Egri Ujság - napilap 1894. (1. évfolyam, 2-97. szám)

1894-02-06 / 6. szám

haszna meglesz a városnak, a világítási ügy ezen elhúzódásából, hogy modernebb világítást nyer. Hanem azt majd a jövő mutatja meg, vájjon ez a modern világítási nem monderraül fogé világítani is!

— A vérengző Kanzsó József. Hi

res ember Feldebrő községben Kanzsó József, legalább ezt sejteti egy hősi tette, a mit a napokban elkövetett. Feldebrőn ugyanis a farsang tiszteletére egy csomó legény hangos lármával vonult végig az utczán, a mit a községi biró nem tűrhetvén, felszólította a legényeket a csendesebb viselkedésre. Ezek hajtottak is a szavára F a- ze kas József kivételével, ki elkezdett a bíróval gorombáskodni. Csakhamar ott termett mellette sógora, a hős Kanzsó s egyesült erővel szidták a birót. A nagy lármára arra ment a két éjjeli őr, s a hős Kanzsót el akarták hallgattatni, erre azonban a hős férfiú annyira dühbe jött, hogy az egyik éjjeli-őrt vasvillával megtámadta s a kezén súlyos sebet ejtett. Erre aztán feljelentették a hős Kanzsót a törvényszéknél, a mely bizonyára le fogja hűteni forrongó vérét.

— A harag. Hídvégi József és Sári Gáspár füzesabonyi lakos régi haragosai voltak egymásnak s a szivükben lappangó gyűlölet szikrája csak alkalomra várt, hogy fellobbanjon. Az alkalom a múlt hétfőn elérkezett. Hídvégi Józsefnek ugyanis elromlott az órája s átment a szomszédjához, hogy azt megigazíttassa. A mint az óra kijavítása után kifelé ment a szomszéd udvarából, egyszerre csak Sári Gáspár lépett eléje, a ki régi haragosát megpillantván, hirtelen oly dühbe jött, hogy a kezében levő baltával Hídvégit fejbe vágta. Szegény Hídvégit nyomban elfutotta vér, mit meglátván Sári, alább hagyott a bátorsága és szépen odább állt. Feljelentették a kir. járásbíróságnak.

— Az egri Otelló. Tegnapelőtt éjjel furcsa kis eset történt a Telekesi utczában. Egy férfi és egy nő haladt fölfelé karonfogva és élénk beszédbe méiyedve Egyszerre kiugrik valami kapumélyedésből egv dühös férfi s egy itt meg nem nevezhető ütőe*z- közzel igen nagy hadonázást vitt véghez a párocska körül. A párocskának férfitagja e nem várt támadásra megugrott s magára hagyta a másik tagot. t. i. az asszonykát. A dühös férfi erre az asszonykának esett s gyöngédnek épen nem nevezhető szavakkal igyekezett őt a házastartási hűség magasztos fogalmairól meggyőzni. Erre az asszonyka sírva panaszolta el, hogy ő neki milyen udvariatlan férje van, hogy mikor ő társaságban van, még csak arra se érdemesíti, hogy elmenjen érte, kénytelen egy idegen férfi segítségét kikérni, a kit a brutális férj még jól el is páhol a szívességéért. A folytatást nem tudjuk és sajnálatunkra a neveket sem Írhatjuk ki, csak annyit árulhatunk el, hogy a gavallér nagyon rekedt, az asszonyka meg nagyon csinos.

— Mire visz a pálinka? Szabó Frigyes és Ivánkovics Antal bessenyői lakosok nagyon mélyen találtak a pálinkás üveg fenekére pillantani a múlt hó egyik éjjelén. A mint nagy jókedvvel haza felé baktattak, egy kerítés állta az utjokat, a min aztán a berúgott élő lények nagyon meg- botránkoztak s elhatározták, hogy a kerítést nyomban elpusztítják a föld színéről. Gondolatukat tett követte s az ártatlan kerítés nehány pillanat múlva megszűnt létezni. Ezzel a két bosszúálló férfiú büszkén hazament és lefeküdt. Most azonban mikor a járásbíróságnál feljelentették őket, alább hagyott a büszkeségük és sajnálkozva gondolnak arra a fölséges mulatságra, mikor a kerítésen boszüt álltak.

— Ö —

Eötvös és Szederkényi.

Eger 1894. febr. 5.

Ezt a kis czikkecskét mi nem telegrafon kapuik saját külön tudósítónktól, sem külön kül- aönezczel nem érkezett hozzánk, hanem megváltjuk ezennel, hogy a »Hét« legutóbbi számából ollóztuk ki. Közöljük, mert a mi képviselőnk szerepel az adomában, de előre is kijelentjük, hogy a valódiságért mi nem, hanem a H é t kezeskedjék s éppen azért kommentárt sem közlünk hozzá, hanem szóról-szóra adjuk az eredetit (Már t. i. a hogy a H é t-ben megjelent.)

íme az adoma:

Eötvös Károly a múlt héten ismét dominált a képviselöház folyosóján. Gyilkos szatírájával halálra üldözte a »klerikálisokat« Többek közt Szederkényi Nándorról az egyházpolitikai reformok e szélsőbalon legfanatikusabb ellenségéről ezt a kis anekdótát beszélte el.

»Megszólít engem egyszer Szederkényi Nándor és nagy fontoskodva, siri hangon ezt mondja nekem:

— Te Eötvös Károly, én neked most valamit befogok bizonyítani.

— No, halljuk'

— De, te, Eötvös Károly én neked úgy be fogom bizonyitani, hogy az megezáfolhatatlan lesz.

— Halljuk hát, mi az ?

— Azt fogom bebizonyítani, hogy a bosnyák okkupáeziót is Deák Ferencz csinálta.

(Deák pedig akkor már évek óta a sírban feküdt.)

Eötvös hasonló siri hangon felelt Szederkényinek :

— Te Szederkényi Nándor, én nekem ezt nem fogod bebizonyitani.

— Miért nem ?

— Ismétlem neked, Szederkényi Nándor, hogy te én nekem nem fogod bebizonyitani.

— De hát mondd már, miért nem ?

— Mert én ilyen szamár beszédet nem fogok meghallgatni.

Mulatságok.

Eger, február 5.

IV. A tánczpróbák.

Velser Károly tánczpróbája vasárnap, e hó 4-én volt a Hungária szálló termeiben. Amint a bálok s nagyobb tánezestélyek közönsége ki tud tartani a jókedvvel való mulatásban, ha a körülmények megcsinálják hozzá a hangulatot, úgy a táncziskola publikuma is tudja fáradhatatlan buzgalommal járni a négyeseket, tourokat, s különösen fiatalos tűzzel a csárdást, mig csak be nem jut az ablakon a reggeli napsugár. Bizony reggel lett, mikorra a tüzes fiatalság odahagyta a tánezterme- ket. Nem hagyhatjuk említés nélkül az estélynek egyik legvonzóbb, legkedvesebb jelenetét, mikor a II. négyes után, hirtelen, mintha az égből cseppent volna a terem közepére, — megjelent egy parányi kis magyar hölgyeeske, nemzeti szinü szalagos fehér viganóban, piros selyem derékban s piros, sarkantyus csizmácskákban s egész tűzzel járta apró lábaival a magyar szólót, az összes jelenvoltak gyönyörködtetésére s elismerő tapsa s éljenei közben. A nagyszámú hölgyközönségböl a kővetkezőket sikerült megjegyeznünk: Biró Margit, Berkó Ilonka, Fejérpataky Erzsiké, Fenyvessy Ir- muska és Margit, Fülöp Erzsiké, Jankovich Margit, Klostyalek Tériké, Köporossy Margit és Szeréna, Kövér Margit, Krecsmár Paula, Lang nővérek, Nagy

Mariska, Ötömösi Zelleida, Palácsik Irmuska, Pa- látsik nővérek, Petravich Malvin, Ringelhann Malvin, Rudda Margit, Toperczer Blanka, Saághy Margit, Salamon nővérek, Székely Mariska, Szolkovy Ida, Szrogh Anna, Wagner Miczike és Weisz Anna, leányok. Berkóné, Fejérpatakyné, Fekete Károlyné, Fenyvessvné, Fülöpné, Húsz ka Klára, Kolbanné, Kövórné, Kösztlerné, Lang Lászlóné, Majoros Bó- láné, Nagy Ferenczné, Ötömössyné, Palácsikné, Petravich Ferenczné, Radler Frigyesné, Ringelhann Imróné, özv. Sághyné, Sartory Imréné, Soós Ala- dárné, özv. Székely Benedekné, Weiszné stb. stb., asszonyok és illetve gardedámok. A négyeseket 28—30 pár tánczolta. Kósza,

*

Flamm Dezső tjánczpróbája. Ugyancsak

4-én tartotta Flamm Dezső tánczmester táncz- próbáját az Ó-Casinó nagy termében igen szép közönség részvétele mellett. A négyeseket 40—45 pár tánczolta. A tánczoló hölgyek közt voltak: Schvartz Mariska, Mayer Irma, Weiszner Emma és Mariska, Salamon Regina, Guttmann Hani, Ádám Rézi, Weisz Bertuska, Szamt Szeréna, Weisz Róza, Huszár Anna, Szombathelyi Erzsiké, Lörincz Paula Domán Jolán, Jászai Mariska, Schvartz Etelka, Berg Ilona, Gro9z Irén, Groszmann Rózácska, Rittermann Juliska, Schvartz Helénka, Grün Margit, Klein Hermina, Steiner Szidike, Szemán Mariska, Zimmermann Juliska, Bauer Örzsike, Mayer Irma, Szalay Annuska, Reiner Margit, Maybaum Emma, Altmann Rezsinké, Roth Zsanett, Kovács Etelka, Bernáth Etelka, Barnay nővérek stb. stb.

Klapecz.

Közoktatásügy.

EGER, február 5.

Az iparossegédek szak rajztanfolyamának tervezete.

Az egri iparossegédek részére miniszterileg engedélyezett szakrajztanfolyam szervezetét, a kővetkezőkben van alkalmunk ismertetni:

1. §. A tanfolyam czélja.

Az iparossegédek szakrajztanfolyamának czélja az, hogy a segédeknek az iparos-tanoncziskolában szerzett rajzügyessége tovább fejlesztessék s oly fokra emeltessék, hogy képesek legyenek oly szalmíjzok készítésére, melyekre iparukban mulhat- lanul szükségük van s melyeket majdan, mint önálló iparosok iparukban értékesíthetnek.

2. §. Az iparcsoportok.

Az egri iparossegédek szakrajztanfolyama a következő csoportúkból áll:

a) Épitő iparosok csoportja, melyhez a kőművesek és ácsok tartoznak;

b) Faiparral foglalkozók csoportja, melyhez az asztalosok, esztergályosok, kocsigyártók és kádárok tartoznak.

c) Fémiparral foglalkozók csoportja, melyhez a gép-, épitö- és mülakatosok s bádogosok tartoznak.

3. §. A felvétel.

A szakrajztanfolyamba felvehetők mindazon iparos segédek :

1) kik a fenti csoport valamelyikéhez tartoznak ;

2) kik kőtelező Ígéretet tesznek arra, hogy a szükséges rajzszerekkel magukat ellátják s a tanfolyamot, mig az tart, szorgalmasan látogatják. Elmaradásra egyedül' csak a város^elhagyása szolgálhat okul.

4. §. A felvettek kötelességei;

1) Köteles a tanfolyamot pontosan látogatni mindaddig, mig a tanfolyam be nem végződik s any- nyi s azon órákban, melyek az alábbi pontban megállapítva vannak. — 2. A tanfolyamot csak oly segéd hagyhatja el, ki más városba költözött. A tanfolyam alatt készített rajzok a sajátjuk marad, melyek a tanfolyam bevégzése után osztatunk széjjel.