Egri Ujság - napilap 1894. (1. évfolyam, 2-97. szám)

1894-07-09 / 49. szám

— Véres botrány a pásztói vasúti állomáson.

Véres botrány színhelye volt szerdán, e hó 4-én a pásztói vasúti ádomás. E napon délután 4 órakor ug'anis a pásztói állomásra berobogó 305-ös számú személyszállító vonaton két gyümölcsárus, névszerinl Tóth Józsefné Pásztón és Szabó István Gyöngyösön lakó gyümölcsárusok egymással összekaptak a kupéban, meiynek eredménye az lett, hogy a hangos czivakodás következtében felingerült Szabd István oly erővel vágott egy félliteres bádog ürmértéket a vele feleselő Tóth Józsefné homlokához, hogy azt azonnal elborította a vér. Szabó Istvánt természete ten nyomban »leszállították« a vonalról, ki nem is tagadja tettét s ellene feljelentést tettek súlyos testi sértés ozimón a hatvani kiró járásbíróságnál A magv. kir. államvasutak pásztói állomásának főnöke, Fischer Dezső pedig 1 frt kártúrilést követel a M. A. V. részére azért, mert a veszekedő gyümölcsárusok, az általuk használt kocsit bemocskollák.

— A csősz tragédiája A Tisza füredi határ úgynevezett „szajla“-dűlőjének csőszét, Balázs Józsefei, a múlt héten Ug rai László tissafüredi ember, kivel a szerencsétlen csősz a határban hivatalos működése közben szóvitába keveredett, — egy nála volt vasvillával úgy megverte és összeszurkálta, hogy a poruljárt ember még most is az ágyat nyomja sebei következtében.

— A fekete tolvajok. Említettük lapunk mnlt számában, bogy Feldebrön e hó elején négy kóbor czigány »operált« és özv. Boros Györgyné kárára 1 dunnát és 3 vánkust, Polacsek Bertalan kárára pedig 14 frt 50 krt raboltak el. Azt is említettük már, hogy mind a négyet kézrekeri- tette szorgos kutatás után a verpeléti csendőrség — Felsö-Nánán, de a lopott portékákat nem találhatta meg náluk, mert min; mondák — az ágynemüeket elrejtették a fo debrói erdőben s itt lábrakeltek, a pénz egyrészét pedig bepálinkázták Felső-Nánán, a többit meg elvesztették. A négy ezégéres fekete tolvajjal azonban nem sokat teketóriáztak. Szépen bekísérték őket Egerbe, hol most a kir. törvényszék börtönében elmélkednek azokon a körmönfont hazugságokon, melyekkel majd magukat »kimosni« vélik a hínárból.

— A leszúrt békéltető. A kis-kürei búcsú : z idén sem tudott vérontás nélkül elmúlni. Igaz, hogy ez csak olyan kisebb kaliberű »lékelés« volt, de hát vér folyt s így mégis csak vérontás a neve. ügy történt a dolog, hogy Burai Sámuel pélyi és Juhász Károly s Pozsoma József kiskörei legények a Péter-Pál napi búcsú alkalmával az ulcán ősz- szeveztek s miután a szóváltás közöttük mind hangosabbá kezdett válni, Juhász Kárólynak édes atyja, Juhász Pál oda ment közéjük s fiát hazakergetve, a másik kettőt békességre intette. A marakodó legények látszólag meg is fogadták az öreg Juhász tanácsát, de mikor ez megfordult, hogy hazafelé menjen. Pozsoma József reá rohant s egy bicskával mellbe szúrta a mit sem sejtő embert.

— Vasúti menetrend. Egerből Füzesabonyba indul a személyvonat: éjfélután 2 óra 2d perczkor, reggel 8 óra 53 percz- kor, délután 4 órakor és éjjel 11 óra 05 perczkoi. — Füzesabonyból Egerbe é r k e- z i k éjfélután 1 óra 56 perczkor, reggel 5 óra 18 perez és 8 óra 27 perczkor, délben 12 óra 32 perczkor és délután 6 óra 26 perczkor.

Előjegyzés szőlőoltványokra. A Nagyméltóságú földmivelésügyi m. kir. minisztérium ellenőrzése alatt álló országos szölőoltvány telep részvénytár- társaság azon ezé ból, hogy a szölőbirtokosságnak szölőoltvány szükségletét a kivánlató fajokban és mennyiségben fajtisztán biztosíthassa, az 1895-ik év tavaszán készítendő szölöoltványokra, már most. előjegyzést nyit Az előjegyzési határidő 1894 augusztus 15- Az előjegyzett oltványok az előjegyzés sorrendje szerint teljes mennyiségben fognak kiszolgáltatni. Az előjegyzés módja és feltételei tárgyában bővebb felvilágosítással készségesen szolgál az Ország ;s szölő-oltványtelep részvény társaság igazgatósága Arad-Baraczkán. Ménes, u. p. Gyorok, Arad megye.

Egy uj részvénytársaság.

A hangos torkú czigányasszonyok —.

— Levél a szerkesztőhöz. —

Eger, julius 9.

Igen tisztelt Szerkesztő úr!

Nem akarok nagy feneket keritení a dolognak, hanem elmondom egyszerűen, hogy : van nekem egy olyan életrevaló és divatos eszmém hogy ha annak megvalósítására nem törekedném, valósággal bűnt követnék el a piacz környékén lakó és igazán szánalomra méltó »Gatyamadzag és meszelő« lázban szenvedő embertársaimmal szemben.

De mielőtt eszmémet kifejteném, meg kell ismertetnem a város más lakóival is ezen nyári nyavalyának különös faját, melyben csak nekünk, p'aczon lakóknak van részűnk.

Ez kérem naponta reggel 4 órakor kezdődik, mikor is az első czigányasszony elkiálllja ma- gát, hogy:

— Ezt a jőóő gatyamadzagom ki veszi meg asszony ok, magyar asszonyok . . . !

A második;

— Ki veszi megeztajóóó pár meszelűmet asszonyok, magyar asszonyok . . !

A harmadik:

— Kinek kell ez a maradék gatyamadzagom, magyar asszonyok . . !

S így tovább, de olyan hangon kiáll tjük ezt már 4 órakor reggel ezek az uj magyarok ablakaink alatt, hogy ha csak narkotizálva nincs az ember, lehetetlen erre fel nem ébredni

Minth .gy pedig mi, kik itt, a piaczon lakni kénytelenek vagyunk, nem akarjuk még tovább is nyugalmunknak ilyetén megzavarását tűrni — a rendőrségtől pedig annak konzervatív hajlamánál fogva segítség nem várható, lévén itt az ös idők szokása az irányadó — elhatároztuk, hogy társadalmi úton segítünk a saját külön bajunkon a következő módon.

Ugyanis tekintve, hogy Egerben egy idő óta úgyis benne vagyunk a »griindolásokba« elhatároztuk, hogy megalakítjuk az »Első magyar gatya madzag és meszelő kiviteli részvény társaságot«, melynek czélja volna ezen iparosnők termékeit összevásárolni és külföldre kiszállítani, miért is nagyon kérjük tisztelt szerkesztő urat, szíveskedjék bennünket ezen humánus törekvésünkben támogatni és az eziránti prospectust mielőbb közzé tenni, mert a sürgős megalakulás már csak azért is kívánatos, nehogy a Turell indítványának elfogadása esetén — mi a vámháborut jelenti Fran- cziaországgal — egyik legnagyobb kiviteli piaczun- kat veszítsük el, molyért pedig nagy kár volna, mert mint a »m. kér. muzeum« tudósításából lálom, Francziaországban épen most nagy a forgalom különösen a gatyamadzagban.

Ezen vállalat létrejövetele iránt nincs ugyan semmi kétség, de ha — nem lehetvén még sem tudni — a mieink csupa indolencziából a külföld pedig sovinismusból nem particz ipaina érdem szerint a részvények jegyzésében és az egész terv meghiúsulnék, úgy az esetre — előre is jelzem — más két módról is gondoskodtunk és pedig:

Először is lázadást csinálunk a kofák közt! fellovaljuk őket és megmagyarázzuk nekik, hogy : semmiféle törvény vagy szabályrendelet a czigány- asszonyoknak külön privilégiumot nem biztosít, jogukban áll nekik épugy mint azoknak, áruikat kurjantva utón útfélén kinálni; igy legalább teljes lesz a konczert és akkor majd csak talán közbelép a hatóság. Ha pedig ez sem segit, akkor — és azt hiszem, hogy ez lesz a legradikálisabb kúra — feltett szándékunk valamennyi gatyamadzag és meszelöt áruló czigányasszo. yt felbérelni és feles számban a r. főkapitány és piacz biztos urak ablaka előtt épugy ordittatni reggel 4 órától legalább 6 óráig, mint az a mi |ablakaink alatt történik, hagy élvezzék ök is az ősi szokás jótéteményét.

Egyébiránt maradok a legjobb reményekkel eltelve őszinte tisztelője

Czigler Soma.

Közoktatásügy.

Eger, julius 9;

Tanügyünk állása a lefolyt félévben.

Hevesvármegye kir. tanfelügyelőjének jelentése a közijazgatási bizottsághoz. —

Hevesmegye kir. tanfelügyelője a megye 1894. év első felének közoktatásügyi viszonyairól a kővetkező jelentést Ierjesztette be a megye közigazgatási bizottságának a mai ülésén:

A kísdedóvásról szóló 1891. évi XV. t ez. végrehajtása a közig, bizottság gondoskodásának egyik kiváló tárgyát képezi.

Ámbár a községek népoktatásügyök rohamos fejlesztésével anyagilag rendkívül megvannak terhelve, — mégis mind több-több község rendezi egyszersmind kisdedóvás ügyét is.

Áldozatkészség tekintetében első helyen kell említenünk Eger rendezett tanácsú várost, mint a mely egyszerre három kö/.ségi kisd :dovodát állított, s ezek helyiségeinek rendezésére 13 ezer lorintot áldozott. — Teljesen méltó e város a közoktatási kormány támogatására, a mi már igen örvendetes módon abban nyilvánult, hogy az egyik községi kisdedóvónö javadalmazását a közokt. tárcza viseli, s hogy egy állami jellegű uj kisdedovoda felállítása engedélyeztetett.

Elismeréssel kell említenünk Gyöngyös rendezett tanácsú várost, a mely két kisdedovodát, továbbá Hatvan, Pásztó, Csány és Tisza-Füred községeket, a melyek egy-egy kisdedovodát, az ntóbbi még két állandó gyermekmenedékházat állított.

Megnyittatott az állandó menedékház Füzes- Abonyban és Tísza-Szőllösön

Kisdedovoda felállítása iránt immár köiele- zöleg nyilatkoztak: Poroszló, Heves és Bessenyö; állandó menedékházak felállítása van munkában : Sarud, Ecséd (kettő) Makiár, Karáesond községekben.

Hatvanban egy állami jellegű kisdedovoda engedélyeztetett, a mely az 1894/5. tanévben megnyílik ; a közokt. tárcza részéről segélyben részesült még: Hatvan fentartásra évi 100 frt.; felszerelésre 150 frt., Pásztó felszerelésre 300 frt.; Gyöngyös fenntartásra évi 620 frt., felszerelésre 500 frt ; Tisza-Füred fenntartásra évi 200 frt., felszerelésre 200 frt.

Hatvanban a községi kisdedovoda sző mára özv. hatvani D utsch Bernátné úrnő egy díszes épületet állíttat.

A f évben főleg az ideiglenes (nyári) menedékházak szervezése vétetett munkába. E végből Egerben és Gyöngyösön az ily menházak vezetőinek kiképzésére 6 -6 heti tanfolyam tartatott, a melyen 3, illetőleg 13 jelölt vett részt- A közig, bizottság f. évi 673. számú határozatával egyelőre 38 községet kötelezett nyári menedékházak felállítására, melyek közül eddig tényleg megnyitotta ily intézetét : Horth és Puszta-Horth, Nagy-Rhéde, Felsö- Nána, Halmaj, Visonla, Mezö-Tárkány, Gyöngyös- Tarján, Vúmos-Györk, Verpelét, Nagy-Fügéd, Kápolna, Tisza-Igar, Bodony és Detk ; összesen 15. A többi községek különböző, méltánylást érdemlő okokból a jövö évig nyertek halasztást.

Különösen örvendetes azon tapasztalat, hogy ámbár a községek legtöbbje, mielőtt még a k sded- ovoda és menedékházat felállítaná, — erősen hangsúlyozza, hogy a köznép idegenkedik ezen intézménytől, s nem fogja járatni gyermekét ; —

mihelyt megnyílik a kisdedovoda, avagy menedék- ház, — minden hatósági közbelépés nélkül rögtön benépesedik ugyannyira hogy több helyen a felvételt — a szülék zúgolódására — be kellett szüntetni. Ezen tapasztalat fényesen igazolja, mennyire áldásos intézmény — éppen köznépünk érdekeit tekintve — a kisdedóvás.

* •*

*

Az elemi oktatás terén Hevesvármegyében közelebb nagy horderővel biró szervezés történt. Gyöngyös város összes kisdedóvás és népoktatásügye 1894]5. tanévtől szerződésileg állami kezelésbe vétetett. E város oly rendkívüli áldozatot hoz kulturális czélokra, hogy ez anyagi erejét a legvégső határig igénybe vette; s mégis sok kivánni valót hagy úgy az ottani kisdedóvás, mint a népoktatás. — A város tehát kulturális intézményeinek kifejlesztése és mintaszerűvé tétele czéljáből jelentékeny anyagi hozzájárulás mellett kérelmezte1 iskoláinak állami kezelésbe vételét. Kérelme teljesit- tetett a közokt. kormány részéről oly czélzatból, hogy e népes, és egy nagy vidéknek központját képez i magyar városban úgy a kisdédóvás, mint az elemi oktatás a törvények által kivánt legtökéletesebb szervezetben a vidék többi községeinek minta és követendő példaként szolgáljon. Ugyancsak Gyöngyösön az 1894j5-ik tanévben állami