Egri Ujság - napilap 1894. (1. évfolyam, 2-97. szám)

1894-07-06 / 48. szám

3

felgyógyulásához, de f. hó 3-án, kedden este egyszerre csak rosszul lett s a borzasztó ebdüh tünetei kezdtek mutatkozni a láztól agyongyötört boldogtalan leánykán. A nyomban előhívott orvos konstatálta is a teljes erejével fellépő szörnyű betegséget és meghagyta a leányka édes anyjának, hogy azonnal szállitassa el a beteget a kórházba, hol egy elkülönített cellában majd ápolás alá veszik, de az anya nem fogadott szót, hanem rettentő kétségbeesésében befogatott s az éj folyamán a nehéz beteggel Feldebrőre hajtatott, egy ottani »csuda doktor«-hoz, kinek kuruzsló erejébe helyezte utolsó reményét. De a feldobrői »csuda doktor« sem tudott már segíteni (talán azért, mert a szörnyű kínokat szenvedő gyermek nem akart bevenni már semmi orvosságot! ?) s így a kétségbeesett anya visszahozta gyermekét, kinek kínjain azonban az ég megkönyörült s még útközben kiszenvedett. Az egri rendőrkapitányság mikor neszét vette a szerencsétlen gyermek feldebrőre való elszállításának, azonnal táviratozott a verpeléti csendőrőrsnek, de mikorra ez kivonult, a beteg leányt s az anyját már nem találta a kuruzsló házánál, ekkor már utolsó -útját tette meg a sokat szenvedett gyermek a — sir felé.

— Uj mise az angolok templomában.

Az angolkisasszonyok egri zánlaieniplomá- ban szép és lélekemelő ünnepség ment végbe ina délelőtt lel 10 órakor. Egy ifjú pap, Violet Gyula mulatta be első szentmiséjét a mindenek Urának, kinek hűséges -zolgá- latára szentelte egész életét. Az uj áldozár, ki különben városunk szülötte, de a kassai egyházmegye klérusának tagja, ezen ma bemutatott uj miséjén, a hozzátartozó családtagokon és rokonokon kívül nagyszámú s előkelő hölgyközönség vett részt, kik a kis zárdatemplomot csaknem a szorongásig megtöhötték. A fiatal áldozópap ezen első szent miséjén Zsasslcovszky József egri főszékesegyházi kanonok végezte a manu- duktori teendőket; a koszorús leányok: Barch etti Ilon, Bar ehet ti Etelka és az ujmisés nővérei; Violet Regina és Violet Malvinka voltak, inig az emelkedett szellemben elmondott gyönyörű egyházi szónoklatot Szepesy Sándor sajó szent- péteri segédlelkész tartotta A lélekemelő ünnepiességgel s fényes segédlet mellett megtartott első szent mise végeztével, az ifjú áldozár külön-külön megáldotta a jelenvoltakat, mely után a manuduktor, Zsas- kovszky József kanonok vendégszerető házánál diszebédre jöttek össze a család tagjai s a legbizalmasabb tisztelői, hol gyönyörű pohár köszöntök s a legvidámabb hangulat mellett fejezték be az uj pap áldozárságának első s elölte mindvégig emlékezetes napját.

— Paraszt-gavallér. Egyik vidéki lapban olvastuk nemrégiben, hogy egy tagbaszakadt mészároslegény úgy odateremtett a földre egy német „Herkulest“, a ki száz forintot tűzött ki legyőzőjének, hogy aligha tudott volna ismét doktor nélkül lábára állani. A mészáros azonban, mikor a letepert czirkuszi Herkules felesége keserves ábrázattal le akarta olvasni a győzelem summáját, nagy hetykén, csak eny- nyit mondott : „Köszönöm, ingyen cselekedtem!“ Ez a história önkénytelenül is az eszünkbe ötlött most, mikor a következőkről Írunk. Egy éltes öreg ur hétfőn délután rosszal lett a vásártéren s összerogyott. Egy markos földműves legény ment épen arra s megállott a hirtele- niil Összeverődő csoportosulat között, mely végtelenül sopánkodott az eszméletlenül fekvő öreg ur felett. Egyideig csak nézte ö is a tehetetlen beteget, azután gondolt egyet s felkapva a földről az eszméletlen öreg urat, be- czipelte egyik legközelebbi ház kapuja alá. Ott nemsokára magához tért az öreg ur s legelső kérdése is ez volt:

— Hol van az a derék ember, a ki engem idehozott?

— Itt vagyok uram! — felelt előlépve a földműves legény.

— Hogy hivják, barátom?

— Ne tudakolja azt a tekintetes ur, mert úgyse pénzért cselekedtem azt, a mit tettem. — Ezzel azután sarkon fordult s nyomban el is iiint a kapu alól E gavallér paraszt nevét még mindeddig nem sikerült megtudnunk. Ruházata után ítélve, közönséges, szegény napszámos lehetett,

— Jönnek a színészek. Halmay Imre színtársulata e hő végén Egerbe érkezik. A direktor tegnap személyesen járt nálunk, hogy az elő- intézkedéseket megtegye. A társulat névsorát még nem kaptuk meg.

— A vadállat. Egy minden emberies tisztesség érzéséből kivetkőzött embert, Laj- csák Miklós egri csizmadiát tartóztatott le ma a rendőrség, ki a legaljasabb szemtelenséggel már több ízben a nyílt utczán megállította az elébe kerülő iáró-kelő hölgy- közönséget s előttük a legszemérmetlenebb módon a leggyalázatosabb magaviseletét tanúsította. Hasonló aljas cselekedeteket követett el már több ízben az érsekkert félreesőbb sétányain is. Végre a rendőrség tudomást vevén a dologról, ma letartóztatta az állatias férfiút s meűgyelés végett az ir- galmasok megfigyelő osztályába szállitatta.

— Fekete tolvajok. Kedden f. hó 3-án jó fogást tett a verpeléti csendőrség Feldeb- rőn, hol négy közveszélyes kóborló czigányt, névszerint Kolompár Józsefet Gyöngyösről, Kolompár Joáchmiot Tisza-Nánáról, Kolompár Lászlót Tisza-Füredről és Kolompár Józsefet Domoszlóról, akik feldebrőn csak azért jöttek össze, hogy- ott kisebb-nagyobb lopásokat eszközöljenek, két rendbeli lopásuk után kézrekeritett. Az egyik lopást özv. Boros Györgyné kárára követték el a fekete gazemberek, kitől egy dunnát és három vánkost loptak el összesen 35 frt értékben, a másikat P o 1 a t s e k Bernát kereskedő kárára, kinek a ' bolthelyiségét törték fel s onnan 14 frt 50 kr. készpénzt felmarkolva elillantak. A négy jeles firmát már feljelentették az egri kir. törvényszéknek.

Uj vasúti előmunkálati engedmény. A kereskedelemügyi magy. kir. miniszter S z i 1 á r d y Ödön salgótarjáni lakosnak a Széosépytöl Endre- falva, S/.almateres. Karancsság, Ság-Ujfalu és Kis- Hartyán irányában, a magy. kir. államvasutak P álfa f v a állomásáig, eselleg K i s-H a r t y á n t ó 1 — Kökónves-puszta és Kaparó-telep érintésével — a magy. kir. államvasutak K i s-T e r e n e állomásáig vezetendő helyiérdekű gözmozdonyu vasútvonalra — uj vasúti előmunkálati engedményt adott, mely vonal ha kiépül, nem csekély részben fog hozzájárulni megyénk közgazdasági viszonyaink előbbre- vilelóben is.

— Kedvező alkalom. Mint városszerte a a nagy falragaszok hirdetik, a Bauer H. helybeli 35 év éta fenálló kereskedőezég üzlethelyisége a m. kir. postahivatal kibővítése végett bérbeadatott. Nevezett ezég tehát, mielőtt még uj üzlethelyiségébe átköltöznék, az összes felhalmozódott árukészletét rendkívül leszállított áron — nagyban és kicsinyben —- végelá- rusitja. így igazán kedvező alkalma nyílik a n. é. közönségnek ezer és ezer féle kisebb-nagyobb áruezikkeknek — úgyszólván potom árért való beszerzésére a mely körülményt különben saját meggyőzödásünkből is melegen ajánlunk olvasóink figyelmébe.

A múlt hét eseményei.

— Levél a fővárosból. —

Budapest, julius 1.

Tekintetes Szerkesztő Úr !

Azon tanakodtam éppen, hogy írjak e önnek; s mindig arra jutottam ki, hogy nem, mert nincs időm. Mert az ilyen ujságiró féle embereknek a mai politikai viszonyok meg sem engedik a levélírást — ön nevet szerkesztő ur ? Hitetlenül csóválja fejét — pedig az igy van. Képviselőházi tudósitó és színházi referens létemre bizony nehezen megy a levélírás akkor, midőn végig kell hallgatnom a képviselő és főrendiház unalmas üléseit. Midőn Carnot elnöknek is most tetszett magát meggyilkoltatni, s mindezekhez meg az is járul, hogy premiére van a városligeti színházban. Hát nem iszonyú elfoglaltság-e ez ?

No de térjünk át a hét eseményeire. Ugyan miféle események is voltak az elmúlt héten, hm, nem jut eszembe semmi.

Ugy-e szerkesztő ur az nem megy esemény számba, hogy itt a fővárosban szörnyű meleg, — és roppant nagy por v. n ! ? Biz ez úgy hiszem nem.

Tuduin, hogy ha azt újságolnám, hogy a Bazilikát felépítették és legközelebb felavatják, mit, tudok? Hisz azt magam sem hinném el. Csodák nem történnek a mai napság.

Szegény Cornot elnököt meggyilkolták, ez a hír igazán leverőleg halott a mi jó fővárosi közönségünkre. Most már mi is rettegünk az anarchistáktól, de főképpen én, a mióla Párisban kávéházakat is felrobbantanak, nem merek elmenni az én rendes helyemre az Otthon kávéházba, (szerkesztő urnák megvallom, hogy azért mert a fizetö- pinczértöl jobban felek, mint a világ összes Ra- vachol és Caesario Santijálól:) mert még engem is légberöpitenek.

A Terézvárosban csendes képviselőválasztás volt, újból megválasztották egyhangúlag Andrássy Gyula grófot, ö Felsége személye körüli miniszterét; Irigykedik is ezért a J'zsefváros, szeretne felmondani Rémi Róbert Berzeviczynek, hogy nem lett miniszter, sőt mi több még lemondott a köz- oktatásügyi államtitkárságról is. Nagy keletje volna a tárczás képviselőknek.

Letárgyalták a képviselöházbtn már a vallás szabad gyakorlatára és a recepcióról szóló törvény- javaslatokat. A papok mérgelődnek a liberalizmus ez újabb győzelmének, a perron, párt velük együtt szeretné Wekerlét szentté avatni még életében (afféle olajba főtt szentté:) A zsidó, pardon reci- piált izraelita testvéreink pedig örülnek az egyen- jogositásnak.

Az állapotot jellemzi a következő eset: Kohn és Lévay urak nagyban p litizálnak az utczasarkon, szörnyen dicsérik Wekerlét, — és szidják Zichy Nándort.

— Te — szólal meg Kohn — most már okár lehetek szalghabiru is.

—■ Mboh — feleli rá Kohn — az még shemmi hisz a precepciónnál lehetünk még akár

herczegprimás is.

Miután az állandó színházak kapui már bezárultak, hát ki-ki járok Fold papa arénájába. Tudvalevőleg, hogy az érdemekben még meg nem őszült direktornak van vagy 9 gyermeke. Ezek színészek, szinmüirók és alkalomadtán beállnak publikumnak is a színházhoz. A legidősebb, fiú, az utód direk- lor, Matyi irt egy színdarabot is, Nevető Budapest ezimmel, szörnyen látványos (az isteni Iluska mutogatja magát trikóban — hát nem elég látványc.s- ság-e ez ?) máskülönben egy elmés kritikusunk jól jegyezte meg az alig 19 éves szerzőre vonatkozólag, hogy itt nem annyira a darabon, mint a szerzőn nevet az ember. Látott-e már szerKesztö ur szomorú vígjátékot — no hát ez az?

Péntek este premiere volt, „a tüzérek hadgyakorlaton ‘ czimü franczia bohózat került első előadásul színre, igen elmés és sikamlós operettízű franczia bohóság. De úgy rémlett előttem, mintha már láttam volna valaha ez.t a Párisban 1000-szer egymásután adott vandvillet. Hát persze egy és ugyanazon tárgya van mint a kis baba ez. magyar darabnak. Nem vagyok most tisztában azzal, hogy a franczia szerzők lopták e az utóbbi szerzőjétől — vagy ellenkezőleg — de mit törjem ezen a fejem, megfejtem én az én módszerem szerint. Mind kettőnek egyszerre szülemlett meg agyában az isteni eszme. Ezzel legalább mindkét félt kibékítem. A bohózat tetszett nálunk is, nemcsak a francziáknál, hisz eléggé jó, ha számba vesszük a sok látványosságot, ugyanis Kneipp kúrát tartó mezítlábas hölgyek, mez nélkül szobrok és ismét kijutott „Syrene tánezosnö“, jó és hálás szerep Holéczy Ilkának (most megvallottam az isteni Iluska nevét, ugy-e indiseret vagyok) ki kedvére mutogathatja a rövid ballet szoknyában, hosz- szú, de sovány lábikráit.

A nemzet csalogánya Krecsányinál vendégszerepei. A director örül, a kassza telik, a budai közönség pedig megostromolia a színháznak csúfolt fabódét.

A viszontlátásra

Révész Miklós.

Ipar és kereskedelem.

Eger, julius 5.

Menetdijkedvezmény Budapestre. A következő sorok közzétételére kérettünk fel : A miskolezi kereskedelmi és iparkamara Egerben lakó é Eger- város á1 tál megválasztott tagjaihoz a kővetkező felhívást intézte: 2335/1894. szám. Budapesten a kereskedelmi muzeum helyiségében megnyitott^