Egri Ujság - napilap 1894. (1. évfolyam, 2-97. szám)

1894-06-21 / 43. szám

I. évfolyam.

43 szám

Eger, 1894, évi junius hó 19.

Szerkesztőség:

Eger, Jókai-utcza 2. szám I. em.

Kéziratok hétfőn és csütörtökön <1. n. 4 óráig fogad tati.ak el.

Kéziratok nem adatnak vissza.

Kiadóhivatal:

Eger, Piacz ntc/a 4. szám Hirdetések hétfő- és csütörtökön d. u. 4 óráig fogadtatnak el.

Előfizetési ár: égés >. é r 6 fr», félévre 3 frt, negyedévre 1 fr 50 kr. Egye-szám ára 6 kr.

MEGJELENIK HETENKÉNT KÉTSZER: KEDDEN és PÉNTEKEN.

Városi ügyek.

— Egerváros közgyűlése. —

— Saját tudósítónktól. —

Eger, jun. 1 4.

Eger város képviselőtestülete f. hó 1 4. délután 3 órakor közgyűlést tartott, a melyen a tárgysorozatba felvett reáliskola ügye szép számmal gyűjtötte össze a városatyákat. A tárgysorozat összes pontjai csaknem vita nélkül fogadtattak el, csupán a reáliskola ügye keltett nagyobb vitát és érdeklődést és igazán becsületére válik Eger város képviselőtestületének azon, majdnem egyhangúlag hozott határozata, hogy a reáliskolát, — a város, anyagi viszonyaihoz mért áldozat ok árán is f ő r e áliskolává fejleszteni kívánj a.

De még szebb és egyhangúbb határozata lett volna ez a város képviselőtestü- leiének, ha az ügynek szép lefolyás engedtetik. és nem zavarja meg azt — mint már más alkalommal is, mikor a reáliskola ügye szóba került — főtisztelendő Kas suba Domokos (nevezzük ig3', a hogy ö szereti) városi kép vise 1 ő úr, besz:'djé.vel. igazán ideje voit, hogy Grónay Sándor elnöklő polgármester a t. képviselő úr egy fél órai s a dologtól teljesen elütő, és csupán az ő személyiségét illető ujságpolemiával foglalkozó beszédét félbeszakította s figyel mez tette a felszólaló városi képviselő urat. hogy legyen szives a tárgynál maradni s az akkori leszavazást olyképpen előadni, a mint az akkor — finanoziális szempontból

— csakugyan megtörtént. A képviselő úr erre kijelentté, hogy ha a város anyagi helyzete megengedi, úgy Ö, mint tanügybarát a reáliskolának főreáliskolává leendő fej > lesztését nem ellenzi.

Annál jobban esett eziván Imre Miklós városi képviselőnek következő beszédét hallanunk:

Én a kiküldött bizottságnak tagja vjI tam, de bátor vagyok kijelenteni, hogy a jelen jegyzőkönyv előttem fel nem olvastatott és igy erre most teszem meg megjegyzéseimet: Kijelentőm először is, hogy hajlandó vagyok a reáliskolának mostani épületét a főreáliskola befogadására alkalmas módon kibő vitt élni, csupán a bizottság által javasolt Csiky-féle telek megvételét nem mondanám ki határozatikig, hanem elfoga dóm a városi mérnök által beterjesztett költségvetés szerint 28.000 frt megszava zását; mivel pedig a város kötelezve van tornahelyiséget épiten i, melynek költsége

12.000 frtba kerül, — igy összesen a bizottság állal javasolt 40.000 irtot azon kijelentéssel szavazom i .eg, hogy ha az állam a lornahelyiség épiitetősétől eláli A második pont pedig az, hogy ha a közokt. kormány az egységes középiskolákat behozandja, ezen iskolát minden körülmények között fen- tartani fogja. — A gyűlés lefolyása különben a következő volt:

A köszönő levelek. Első tárgyul Károly Lajos főherczeg köszönő levele olvastatott, fel, melyben a főherczeg köszönését mond a város közönségének azon ajánlásáért, melylyel magát háború esetén

100 lábbadozó harczos ellátása és ápolására kötelezte. — Ezután Kossuth Ferencz kö-zönö levele olvastatott fel, melyben Egerváros részvétét köszöni meg nagy atyjának halála alkalmából.

Segélyezések. Az 1848—49-iki ereklye múzeum segélyezése, valamint az ezredéves kiállítás költségeinek fedezésére 50 —50 korona szavaztatott meg. Ez utóbbira nézve még utasittatott a városi tanács, hogy a jövő évi költségvetésben a kiállítás czéljaira bizonyos összeget hozzon javaslatba.

Az egri főreáliskola. Az egri alreáliskolának főreáliskolává való kifejlesztésére vonatkozó bizottsági javaslat nagy szótöbbséggel elfogadfátott. tí szerint a főreáliskola költségeinek fedezéséhez a város 40 000 Írttal hozzájárul, az egyes osztályok fentar- tására évi 750—750 Irtot ad, a tantermeket bebutorozza, de kiköti, hogy a nyári és a téli torna-helyiségeket a kormány építse fel s hogy a föreáliskola épülete a város tu lajdona maradjon, csak a használati jog legyen bekebelezve a főreáliskola részére. Egyúttal elhatároztatott, hogy a reáliskola óik osztályának Kiállítása már az őszre kérelmeztessék a közoktatási kormánytól.

A husosboltok s a kavicsbányák ü g y e A kiépítendő húsos boltokra, az épilöi tervezetnek módosítása miatt, valamint a kisegedi kavicsbánya s a hatvani I. negyed végén megkezdett kavicsbányák bérletére nézve újabb nyilvános árlejtés tűzetett ki.

Megnagyobbított ovoda telek. A hatvani Il-ik negyedben levő községi kisdedovoda telkéhez., a telek hátulján levő

Az Egri Újság tárczája. Qaíaim&ót.

— Az „Egri Újság“ eredeti tárczája. —

/.

Messze vagyok, a rózsámat nem látom. Égető k'óny pereg le az orczámon. Sóhajtásom, mint a felhő, úgy repül,

De nincs, aki meghallgassa:

Magam vagyok egyedül!

Rezgő nyárfa leveleit hullatja, Fájdalmamban ott kcrcsgek alatta.

Tépi a szél a lehulló levelet,

Mint a fájó gondolatok,

Bubánatos lelkemet.

II.

Gerle vagy, gerle vagy: erdei bús gerle! Egy szó, egy tekintet olyan könnyen ver le. Ne higyj a világnak:

Szedetlek, imádlak,

Hisz az ég angyala sem lehet jobb nálad! Beszélhet a falu, mondhat rólad bármit, Szivem a szivedtől soha el nem . válik. Hiszen te vagy régen Kedves rózsám, nékem Boldogító álmom, édes reménységem !

III.

Szomorú, vagyok én, de nagyon!

Elhagyott a kedves galambom.

Megcsalta Ilii szivemet,

Pedig az érette epedett. /

Szél tépi a fának levelét,

Eszem a bubánat kenyerét.

Nem lesz többé vig kedvem:

Örökre búban kell epednem.

Leesett a lovam patkója,

Húzd, czigány, hogy is van a nóta ?

»Erdő, erdő beh kerek!

Megver még az Isten tégedet.'«

Színi Péter.

A vészjelző.

Ön tehát Páfrány Bendegúz, barátom történetét akarja hallani? S hiv értesítést akar szerezni az általa feltalált villanyos vészjelző hasznos és káros voltáról? Egyszersmind tudni akarja azt is, hogy miért vált el Páfrány barátunk nejétől? Jól van barátom. Meg tudom érteni kíváncsiságát, mivel ön is a villanytudományokkal foglalkozik. S önnek is van neje. El fogok önnek mondani mindent, még pedig teljesen hiven az igazsághoz, mivel egy nagy furkósbottal a kezemben.én is szemtanúja voltam a jelenetnek. Tehát figyeljen . . .

Mindenekelőtt tudnia kell azt, hogy Páfrány Bendegúz barátunk, aki mellesleg megie- gyervc, pártoló tagja volt a természettudományi társulatnak, s tiz év óta egyebet sem tesz, mint rendkívüli szorgalommal és figyelemmel olvasgatja a villanyossági ól irt szakmunkákat, falun lakik, körülbelül egy órányira a várostól, egy rt-ndkivüü tetszetős kis villában, amelyet Bendegúz barátunk még akkor építtetett, mikor mézesheteit élte.

Történetünk idejében persze már nagyon kevés értelme volt ennek a szerelmesek számára épített, ismétlem, rendkívül csinos nyári- laknak, mert Bendegúz barátunk tele rakta annak csaknem minden szobáját villanygépekkel, s hasonló készülékkel, úgy hogy azt egészben véve egy nagy laboratóriummá változtatta át, amelyben a házigazda, nagy zöld ernyővel a szeme előtt, egész nap sürgött-forgott, folyton újabb és újabb kísérleteket téve.

Csupán két szobát nem foglalt el. Neje szobái voltak azok, a nyári lak jobb szárnyában, egészen annak a szélén. Ő maga pedig rendesen a balszárny legszélső szobájában dolgozott, ahol a találmányához szükséges in- stiumenlumok voltak fölhalmozva.

A szerencsétlen ember kora reggeltől késő estig abban a laboratóriumban munkálkodott. Feje tele volt csupa villanyszikrával, s ilyen körülmények között természetesen teljesen megfeledkezett a nejéről, aki ekkor mindössze nem volt több 25 évesnél, s épenséggej nem rokonszenvezett az elvont tudományokkal