-tanifói választá­son Kuzsárszky Bertalan lett a három pályázó közül megválasztva az ottani kántor-tanitói állásra. — Tetőtűz. Özv. Oszonai Pálné roszkarban levő házának szalma tetőzete — mint Hatvanból tudatják lapunkbal — a hét elején leégett. A kár jelentéktelen, mivel a háztető rendkívül rósz álla­potban volt és különben is biztosítva van 200 frtig. A tűz oka ismeretlen — A gyermekek gyilkosa. Ismét aggasztó hírek érkeznek hozzánk. A fertőző betegségek egyik legveszedelmesebbike, a difteritisz újból felütötte fejét megyénk területén. így Ke- recsendről 3 gyermek megbetegedését, Hat­vanból s Tarna-Méráról pedig szórványos fellépését jelentik e gyilkos betegségnek. Ipar és kereskedelem. Eger, julius 19. A villamos munkagép kiállítás. A miskolczi kereskedelmi és iparkamara részéről a követ­kezők közzétételére kérettünk fel: Vonatko­zással korábbi értesitéseinkre, közöljük, hogy a villamos erővel hajtott munkagépek kiállítá­sára rendezendő kirándulás alkalmából egyik fővárosi szálloda késznek nyilatkozott fejenként s naponként egy frt dij mellett a kirándulók elszállásolását eszközölni, továbbá gondoskodva leend a kiállításban szakszerű magyarázó ve­zetőkről, másnap délben pedig a Városligetben tartandó közösebédről, ha elegendő résztvevő jelentkezik. Ebéd 1 frt 50 kr. A kirándulók Miskolcz állomásról szombaton, e hó 21-én d. u. 3 óra 26 perczkor indulnak. Amennyiben az izr vallásuak szombaton nem utaznának az éjje­livonattal utazhatnak hasonló kedvezményekkel.

Next

/
Thumbnails
Contents