Egri Ujság - napilap 1894. (1. évfolyam, 2-97. szám)
1894-06-15 / 42. szám
Eger, 1894. évi junius hó 15, 42. szám. I évfolyam. Szerkesztőség : Eger. Jókai -utcza 2. szám , I. ein. Kéziratok bé’föu és csütörtökön d. n. 4 óráig fogad tati.ak el. Kéziratok nem adatn-k riss.a. Kiadóhivatal: Eger, Piacz-utc/.a 4. szám Hirdetések hétfő- és csütörtökön d. n. 4 óráig fogadtatnak el. Előfizetési ár: égés', ér: 6 fr, félévre 3 frt, negyedévre 1 fr 50 kr. Egye szám ára 6 kr. MEGJELENIK HETENKÉNT KÉTSZER: KEDDEN és PÉNTEKEN. A reáliskola megszavazva! Eger, junius 14. Tehát mégis! A képviselőtestület ma úgyszólván vita nélkül, nagy többséggel szavazta meg a reáliskola kifejlesztését. Ürömmel üdvözöljük a képviselőteslület e határozatát s örömmel üdvözli ezt a város közönsége osztatlanul. Valóban, kétségesnek tartották sokan a kifejlesztés felújításának sikerét, tekintettel arra a rideg álláspontra, melyre az iskola kifejlesztése ellenében a képviselőtestület töhbsége a nagy bukás alkalmával helyezkedett. Örvendünk, h így e kétség immár eloszlott s örömünkben egyátalán nincs szándékunkban kutatni amaz okokat, melyek a képviselőtestületet a reáliskola kifejlesztésére most már reá bírták. Mert nagyon természetes, hogy ha haroz vivatott a kultúrintézményért, úgy ez magáért a kultúrintézményért, nem pedig azért vivatott, hogy a viadal után gyülölsé- get és haragot hozzunk ki a tanácsteremből. Az örvendetes határozat után pedig más dolgunk van, mint rekriminácziókba .. , i bocsátkozni. Erélyesen kell hozzálátni a határozat foganatosításához; gyorsan s le hetöleg akként kell intézkedni, hogy a fokozatos fejlődés lánczolata meg ne szakadjon s hogy tehát a reáliskola ötödik osztálya még a legközelebbi szorgalmi évben megnyitható legyen Ebben a munkában most már akadály aligha fog felmerülni, mert most már a város közönségének egyöntetű kívánsága támogatja a városi tanácsot munkájában egyrészről, másrészről pedig a minisztérium is kellőképen van már informálva a viszonyokról. S a mi fő mindkét faktor jóakarata biztosítva van s mindkét faktorban meg van az intézmény létesítése iránti komoly és határozott jóakarat. Egy tetszik, hogy pusztán adminisztratív teendők maradiak még hátra s ekként pár hó múlva egy viszontagságteljes és göröngyös útról megérkezik épen és egészségesen az egri állami för e á 1 i sk.o 1 a. Előre is üdvözöljük.----------------------------ÜSte-------------------------------------f____ Kö zponti választmányi ülés. Hevesmegye központi választmánya holnap, junius 15 én délelőtt 11 órakor ülést tart az a'ispán hivatalos helyiségében, az összeíró küldöttségek által egybeállitott országgyűlési képviselőválasztók névjegyzékének felülvizsgálása végett. A megye gyűlésterméből-*- Hevesvármegye rendkívüli közgyűlése. — Eger, junius 14. Hevesvármegye törvényhatósága kedden, olló 12-én dólelőtt rendkívüli közgyűlést tartott Kállay Zoltán dr., Hevesmegye főispánjának elnöklete alatt. A napirendre tűzött s elintézett tárgyak közül a fontosabbak a következők voltak: 400,000 frtos kölcsön. Az építendő megyei utak épitési költségeinek fedezésére — tudvalevőleg — 400,000 frt. kölesön felvétele lett elhatározva a megye törvényhatósága által. Miután a határozatot a kereskedelemügyi miniszter is jóváhagyta 32777 sz. ala't kelt rendeletével, az állandó választmány javaslatára, hosszas vita után a kölcsönt! rylet megkötésére ajánlkozó két pénzintézet közüt (a pest kereskedelmi bank s az első hazai takarék’ pénztár) az első hazai takarékpénztárral, min- a. legelőnyösebb feltételeket szabó kölcsöntt adóval határoz)atott megköttetni a kölcsönszerződés A gyöngyösi lovaskaszárnya. Az ujonan épült gyöngyösi lovassági laktanya ügye még mindig nincsen véglegesen elintézve. Az épület ugyan már felépült, át is van adva. sót be is költöztek már abba vig kedélyt! lakói, a huszárok, hanem a vállalkozó s a megye között még mindig vannak elintézetlen diffe- rencziák. Az építkezési vállalkozó ugyanis nem bírta elkészíttetni az épületet a szerződésileg kikötött időre s igy az átadással megkésett, mi által a megye 1200 frtnyi kárt szenvedett. A vállalkozónak természetesen most ki kellene fizetnie a szerződés megkötésekor megállapított kötbért, mintegy 55—56 ezer frtot, azonban e helyett ö támaszt bizonyos követeléseket előre nem látott, de téliesített, munkákért. A megye ez ügyben úgy határozott, hogy ha a vállalkozó megfizeti a megye. 1200 írt kárösszegét s eláll a munka-többlet czimén támasztott követeléseitől, úgy a megye viszont a kötbérhez való jogáról fog lemondani. A f ő i s p á n i lak költségtöbblete. A fftispáni laknak az eredeti tervtől való eltérő felépítése folytán az építkezési vállalkozó — tudvalevőleg — mintegy 3000 írt. többletet Az Cgri Újság tárczája. §onco{űo«>oin . . , .1 ‘' E i v í'. .. ■' y ■ \ j í :■ Qan4alkQZpm\‘néha-néha, •a/- Mmnyit tűrtem, szenvedtem . < , lHetemben az örömnek ,:•?$|- •. Árnya sem ért sohasem. S inégis-?négis- a hely itt, hogy Csüggetegség szállna niég:. Bizva-bizom a’jövetben; Bátran hordóm fejénieti ¥S.'- Hisz. szivünké csak szenvedésre% Az Isten 7iem adhatta l J> ... ^ ^ Eljön még áz én idfon is : ' BélVíri'ad még valaha ! KRANNER LIPÓ T. Junius. — Át „Egri Újság** eredeti tárczája. — Irta: Turk Frigyes. . . • r Az államalkotó bölcseségnek oly meglepő jeleit találjuk a római birodalom ifjúkoránál, hogy szinte előrelátjuk azt a népet, mely a jogelvek örökérvényű Ítél teit meg fogja írni a -világ számára. Pedig hontalan, gyüle- levész népből alakult Róma; de ez a gyüle- vész nép az önkény szenvedő iskoláit többnyire keserűen keresztűljárva keresett Rómában menedéket. S hogy a sértett emberi jog mivoltáról erős tapasztalata lehetett, mutatja az a demokratikus szellem, melynéltogva szolga- származású embert is meg tudott választani királyának, Servius Tulliust, kivel a polgári szabadság fejlődése kezdődik. Mert szabadság és hazaszeretet volt Rómának bölcsődala. Jól tudta, a mit magas műveltsége korában oly sokszor elfelejtett, hogy maradandó birodalom alkotásához nem elég a nyelvegység; jogegyenlőség is kívántatik hozzá. És mily államalkotó bölcseség az is, hogy első tomplomai közé tartozott a Vestáé, vagyis a családi szentély tisztaságának kultusza. Vesta öröktüze meg volt gyújtva és be- világotott, átmelegitett minden családot. Nyers hatalom durva kézzel ezt akarta kioltani. Kis hija volt, hogy Róma egyszerre egy félezredévet nem vénült, királyságból a császárságba nem sülyedt. Kicsi volt még az örökváros, csak harmadik századát élte, az a Tarquinius ült a trónon, kit a nép csak „dölyfös“-nek nevezett. Rá is szolgált erre a jelzőre; mert a népet hallatlan robottal terhelte, az előkelőséget, sőt rokonait is rakásra ölette. Nem szerette senki s a sötét sejtelmektől nem óvta meg kül- íöldi testőrsége. Azt hitte, meg lehet vesztegetni az isteneket is; ajándékokat küldött hál fiaival Delphibe, Apollónak. A királyfiak kíséretében ment a király unokaöcscse, Junius is, kinek gúnynév j Brutus volt, a mi annyit tesz, hogy bárgyú. Mulattatóuak vitték magukkal a hosszú útra. Csakugyan mulattak is a bárgyún mindjárt az elindulásnál, mikor kérdésükre, hogy hát ő mit visz Apolló istennek? — cg»y somfabotot mutatott. — No, már ilyen ütödött rokontól nincs mit félnünk, — gondolák. Brutus is gondolt egyet, azt t. i , hogy a látszat csal! Arany volt a bele az ő somfaliot- jáiifk; de nyíltan cselekedni félt. A királyfiak, miután Delphíben atyjok megbízását teljesítették, megkérdezték: melyikek fog Róma fölött uralkodni? — Azé lesz a főliatalom, — válaszolt a jósda — a ki elsőnek csókolja meg édesanyját. Félreértették. De Brutus elbotlást, színlelvén, nyomban megcsókolta a földet, mindnyájunk édes anyját. E csókkal a szabadságot jegyezte el hazájának. Az orákulum homályos felelete ugyanis csakhamar teljesült. Ardea városát, ostromolta Tarquinius király; a hosszu ostromzár alatt volt idó a vig poharozásra is, főleg az előkelők sátraiban. Bor között az asszonyokra fordul a szó, ki-ki a magáét dicséri. — Már az én feleségemnek, Lucrétiának nincs párja a jóságban! — szólt íöiheviilve Collatinus. Különben győződjetek meg, lepjük meg az asszonyokat. Lóra kapnak és elvágtatnak. Éj volt, mikor Collatinus házához érkeztek. Betoppannak a váratlan vendégek, és ott találják Lucrétiát cselédei közt fonva a mécs .mellett . . . Lu-
