Egri Ujság - napilap 1894. (1. évfolyam, 2-97. szám)

1894-07-26 / 45. szám

sokra k szül, de sohasem kész. Okosabb, ügyesebb, képzettebb és életrevalóbb a réginél, de nem boldogabb, mert a felvilágoso- dottsággal együtt jár az elégedetlenség, az újabb meg újabb ismeretek elsajátítása utáni vágy is, melynek nincs vége soha. És boldogság-e az, mikor a léleknek vágyai, kívánságai vannak ?

Az emberi lélek nehéz vándorlását a tudás ösvényén, már a népiskola falai között kezdi meg. Az ébredező szellem már zsenge bimbó korában tulhalmoztatik itt az ismeretek sokféleségével és mikor a középiskola padjai közé jut, az általános müveit, ségnek már nem csupán a kereteit adják meg itt neki, mint ahogy azt régen adták, — hanem megrajzolják a belé helyezendő kép vázlatát is a legapróbb részletekig úgy, hogy a különböző életpályákra képező szakiskoláknak csakis a különféle szakok ki vállalnia és szükségessége szerint a kész kép összhangzatos kiszinezése maradna hátra, ha még ekkor nem kezdenék meg csak igazán a tudományok eddig ismeretlen roppant tömege által agyon gyötöri az ifjú elmét.

És ez mind csak kezdet, csak levezetés: a sziizfuszi munka első stádiuma. De milyen kezdet! . . . .

Innen van az aztán, hogy a mai ifjúság felfogása, szokásai, öröme, szórakozása és kedélye is más, mint a milyen a régi tanuló ifjúságé volt. A mostani ifjúság másként művelődik, másként érez a réginél; de másként is van megterhelve. Ismeretköre tág. de kedélyvilága szűk. A túlfeszített munka korán öreggé, hideg megfontolóvá s komorrá teszi és ha szórakozik is, nem találja meg azokban az áldatlan édes gyermekörömökben azt a gyügyört és kielégítő boldogságot, a mit az elődök, kiknek örökébe lépett, még megtudtak találni.

A haladás szelleme kiirtotta, elrabolta korunktól azt, amire apáink még oly éderészének, Pannóniának helytartója, végül római csá-zár lett.

Nemes tulajdonokkal birt; nem hódítás és tombolán, liánom védelem és építés jellemezték. Kr. ii. 117 ben trónra kerülvén, beutazta :op- pant birodalmát, Angliától Perzsiáig, hogy megismerhesse alattvalóinak szükségleteit. Többnyin“. gyalog utazott, néhány jó barátja kisére- t.eh< n Ezek közt volt egy Antinoos nevű kedves görög ifjú, kit a császár kimondhatatlanul szereteti- Mikor Egyiptomban jártak — hogy. hogy nem — Antinoos a Nílusba veszett. A császár fájdalma nem ismert határt; kedves (j.ú barátja emlékére várost építtetett Egyiptomban, Antinopolist, templomokat emelt neki és az egész birodalomban elrendelte tiszteletét. Még ezzel sem e'égedetf meg ; Kr. u. 130-ban egy nj felfedezett, csillagnak elveszett barátja nevét adta, mely csillagkép, t. i. az Antinoos, ma is hirdeti.azt a határtalan szeretetet, mely az égre vitte.

De tájékozódjunk már a csillagok állása

lelőj.

*

Jun. 21. Esti 9 óra. — A Gönczölszekcre a lotőpon tói uz ég nyugati felének van fordulva; ha hátulját É K.-nek meghosszabbítjuk, megtaláljuk a mozdulatlan Sarkcsillagot.

Forduljunk dél felé.

Delelőponton áll fölöttünk a vörösen égő Pásztorcsillag; etiöl É. K-nek, a keleti ég felében és a Pásztori al egészen egy vonalban lobognak: a Lant és a Hattyú nagy csillagai;

sen tudnak visszaemlékezni: a rózsás, a boldog gyermek kedélyt. Ma már nincsenek gyermekévek, ma már nincsenek gyermekörömök mint voltak egykor — régen : a mai gyermek nem gyermek többé. Nagyot változott az idő, sokat követel tőlünk a kor és mi sokat, nagyon sokat áldozunk neki; — feláldozzuk neki gyermek- örömeinket, ifjúságunkat, nyugalmunkat, boldogságunkat, mindenüt.két.

S mii kapunk érte cserébe?

Újabb küzdelmeket, újabb vágyakat és

soh i ki nem elégíthető elégedetlenséget.

*

Tíz hónapos erős, küzdelemteljes munka után két hónapos pihenés következik, ami arányaiban sokkal kevesebb, mint hat napi fáradalmak után egy nyugtotadó vasárnap. De legyen ez a rövid pihés édes a sokat fáradt tanuló ifjúságnak. Keressen és találjon az örök tavasz enyliet, nyugtot és szórakozást a két hónapos szünidő alatt, hogy trhon, a szülői szeretet melegével uj erőt, kitartást menthessen a jövő tanévben vál- laira nehezedő újabb terhek viseléséhez.

iánusz.

A közönség köréből.")

„A peczérlak és dögtér.“

Lapunk múlt számában e czimen megjelent közleményre a következő választ kaptuk Gröber Ferencz úrtól:

„A czikk írójának becses személyét nincsen szerencsém ismerni, de azért egy tanácscsal mégis szolgálok neki.

Ha az én fellebbezésem naiv, tárgytalan, és minden alaposságot nélkülöz, és abban a lóláb roppant módon kilátszik, mert az én „avatatlan galibáskodó kezem, a hasznos munkának útját épen a végén bevágta,“ ha ön mindezeket a mint irta, úgy el is hiszi, akkor nagy fegyver van az ön kezében. Tessék vele a belügyminisztériumba fáradni, ott

* E rovatban közérdekű felszólalásokat közlünk, de a közlemények tartalmáért a beküldő felelős

Szerk.

e kettővel háromszöget képezve, a Lanttól D. K.-ro tündököli a Sas\ ez alatt közvetlen, E K.-ro csillagcsomó látszik, a Delfin; a Sas alatt I). K -re pedig az Antinoos kevésbbé lel- tiinő képe. — A Pásztor és a Lant között ragyog a Koszorú és a Heraklcsz dűlt négyszög alakja. Ezek alatt, közel a delelöponthoz csavarodik a Kígyó és nagyrészt páros csillagokból összerakva, messze lenyúlik D. K.-nek.

Azt mondja a kalendárium jun. 21-ére: a Nap a Rák-jegybe lép és tovább nem halad, innét visszafelé megy ; azért nevezik ezt az időpontot. Nap-megállásnak és nyári nap- fordulásnak. Emlitém előbbi csillagmeséimben, hogy a Nap (természetesen, látszólag) minden hónapban más-más csillagjegygyel jár végigaz égen, a mely jegyek szabályos körben jelzik a Nap útját. Hogy egyszer-egyszer melyik az a Nappal járó jegy, könnyen rátalálhatunk ; mivel a Nappal együtt jár, tehát, a hol lemegy a Nap, mindig ott van az illető havi-jegy. Most a Rák a soros, napleáldozás után mindjárt megtalálhatjuk; kevésbbé feltűnő csillagosomé, akár egy ködlés. Innét kiindulva, belátjuk a D. K-nek húzódó állatkor felét: és ugyan: a Rák után, az Oroszlán, az Arató-Szűz, (páros csillag; a mondott időben, a delelön túl Ny.-ra). a Mérleg (szintén páros, a delelön túl, K.-re), a Skorpió (hosszas, tündöklő csúcsával D. K.- nek álló háromszög alak, a Kígyó alatt) és a Nyilas (a keleti végponton). A keleti látóhatár felől közeledőben van a Rák ellentéte: a Bak, mely a téli napfordulót jelezi.

tapasztalt közegészségi ismereteit szívesen meg fogják hallgatni és avatott uéze ének bizonyosan helyt fognak adni és igy a kedvelt Kalló malmát peczérlakká alakíthatja.

A hírlapba hiában irogat, itt nem fognak segíteni a baján. Tessék felmenni, én is ott vágtam be az ajtót, tessék hát kivágni. Ha véletlenségböl erre való költsége nem volna, mivel semmi sem lehetetlen a világon, örömmel fogom fedezni erre tett kiadásait, ha kifogja tudni járni azt, hogy a mi eleiünkben a Káló malomból peczérlak legyen.

Én nem a szós átyárságnak, hanem a tettnek, a munkának embere vagyok, a mibe belefogok, mivel meggondolva teszem, ritkán szokott az csütörtököt mondani. A mit állítok beigazolni tudom, nem hazudok, a mit elfogadok, azt azon módon tartom meg, a mit megígérek azt megadom; ezen tulajdonságomat egy általam mélyen tisztelt méltó- ságos ur az ö úri asztalánál több Ízben vendégeinek elmondotta.

Ha ez igy van, akkor hogy lehet olyan vakmerő állításokat e lapra Írni, hogy én stenkerkedő galibáskodó ember vagyok. Annak beigazolására, most városunkban egyetlenegy embert sem fog találni, mert lehet,, hogy még ön akkor a világon sem volt, a mikor én városunknak már hasznos szolgálatot tettem és ezen legutóbbi tettemet, melyet ön nem engedhet meg, szinte annak tartom.

Ha most már tudja azt, hogy a mit ígérek, azt megadom, nem fog kerülni sem pénzébe, csak fáradtságába, tessék felmenni, tessék megmondani a minisztériumban, hogy helyesnek találta azt, hogy a marha urak egészsége megóvassék s e végett a pec/.ér- lak a kőlyuknál nem volt létesíthető, mert , legelőre arra járnak és könnyen ragályos betegségbe eshetnek. A kinek a marha egészsége előbb való az emberénél annak a tudományát tisztelem, de a legnagyobb ellenségemnek sem kérek belőle. De csak most veszem magam észre, hogy a czikkiró még azt sem tudja, hogy a Kalo malomtól a folyó nem a telepemre visz, mert csak igy hordhatná a dögöket a telepemre, hanem a Czifra hőstya felé a városnak fo lyik. Bizonyosan a Kalo malmot sem tudja hogy merre van, megsúgom tehát, neki, hogy minden szöllöm jóval felül van,mint a Káló malom, épen azért a Dobics malomnál szándékozom egy hold földet útnak megvenni, hogy a télepvől a szőlőbe kerülő utón ne a Kalo malom mellett kelljen eljárnom. Magas, mi orromat tehát nem boszantja, ha ön a Kalo malomba fogja helyezni is a peczérlakof. A Czifra-hóstyai lakosokat azonban sajnálnám, úgy a várost és a vidéket is.

Eger, 1894. junius 25.

id. Gröber Ferencz.

Készséggel adtunk helyt e közleménynek, annál is inkább, mivel ,,A peczérlak és a dőgtér“ ez. alatt megjelent czikk tartalmával mi sem értünk egyet s pusztán a szerkesztő távolléte okozta, hogy a közlemények erősebb kitételei abból törölve nem lettek, és hogy a czikk a szerkesztőség megjegyzését tartalmazó kisérő sorok nélkül jelent meg. Legközelebb egyébként e tárgyban még egy közleményünk jelenik meg, melylyel az immár odiózus ügy végleges elintézést szereznők siettetni.

A mi a hivatkozott czikk némely pa- naszlott kitételeit illeti, e tekintetben biz tosithatjuk id. Gröber Ferencz urat, hogy a czikk Írójának sem volt egyátalan inten- eziója az, hogy azzal id. Gröber Ferencz