Egri Ujság - napilap 1894. (1. évfolyam, 2-97. szám)
1894-06-22 / 44. szám
I- 2 — birkózik-e meg vele városunk hatósága; re méljük, igen, hiszen a remény olyan szép; szinházügyünkhöz hozzá sem nyúlnak ; úgy látszik, ezt tartják a legveszedelmesebb tengeri kígyónak ; és ez a tengeri kígyó gyarapszik, hízik, jó, kitűnő egészségnek örvend; épen azért, mert — nem bántják. Egy kérdés kezdi élénkebben foglalkoztatni városunk képviselőtestületét, mely — úgy látszik — szintén az említettek sorsában osztozva, jelzett monstrum-minőségében fogja — tán még sokáig — városunk érdekelt lakosságát ijesztgetni s undorító iehelletével háborítani. Pedig ez nem is olyan közönséges fajta, szép zöld, sós tengeri vízben prosperáló kigyó: r o- hadó kutyabőr, légybeköpött ebit u s, z s i r s t b. a fészke. Ott, a vécsei utcza egy félreeső, de lakott zugában, az egri vár tövében, ékeskedik, mint a hajdankor maradványa, a peezérlak. A környékét nem akarjuk festeni; az ott lakók sajnosán tapasztalják undorító voltát, kit szerencséje messze do bott tőle, örüljön, ne legyen rá kiváncsi. Részint az érdeklettek folytonos panaszai, részint közegészségügyi szempontok már régen, körülbelül négy-öt évvelelőbb reá- birták a városi hatóságot, hogy valamit mégis csak kellene már tenni, át kellene helyezni ezt a kutyatemetőt valami megfe lelőbb helyre, mert elvégre is a vécsei utcza lakói is fizetnek adót, jussuk volna hát hozzá, hogy ne kelljen hallgatniok ha- lálraszánt kutyák borzalmasat sejtő vonitá sát, ne kelljen látniok ezek „felbonczolt“ tetemeit, a bonczolási procedúrával járó, sehogysem étvágygerjesztő műtéteket, s érezniök ennek következményeként bizonyos, semminemű parfüméhez nem hasonló illatot. A város, a megye törvényhatóságának az 1888. VII t. ez. értelmében e részben hozzáintézett felhívására keresett is alkalmas dögteret, ahol aztán peezér úr is meghúzhatja magát, szerényen, úgy, ahogy állásához illik; kijelölte e czélra a kölyuk körül a szükséges helyet. A megyei állatorvos, talán igen helyesen, kitalálta, hogy a kő lyuk felé marhajárás és marhalegelő lévén, itt állategészségügyi szempontokból Isten hozott, nemeslelkü barátja férjemnek! — Régóta vágyódtam már személy esen megismerni téged . .. Valami nagyon, de nagyon udvariast akartam én erre mondani, de, megvallom, e kedves ajakról jövő bizalmus tegező megszóllitás egészen zavarba ejtett. — Nagysád, hebegém végre, több mint húsz mórtföldnyi kerülő nem sok azon boldogságért, hogy nagyságodat és kedves férjét, legrégibb barátomat. . . — Hohó, Norbert ! — vágott közbe Oüvier nevetve. — Mindjárt kezdetben egy szót, egy kérést: czimezd feleségemet úgy, mint czimezed Istenedet: egyszerűen „te“! Ne zavard egyszerű szokásainkat a világ czikornyás czimeivel, s frázisaival; ez nagyon sérti füleinket. Képzeld, hogy te most kétezer évvel előbb állsz e helyen, vagy kétezer mértföldnyire, vagy Németországtól s egy egészen természetes, mesterkéletlen világban élsz, például a bölcs Odi- szeus idejében. — Tehát legyen; és tudod Olivier egy olyan szeretetreméltó nőt tegezhetni s általa tegeztethetni, mint minő a te feleséged, nem kéreti magát az ember kétszer: tehát báróné, ha te. . . — Megállj! — vágott közbe ismét Olivier kaczagva, — a te „bárónéd“ úgy illik a „te“-hez, mint franczia frakkod és kiborotvált képed a Patroklus névhez. Az én parasztjaim nem hűbéresek, nem rabszolgák többé, hanem szabad emberek ; én pedig és feleségem ép oly kevéssé vagyunk bárók, mint parasztjaink. Amáliámat szólítsd úgy, mint a hogy itt mindenki szólítja, a nő legdíszesebb nevén : anyának vagy asszonynak. — De kedves barátom, ón úgy látom, hogy lesz veszélyes a dögtér. E kifogás 2—'! évre elodázta a kérdés megoldását. Újra mána néztek az alkalmas helynek: megtalálták az u. n. Kalo ma lomnál. A hely ellen legújabb időig nem volt kifogás; csak — igen helyesen — új systemát akartak behozni; nem lesz dögtér, nem fognak bűz- leni az állati maradványok, mert elégetik őket. Addig, inig a kérdés a megoldásnak e stádiumába jutott ismét eltelt egy év. Ennél c/élszerübb. jobb intézkedést a leglángesziibb reformátor sem várhatott volna. El is határozóé terv kivitelét — a közegészségügyi szakosztály helyeslő ajánlatára — a képviselőtestület. S mi történt. A vécsei utcza lakossága örülni kezdett s képviselőtestületünknek igazán okos határozatáért bensejében hálás köszönetét szavazott, midőn egyszerre akadt egy tekintélyes városi képviselő, a ki oly indokolással, hogy városunk tapasztalat szerint északi szeleknek lévén kitéve, a Kalomalomnál levő dögtér bü e egyenesen a városra jönne, s a peezér a patakhoz ilykép közel lakván és mosakodni oda járván, a pataknak a váró' son keresztül folyó vizét megfertőzné, — közbetett felebbezésével megint legalább két évvel visszaveti a kérdést. Hát a mi e kifogásnak a közérdek szempontjából, de egyáltalán is alaposságát illeti, csak annyit mondunk rá, hogy szörnyen naiv; a mellett pedig, az allathulla égetési rendszer elfogadásával, r. ely lehetetlenné teszi minden fertőző anyag terjedését, átszállítását, — abszolúte tárgytalan. Hanem a ló'áb roppant módon kilátszik. Az az indokolás, melylyel az illető városi képviselő a régen vajvidó ügynek immár sürgetően szükséges elintézését jó darab időre ismét megakasztotta, minden értelmes egri polgár előtt a követ kezőket jelenti : Ellenzem az állat hullaégető kemenezének s peczérlaknak a Kalo-malom- nál felállítását, mert e helyhez közel nekem több száz holdat tevő szőllölelepem van, melyrőli kilátásomat nem akarom ilyen ronda teleppel elrontani s mert megtörtén hetik, hogy a szél esetleg magas úri orrom alá hajtja némely incremálandó állati hullák bűzét, mely bűz esetleg fiatal szőllő' csemetéimet is kellemetlenül érinti s meg ti itt, a királyság közepén egy uj köztársaságot alapítottatok és a nemességet egészen eltöröltétek. — Igen, egészen ehörültük, kivéve a szív nemességét! És ebből láthatod, hogy a mi nemességünk hasonlíthatatlanul többet ér, mint a űétek. Mert nálatok a szív nemessége alig ér valamit, a születési nemesség pedig már szintén a sárba sülyed, a minthogy tulajdonképen oda is való. — Megbocsásd, Olivier, de te most kissé jakobinus kedvben vagy! Ki mondja azt, hogy nálunk a születési nemesség értéke a közvélemény előtt csökken ? — Óh, vagy úgy ! Még téged is oktatnom kell ? Tehát halld. Évekkel ezelőtt ismertem egy szegény, rongyos zsidót, akit az ö jámbor keresztény társai inkább halottnak, mint élőnek szerették volna látni. De ez az ember rövid idő alatt annyi pénzt ku- porgatott össze, hogy a póstán érkezett levelein csakhamar a ,,nemzetes urK czim volt olvasható . Néhány év múlva a szegény zsidó gazdag ember lett és az illemludó polgárság azonnal tudatára jött ann; k, hogy ez az ember nem lehet alacsony származású Azontúl mindenki „Tekintetes bankár urnák“ czimezte. De a tekintetes bankár ur megszorult pénzügyminisztereknek és világverő hadügyminisztereknek igen sokszor nagy szolgálatokat telt aranyaival és igy „a hasznos milliomos“ nem sokára „nagyságos báró“ lett. A korszellem ezen felvilágosodása, a nemességnek ezen kigúnyolása rövid idő múlva még tovább fog menni. Azonban remélem, hogy midőn a születési nemesség semmivé lesz, a szív nemessége ismét érvényre jut. Folyt. köv. 1 rontja drága egészségüket; de meg a patak is magával ragadhat ilyen dögrészeket s szőllölelepemre hozza, ezt pedig határozottan ellenzem; ugyanezért csináljátok azt a bizo-‘ nyos kemencoét és házikót, ha tetszik, a lyezeumtéren, csak itt ne! Városunk pedig a valahára megoldáshoz vezetett kérdés mellett e boszantóan kicsinyes skrupolozitás folytán kénytelen úgy állani, mint a kinek üdvös és hasznos munkájának útját egy avatatlan, galibás- kedó kéz épen a végén bevágta !- s —a. HÍREK. Eger, junius 21. — Az Egri Újság rendkívüli kiadása. Lapunk ma délután rendkívüli kiadásban jelent meg, mely a következő szenzácziós hirt tartalmazta : polgári házasság elfogadd a íi főrendiház állal! Budapesti tudósítónk jelenti: Budapest, jun. 21. Feladatott 4 óra. Érkezett 5 óra 3 perczkor. A polgári házasság 4 szólöhh- ségge! elfogad fa f o ft! Éljen aliberalismus! — Személyi hírek. A magy, kir. igazságügytniniszler Draskóczy István gyöngyösi kir. járás bírósági aljegyzőt az egri kir. törvényszékhez jegyzővé, Szláby László gyöngyösi kir. járásbirósági joggya- korn kot pedig az Ipolysági kir. törvényszékhez aljegyzővé nevezte ki. — Gyászhir. Társadalmunk egyik rokonszenves alakj', Eperjcsy Rudolf elhunyt kedden, e hó 19-én délelőtt. A boldogult halálával mélyen sújtott család a gyászesetről a következő gyászjelentést bocsájiotta ki : özv. Eperjesy Rudolfné szül. Lévay Erzsébet; Epor- jesy Erzsébet és férje dr. Udvardy László jogtanár. s gyermekeik Béla, Kornélia és Jenő; Eperjesy Sándor egri fökápt. urad. ispán és neje sz. Stessel Irén s gyermekük Aranka mélyen szomoiodott szivvol jelentik a lelejhetet* len férj, atya, após és nagyapa Eperjesy Rudolf egri fökápt. uradalmi nyugalmazott számvevőnek, alulirt napon d. e. 93/4 órakor a haldoklók szentségének ájtatos felvétele után élete 72 ik, boldog házassága 44-ik évében végelgyengülésben történt csendes elhunytét. A boldogult hűlt tetemei f. hó 21-ikén d. u. 4 órakor fognak a Fájdalmas Szűzről nevezett sirkertben örök nyugalomra tétetni. Az engesztelő sz. mise pedig f. hó 22-én d. e. 10 órakor fog a szent-Ferenczrendiek templomában az egek Uiának bemutattatni. Eger, 1894. junius 19 Áldás és béke poraira ! — A betegsegélyzö egylet közgyűlése. Az „Egri általános munkás betegse gélyzö egylet“ f. hó 17-én délután a városház nagytermében tisztújító közgyűlést tartott, a melynek eredménye a következő: Védnökül: Okolicsányi Lajos ; elnökül: Dely József; a 1 e I n ö k ü 1: elsőnek Jobbágyi István; másodéin. Wurm János; pénztárnokul: Himfy József; igazgató választmányi rendes tagokul: majty Gábor, Kováts János, Becskey József, Losonczy János, Halász József, Nagy Károly; Fiklovszky János, Kubacska Mihály, Kováts András, Bóta János, Hering Imre, Szabó János, Radácsy Antal, Dely Dezső, Klein Jakab, Vályi Miklós; póttagokul: Rajnics János, Ittes Bernát, Friedman Ignátz, Pader Fe- rencz, Preszter Gyula, Vigh Lőrincz, Schvartz János, Szekfii Bertalan, Konkoly István, Böbék János; felülvizsgáló bizottság tagjaiul: a) rendes tagok: Ariét József, Frey
