Egri Ujság - napilap 1894. (1. évfolyam, 2-97. szám)
1894-06-21 / 43. szám
P i n c z é r I. (Körülröpkedve): Méltóztassék nagyságos ur az étlapot .áttekinteni. s. Egri ur (eitaszitja az étlapot:) Nem fogom rontani a szemem ostoba étlappal, meg a gyomromat mindenféle szószokkal amit maguk firkálnak. Hozzon egy 5 forintos kuvertefc . ... He? Hallja? A spárga friss legyen. Pinezér: II. (a baloldalra röpül): Parancsol nagyságos ur friss sört ? Egri ur (a monoklit újra föitolja): Ide álljon, ne kiabáljon a fülembe. Vegye föl az étlapot, olvassa nekem föl, mil'en borok vannak itten kaphatók, mi ? . Pinezér II. kétrét hajlongva: Igenis nagyságos ur, parancsol francziát, burgundit, német- alföldi fehéret, tokajit, a bordóit különösen ajánlhatom. Egri u r (hátradőlve körültekint): Hát nézzük a burgundi vöröset. Pinezér II. (szalad): Szolgálatára nagysá- gos ur. Egri ur utána kiált, a monoklit fölcsapva):, He, Szé, (hallja hangosabban, hogy a szomszéd asztalnál is meghallják,) hagyja azt a burgundit, egyelőre hozzon egy üveg bordói könnyüt. (Soupi- rozás közben.) Egri ur (folyton kalimpál az üvegen) Hej, he, he! . . . Pinezér I.: Nagyságos ur ! Pinezér: II.: Parancs’ nagyságos ur! Pinezér III.: Méltóztatik nagyságos ur ? Egrj ur (a monokli alól osztogatva a parancsot) még egy üveg bordói, szájvíz, szivar. (Pin- ezérek szétröpülnek.) Pinezér III.: Szivart parancsol ? (elébe teszi a specialitásokat. Egri ur (fitymálva válogat): Áh, hát nincs magának Havanna de la R:ci , . . abhó' az 5 frt $0 kr. kötegje. Na, na, micsoda rendetlenség. Hát bonts« kj ezt az aranyos takarójából. (Odadob 1 frtot a szivarért.) Pinezér III. (Az aranyos burkot lehámozva a havannáról): Méltóztassék méltóságos ur. Egri ur (öt perez múlva) • Pinezér. Hej, szóljon annak a czigánynak, jöjjön idébb. (Pinezér elröpül.) jVj .......... Cz igány: Parancsol méltóságos ur ? ' E g-TÍJü r (á önonbklit igazítva): Szépen pianó a Cserebogarát, elmehet. Hej, pinezér! sí •, P4 n^ásésr jfe Parancs’ méltóságos ur! ■ P 4 nf«síém II: Méltóságos ur ! ’ P i n c i é r.TIL Méltóztassék méltóságos... i- Egri ur (hangulatosan): Egy üveg duminvi' meg egy szivart; he, czigán , »Csak egy e: il'ag«. csak szépen .... csak pianó............(Hajna'fe lé) • Hej, zahlen .... (egy-egy forint borravalót osztogat.) Czigány, gyere elő (két tízest nyom a markába).ügyes, ügyes, jó fiuk vagytok. (Megy kifelé.) Pinczr I. Asszolgája méltóságos ur. P i n.o z é r II.: Jóéjszakát méltósága ! Pinezér III.: Alázatos szolgája méltósá- -gosur. nagyszerűvel való egyesüléséből származik Jól megfontolva .a dolgot, jjarátom számkivetését e gyönyörű helyen bárki is szívesen felesei élné a nagyvárosi élet idegölő zajával. A mezőn s az utón ilt-ott már találkoztam nehány „Flyelni szakállassal. A korcsuiá- ros, kihez betértem, szinte lia'almas szakáll- rengeteggel rendelkezett. Mikor leszálltam a kocsiról, köszöntésemet barátságosan viszonozta Flyeln szakállas koresmárosa, de azért mégis végtelenül csodálkozott jövetelemen, «mi azt bizonyitá, hogy Flyelnben igen ritka lehet a vendég. ■ — Eöldesurunkat akarod tán meglátogatni? kérdé udvariasan. A kissé feltűnő tegezést mosolyogva hagytam helybe és a kérdésre igenlőleg válaszoltam. — Akkor kérem a nevede.t, állásodat és lakásodat, mert ezeket be kell jelentenem uramnak, ki különben sem szeret vendégeket elfogadni. — De e n g e m bizonyosan elfogad. Csak azt mondja urának, hogy egyik legrégibb és legjobb barátja óhajtja őt néhány perezre meglátogatni. — A mint akarod, — válaszolt a korcs- máros. — de a tagadó válaszra előre is el lehetsz készülve. (Folyt, köv.) II. Az asszonnyal. (A paunonia étterme. Díszes, elegáns közönség. Villanyfény. Ifjú Eácz Pali huzza) Egri u r (az ajtóban): Ne menjünk ide kedvesem, roppant nagy füst van itt. Egri ur felesége (karonfogja férjét.) De igen, szivem, ez igen szép hely, meg akarom nézni, hallom, hogy egészen uj, villany-fénnyel van berendezve. Egri ur : Ah, semmi különös, füh, milyen füst. Asszony: csak nyisd ki már. (Betolja az urát.) Egri u r (belép a csinos asszonykával, se körül nem tekint, se a lábát nem kapkodja és a legtávolabb eső asztal felé mutat): Oda üljünk. A pinezérek (elébe ugranak) Parancsol méltóságos ur ennél az asztalnál (előkelőbb helyre mutatnak,) méltóztassék méltóságos ur parancsolni (körülkapják és leakarják huzni a kabátját.) Egri u r (tiltakozik): Hagyja, köszönöm i magam is letudom huzni. Pinezér I.: De kérem méltóságos ur. (Magában : Hol van a méltóságos urnák ma a monoklija ?) Parancso'nak méltóságaék étkezni ? Egri u r : Igen, igen, hozzon étlapot. Pinezér I.: Valami méltóztatik méltóságodnak ? egy B frtos kuvertet pa . . most szolgálhatok fr osztrigával, tengeri halakkal, őz gerincz, satu de la Mans, pompás .... Egri ur (a bajuszát simogatva:) Hozza ide az étlapot. Pinezér: Parancsol a méltóságos ur. (Átadja az étlapot.) Egri u r (A feleségéhez az étlapon kutatva): Egy jó székelygulyást együnk fiam, ez itt jó szokott lenni. (Pinezérhez): Egy porczió székelygulyást. Pinezér: A méltóságos asszonynak is ? Egri ur: Együtt eszünk. (A feleségéhez): Majd azután eszünk még egy sajtot fiacskám ugy-e ? (Pinezér I. nagyot nézve elő dalog.) Pinezér II.: Parar csol mél.óságos ur egy üveg bordóit ? vagy falán burgundit előbb ? Egri u r (nyájasan): Hozzon két pohár <• < sört. Ugy-e fi»cskám jo lesz, te is i zol Y Asszonyka: Igen, szivem. (A c/. ;m: egyre ágaskodik, de az egri ur nem veszi észre. Soupiroz. ; közben.) Pinezér I.: Prrancsolnak még valamit étkezni, nagyságos ur ? Egri u r (a feleségéhez): Akarsz még varait kedvesem ? Én részemről jóllaktam. Asszonyka: Nem kell semmi. Pinezér II.: Még két pohár sört, nagyságos ur ? Asszonyka: Én nem iszom többel. Egri u r : Én sem. Pinezér IIJ. (a szivaros skatulyával a kezében) : Parancsol méltós .... szolgálhatok Havanna de la Rici, az 5 frt 20-asbó). Egri u r (a feleségéhez): Mi az ördögöt beszó ez összevissza ? (A pinezérhez): Köszönöm b :r tóm van nálam. (Rágyújt egy briianikára.) Czigányprimás (a ki közben kétszer :s elhúzta a cserebogarat, meg a csak egy csil- lag-ot, a tányérral közeledik): Méltóságos ur . . . . Egri ur (az asszonykához): Kérlek fiam, váltsd fel hamarosan ezt a kethatost, nem akarom neki az egészet odaadni. (Az asszonyka rögtönösen fölváltja a kéthatost és a méhóságos ur egy hatost a prímás tányérjára dob.) Prímás (mérgesen a szalvéta alá rázza a piezulát) : Köszönöm nagyságos ur. Egri u r: Nézd fiam, már 11 óra, nem mennénk már föl ? Asszonyka (Szerelmesen és álmosan te- k'nt reá): Menjünk édesem. (Mennek.) Pinezér I.: Aszolgája tekintetes ur. Pinezér II.: Aszolgája. P i n c z é r III.: Ász .... Megfigyelte: Tudósitó. Mulatságok. I. Az egri általános iparos ifjúsági olvasókör szinelöadása. »Egri általános iparos ifjúsági olvasókör ;« — ilyen is van városunkban, működik csendben,zajtalanúl, lelkes, szakavatott vezetők vezetése alatt, önmagának művelésén, szellemi képzésén. Nem oly rendezett és kedvező viszonyok között, mint az iparos ifjak másik testületé, a »Kath. legényegylet,« de olyan kitartással és energiával, minőt ki kell fejtenie egy testületnek, mely tudatában van annak, hogy létezése szükséglet. Mert valóban szükséglet e testület létezése; egyrészt a felekezeti különbség tette szükségessé egy év előtti megalakulását, miulán a »Kath. Legényegylet« vagy épen nem. vagy nem szívesen töri meg tagjaiban a vallásegy- séget; intenczióit, azaz inkább jellegét különben neve is mutatja. így aztán a nem katholikps iparos- ifjaknak lehetetlenné, de legalább is nehézzé volna téve a társulás, miután — velők is születvén önérzet — feszélyeznék őket a görbe szemek, melyekkel, ha nem is tagtársaik, de mindenesetre a »Kath. Legény- egylet« roppant módon katholikus vezetősége nézne reájok. De másrészt szükség« ssé vált a testület a aki- tása — ismét a felekezeti különbség szempontjából — azért is, mert az a fiatalság elvégre is jogosult, önálló arra, hogy meggyőződ se szerinti szellemben képezze magát. Legyen e meggyőződés vallási vagy erkölcsi — bár mindakettö egy Istenben összpontosul — kifejezésre jutásának módjai, jelszava mégis más. A »Kath. legényegylet« pedig már szelleménél fogva kizárja a meggyőződések oszthatóságát. Egyszóval nem a társulási mánia tulfengése u testület élete, hanem szükséges valami. S a kik ősz- szeállottak tagjaiul, szerencsések, hogy a kort megértő vezetőkre találtak! Életképességükhöz kétség nem férhet; megmutatták tegnap esteli fellépésükké), mely edd g másódik ilynemű nyilvános szereplésük volt. Nem vagyunk részrehajlók, ha azt állítjuk, hogy immáron versenytársaikká vált társaiknak mit sem engedtek biztosság, alaposság, tanulmány tekintetében ; a mi pedig a külső megjelenést, a hatásBak ez egyik föfaktorát illeti, határozottan túltettek aina?o- kon. Az első felvonásban például az idegen szemlélő a legalaposabb tévedésbe esett .volna műkedvelői kilétek felöl: annyira ügyesen mozogtak, élénken dek- lamállak s játszottak. Kár, hogy a darab további folyamán az a domborúság, mely az első felvonást oly annyira sikerültté tette, kissé el .apuit. Egyébként pedig úgy a darab megválasztása, mint annak előadása, általánosságban a lpgsikerül- iphhrw'k mondható — s a mit múltkor a »Kath. Le- \ ■ «V pi« «-löadásáról mondottunk, abból mit sem v h ■ unk le a tegnapi szereplők rovására: nem művészek, hanem igen értelmes, szorgalmas műkedvelők, kiknek igen nagy érdemök a sikerkoronázta buzgó igyekezett. A formalitásokról s:.ólva megemlíthetjük hogy az előadást, mely pontban 8 órakor este kezdődött, szépszámú, előkelő közönség nézte végig. Földszint, erkély, karzat, mind igen népes, csak a páholyok voltak túlnyomó részben üresek. A díszletek csinosak, a jelmezek szinte a fényűzésig szépek, ízlésesek voltak. Felvonásközökben a R á c z Guszti bandája játszott, valamint az énekszámokat is ez kísérte épen nem kifogástalan precisitással. A szereplőkről megemlékezve, általánosságban el kell ismernünk, hogy mindannyian derekasan megállották helyüket; a hölgyek közül különösen ki kell emelnünk Juhász Anna kisasszonyt, ki bifóné szerepében kifogástalan alakítást mu atott be, továbbá J á s z a y Mariska kisasszonyt, ki legnehezebb szerepét (Eszter, a »Cserebogár«) kevés csiszolni való előadásban mutatta be; csinos hangját énekszámaiban igen szépen érvényesítette, játékához azonban kissé több melegség, deklamácziójához mérséklet lett volna kívánatos; egyébként szerepének alapszinezete, a mindenkitől megvetett árva leánynak az egész történeten áthúzódó búskomorsága igen ól el volt talá va ; — a többi hölgyek, J o h b á g y i Ilonka (Hon), Zimmerman Juliska, [Galambosné] és P o p p é Piroska [Panna] szintén sikerrel állták meg helyöket. A férfiak közül Kuborezy Dezső Bandi - ja volt legsikerültebb. Teljesen bi/'ns fe'. lépés, gondos betanulás, átgondolt játék jellemezték előadását, érzelmi kitörései a legtöbb helyen igen sikerültek voltak ; kel emes bariton-hangját a/nnba > egyes énekszámaiban erőszakolta, mi eme ked.-st idézvén elő a hangban, kevés disharmoniát szült. Legsikerültebben alakítottak még Nógrády Gábor (falusi biró), Csajághy Gyula (Márton) ás B a r á t h Károly (Buczkó), kik az előbb nevezettel együtt többször nyílt színen is tapsokat arattak Szabó Géza (báró Széky) szintén ügyes volt, nemkülönben Farkas Lázár (Kornay) is. A hölgyek díszes csokrokat kaptak az előzékeny rendezőségtől. A közönség áltálában egy kellemesen eltöltött est benyomásával — az összes szereplőket éltetve — oszlott szét. Kóua. II. A nöegylet majálisa. Az eger-vidéki és hevesmegyei jótékony nő- egyesület folyó hó 24-én, délután 3 órakor tartja nyári mulatságát.
