Egri Ujság - napilap 1894. (1. évfolyam, 2-97. szám)

1894-07-06 / 48. szám

3 felgyógyulásához, de f. hó 3-án, kedden este egyszerre csak rosszul lett s a borzasztó ebdüh tünetei kezdtek mutatkozni a láztól agyongyötört boldogtalan leánykán. A nyom­ban előhívott orvos konstatálta is a teljes erejével fellépő szörnyű betegséget és meg­hagyta a leányka édes anyjának, hogy azon­nal szállitassa el a beteget a kórházba, hol egy elkülönített cellában majd ápolás alá veszik, de az anya nem fogadott szót, hanem rettentő kétségbeesésében befogatott s az éj folyamán a nehéz beteggel Feldebrőre haj­tatott, egy ottani »csuda doktor«-hoz, kinek kuruzsló erejébe helyezte utolsó reményét. De a feldobrői »csuda doktor« sem tudott már segíteni (talán azért, mert a szörnyű kínokat szenvedő gyermek nem akart bevenni már semmi orvosságot! ?) s így a kétségbe­esett anya visszahozta gyermekét, kinek kínjain azonban az ég megkönyörült s még útközben kiszenvedett. Az egri rendőrkapi­tányság mikor neszét vette a szerencsétlen gyermek feldebrőre való elszállításának, azonnal táviratozott a verpeléti csendőrőrs­nek, de mikorra ez kivonult, a beteg leányt s az anyját már nem találta a kuruzsló há­zánál, ekkor már utolsó -útját tette meg a sokat szenvedett gyermek a — sir felé. — Uj mise az angolok templomában. Az angolkisasszonyok egri zánlaieniplomá- ban szép és lélekemelő ünnepség ment végbe ina délelőtt lel 10 órakor. Egy ifjú pap, Violet Gyula mulatta be első szentmiséjét a mindenek Urának, kinek hűséges -zolgá- latára szentelte egész életét. Az uj áldozár, ki különben városunk szülötte, de a kassai egyházmegye klérusának tagja, ezen ma bemutatott uj miséjén, a hozzátartozó csa­ládtagokon és rokonokon kívül nagyszámú s előkelő hölgyközönség vett részt, kik a kis zárdatemplomot csaknem a szorongásig megtöhötték. A fiatal áldozópap ezen első szent miséjén Zsasslcovszky József egri főszékesegyházi kanonok végezte a manu- duktori teendőket; a koszorús leányok: Barch etti Ilon, Bar ehet ti Etelka és az ujmisés nővérei; Violet Regina és Violet Malvinka voltak, inig az emelke­dett szellemben elmondott gyönyörű egyházi szónoklatot Szepesy Sándor sajó szent- péteri segédlelkész tartotta A lélekemelő ünnepiességgel s fényes segédlet mellett megtartott első szent mise végeztével, az ifjú áldozár külön-külön megáldotta a jelen­voltakat, mely után a manuduktor, Zsas- kovszky József kanonok vendégszerető házánál diszebédre jöttek össze a család tagjai s a legbizalmasabb tisztelői, hol gyönyörű pohár köszöntök s a legvidámabb hangulat mellett fejezték be az uj pap áldozárságának első s elölte mindvégig em­lékezetes napját. — Paraszt-gavallér. Egyik vidéki lapban olvastuk nemrégiben, hogy egy tagbaszakadt mészároslegény úgy odateremtett a földre egy német „Herkulest“, a ki száz forintot tűzött ki legyőzőjének, hogy aligha tudott volna is­mét doktor nélkül lábára állani. A mészáros azonban, mikor a letepert czirkuszi Herkules felesége keserves ábrázattal le akarta olvasni a győzelem summáját, nagy hetykén, csak eny- nyit mondott : „Köszönöm, ingyen cselekedtem!“ Ez a história önkénytelenül is az eszünkbe ötlött most, mikor a következőkről Írunk. Egy éltes öreg ur hétfőn délután rosszal lett a vá­sártéren s összerogyott. Egy markos földműves legény ment épen arra s megállott a hirtele- niil Összeverődő csoportosulat között, mely vég­telenül sopánkodott az eszméletlenül fekvő öreg ur felett. Egyideig csak nézte ö is a te­hetetlen beteget, azután gondolt egyet s fel­kapva a földről az eszméletlen öreg urat, be- czipelte egyik legközelebbi ház kapuja alá. Ott nemsokára magához tért az öreg ur s legelső kérdése is ez volt: — Hol van az a derék ember, a ki en­gem idehozott? — Itt vagyok uram! — felelt előlépve a földműves legény. — Hogy hivják, barátom? — Ne tudakolja azt a tekintetes ur, mert úgyse pénzért cselekedtem azt, a mit tettem. — Ezzel azután sarkon fordult s nyom­ban el is iiint a kapu alól E gavallér paraszt nevét még mindeddig nem sikerült megtud­nunk. Ruházata után ítélve, közönséges, sze­gény napszámos lehetett, — Jönnek a színészek. Halmay Imre színtársulata e hő végén Egerbe érkezik. A direk­tor tegnap személyesen járt nálunk, hogy az elő- intézkedéseket megtegye. A társulat névsorát még nem kaptuk meg. — A vadállat. Egy minden emberies tisztesség érzéséből kivetkőzött embert, Laj- csák Miklós egri csizmadiát tartóztatott le ma a rendőrség, ki a legaljasabb szemtelen­séggel már több ízben a nyílt utczán meg­állította az elébe kerülő iáró-kelő hölgy- közönséget s előttük a legszemérmetlenebb módon a leggyalázatosabb magaviseletét ta­núsította. Hasonló aljas cselekedeteket kö­vetett el már több ízben az érsekkert félre­esőbb sétányain is. Végre a rendőrség tu­domást vevén a dologról, ma letartóztatta az állatias férfiút s meűgyelés végett az ir- galmasok megfigyelő osztályába szállitatta. — Fekete tolvajok. Kedden f. hó 3-án jó fogást tett a verpeléti csendőrség Feldeb- rőn, hol négy közveszélyes kóborló czigányt, névszerint Kolompár Józsefet Gyöngyösről, Kolompár Joáchmiot Tisza-Nánáról, Ko­lompár Lászlót Tisza-Füredről és Kolompár Józsefet Domoszlóról, akik feldebrőn csak azért jöttek össze, hogy- ott kisebb-nagyobb lopásokat eszközöljenek, két rendbeli lopá­suk után kézrekeritett. Az egyik lopást özv. Boros Györgyné kárára követték el a fekete gazemberek, kitől egy dunnát és há­rom vánkost loptak el összesen 35 frt ér­tékben, a másikat P o 1 a t s e k Bernát kereskedő kárára, kinek a ' bolthelyiségét törték fel s onnan 14 frt 50 kr. készpénzt felmarkolva elillantak. A négy jeles firmát már feljelentették az egri kir. törvényszéknek. Uj vasúti előmunkálati engedmény. A keres­kedelemügyi magy. kir. miniszter S z i 1 á r d y Ödön salgótarjáni lakosnak a Széosépytöl Endre- falva, S/.almateres. Karancsság, Ság-Ujfalu és Kis- Hartyán irányában, a magy. kir. államvasutak P ál­fa f v a állomásáig, eselleg K i s-H a r t y á n t ó 1 — Kökónves-puszta és Kaparó-telep érintésével — a magy. kir. államvasutak K i s-T e r e n e állomásáig vezetendő helyiérdekű gözmozdonyu vasútvonalra — uj vasúti előmunkálati engedményt adott, mely vonal ha kiépül, nem csekély részben fog hozzá­járulni megyénk közgazdasági viszonyaink előbbre- vilelóben is. — Kedvező alkalom. Mint városszerte a a nagy falragaszok hirdetik, a Bauer H. helybeli 35 év éta fenálló kereskedőezég üzlet­helyisége a m. kir. postahivatal kibővítése vé­gett bérbeadatott. Nevezett ezég tehát, mielőtt még uj üzlethelyiségébe átköltöznék, az összes felhalmozódott árukészletét rendkívül leszállí­tott áron — nagyban és kicsinyben —- végelá- rusitja. így igazán kedvező alkalma nyílik a n. é. közönségnek ezer és ezer féle kisebb-na­gyobb áruezikkeknek — úgyszólván potom árért való beszerzésére a mely körülményt kü­lönben saját meggyőzödásünkből is melegen ajánlunk olvasóink figyelmébe. A múlt hét eseményei. — Levél a fővárosból. — Budapest, julius 1. Tekintetes Szerkesztő Úr ! Azon tanakodtam éppen, hogy írjak e ön­nek; s mindig arra jutottam ki, hogy nem, mert nincs időm. Mert az ilyen ujságiró féle emberek­nek a mai politikai viszonyok meg sem engedik a levélírást — ön nevet szerkesztő ur ? Hitetlenül csóválja fejét — pedig az igy van. Képviselőházi tudósitó és színházi referens létemre bizony nehe­zen megy a levélírás akkor, midőn végig kell hallgatnom a képviselő és főrendiház unalmas ülé­seit. Midőn Carnot elnöknek is most tetszett ma­gát meggyilkoltatni, s mindezekhez meg az is járul, hogy premiére van a városligeti színházban. Hát nem iszonyú elfoglaltság-e ez ? No de térjünk át a hét eseményeire. Ugyan miféle események is voltak az elmúlt héten, hm, nem jut eszembe semmi. Ugy-e szerkesztő ur az nem megy esemény számba, hogy itt a fővárosban szörnyű meleg, — és roppant nagy por v. n ! ? Biz ez úgy hi­szem nem. Tuduin, hogy ha azt újságolnám, hogy a Bazilikát felépítették és legközelebb felavatják, mit, tudok? Hisz azt magam sem hinném el. Csodák nem történnek a mai napság. Szegény Cornot elnököt meggyilkolták, ez a hír igazán leverőleg halott a mi jó fővárosi kö­zönségünkre. Most már mi is rettegünk az anar­chistáktól, de főképpen én, a mióla Párisban kávé­házakat is felrobbantanak, nem merek elmenni az én rendes helyemre az Otthon kávéházba, (szer­kesztő urnák megvallom, hogy azért mert a fizetö- pinczértöl jobban felek, mint a világ összes Ra- vachol és Caesario Santijálól:) mert még engem is légberöpitenek. A Terézvárosban csendes képviselőválasztás volt, újból megválasztották egyhangúlag Andrássy Gyula grófot, ö Felsége személye körüli miniszte­rét; Irigykedik is ezért a J'zsefváros, szeretne felmondani Rémi Róbert Berzeviczynek, hogy nem lett miniszter, sőt mi több még lemondott a köz- oktatásügyi államtitkárságról is. Nagy keletje volna a tárczás képviselőknek. Letárgyalták a képviselöházbtn már a vallás szabad gyakorlatára és a recepcióról szóló törvény- javaslatokat. A papok mérgelődnek a liberalizmus ez újabb győzelmének, a perron, párt velük együtt szeretné Wekerlét szentté avatni még életében (afféle olajba főtt szentté:) A zsidó, pardon reci- piált izraelita testvéreink pedig örülnek az egyen- jogositásnak. Az állapotot jellemzi a következő eset: Kohn és Lévay urak nagyban p litizálnak az utczasarkon, szörnyen dicsérik Wekerlét, — és szidják Zichy Nándort. — Te — szólal meg Kohn — most már okár lehetek szalghabiru is. —■ Mboh — feleli rá Kohn — az még shemmi hisz a precepciónnál lehetünk még akár herczegprimás is. Miután az állandó színházak kapui már be­zárultak, hát ki-ki járok Fold papa arénájába. Tudva­levőleg, hogy az érdemekben még meg nem őszült direktornak van vagy 9 gyermeke. Ezek színészek, szinmüirók és alkalomadtán beállnak publikumnak is a színházhoz. A legidősebb, fiú, az utód direk- lor, Matyi irt egy színdarabot is, Nevető Budapest ezimmel, szörnyen látványos (az isteni Iluska mu­togatja magát trikóban — hát nem elég látványc.s- ság-e ez ?) máskülönben egy elmés kritikusunk jól jegyezte meg az alig 19 éves szerzőre vonatkozó­lag, hogy itt nem annyira a darabon, mint a szer­zőn nevet az ember. Látott-e már szerKesztö ur szomorú vígjátékot — no hát ez az? Péntek este premiere volt, „a tüzérek had­gyakorlaton ‘ czimü franczia bohózat került első előadásul színre, igen elmés és sikamlós operett­ízű franczia bohóság. De úgy rémlett előttem, mintha már láttam volna valaha ez.t a Párisban 1000-szer egymásután adott vandvillet. Hát persze egy és ugyanazon tárgya van mint a kis baba ez. magyar darabnak. Nem vagyok most tisztában azzal, hogy a franczia szerzők lopták e az utóbbi szerzőjétől — vagy ellenkezőleg — de mit törjem ezen a fejem, megfejtem én az én módszerem szerint. Mind kettőnek egyszerre szülemlett meg agyában az isteni eszme. Ezzel legalább mindkét félt kibékítem. A bohózat tetszett nálunk is, nem­csak a francziáknál, hisz eléggé jó, ha számba vesszük a sok látványosságot, ugyanis Kneipp kúrát tartó mezítlábas hölgyek, mez nélkül szobrok és ismét kijutott „Syrene tánezosnö“, jó és hálás szerep Holéczy Ilkának (most megvallottam az is­teni Iluska nevét, ugy-e indiseret vagyok) ki ked­vére mutogathatja a rövid ballet szoknyában, hosz- szú, de sovány lábikráit. A nemzet csalogánya Krecsányinál vendég­szerepei. A director örül, a kassza telik, a budai közönség pedig megostromolia a színháznak csú­folt fabódét. A viszontlátásra Révész Miklós. Ipar és kereskedelem. Eger, julius 5. Menetdijkedvezmény Budapestre. A következő sorok közzétételére kérettünk fel : A miskolezi kereskedelmi és iparkamara Egerben lakó é Eger- város á1 tál megválasztott tagjaihoz a kővetkező felhívást intézte: 2335/1894. szám. Budapesten a kereskedelmi muzeum helyiségében megnyitott^

Next

/
Thumbnails
Contents