Egri Ujság - napilap 1894. (1. évfolyam, 2-97. szám)

1894-06-08 / 40. szám

t

Az alkalom meg volna most reá.

A kaszinüegyesületnek van most egy olyan kerthelyiségc, a mely az intelligens közönség gyülőhelyélil szolgálhat. Rendezzenek olt társadalmi összejöveteleket s látni fogják, hogy a társadalmi élet az ö összes mozgalmaival hatalmas tápanyagot fog lelni a közös egyetértési, egymást nem ignoráló egyii'tes munkálkodásban.

Adjunk, csináljunk helyet a politikai demokratikus szellemnek társadalmi életűnk levegőjében is.

Uj csapatkórház Egerben. Heves' megye törvényhatósága régóta érezvén a mostani rozzant csapatkórház elégtelen'égét s czélszerüilenségét, uj a modern követelményeknek megfelelő csapat kórház építését határozta el s az építési tervezet és költségelőirányzat elkészítésével megbízta a kir. építészeti hivatalt, mely e megbízás folytán az építési tervezetet s a költségelőirányzatot már be is terjesztette az alispánt hivatalhoz. Az uj csapatkórház a megyei laktanya északi oldalán elterülő üres térségen lenne építendő; költségei .2541 frt 51 k r b a n vannak előirányozva, mely azonban igen természetesen esetleges árlejtés utján kissebb összegre lenne redukálható. Ily árlejtés azonban valószínűleg szükségtelenné válik, miután már eddig is akadt vállalkozó, ki hajlandó az uj csapatkórházat ennek 50 évi jövedelme fejében saját költségére felépíteni s az átadástól számított 50 év leteltével azt a városnak ingyen birtokába bocsátani. E nagy fontosságú ügyben nagyon természetesen a törvényható ság Jis - és pedig mielőbb — tárgyalásokba fog bocsátkozni a várossal.

Megyegyülés. Hevesvármegye törvényhatósági bizottsága folyó hó 12-ikén délelőtt 10 órakor rendkívüli közgyűlést tart, melyen a következő tárgyak nyernek elintézést: 1. A keresk. min. 32777. sz. leirata a m. utak elhatározott kiépítésének költségeire, s előterjesztés a megkötendő

400,000 frt kölcsön feltételeire nézve. 2. A kir. belügyin. 3*627. II. sz. leirata a

cs'rgették bilincseiket; kik a magyar nyelvért és nemzetiségért küzdöttek, idegenben idegenül hunytak el; kik polgártársaik jólétéért, boldogságáért ontották véröket, maguk a legnagyobb nyomodban tengődtek, keserves verejtéküket hullatva száraz ki-nyerőkre. Miniszterek, az ország mágnásai, voltak kénytelenek a szabadságharcz lezajlása után a hősi kardot koldusbottal fölcserélni. Helyöket pedig itthon á jólétben és hatalomban idegen népnek gyülevésze foglalta el, kik idegen nyelven, idegen törvényekkel és idegen szívvel láttak törvényt a jó magyarok fölött. Megszűnt az ország Magyar- ország lenni. Idegen ország tartománya lön, melynek joga semmi, kötelessége minden. Igyekezett ugyan ez a nép is a gazdaságot előmozdítani, csakhogy a föld többet teremjen — neki; vasutakat épített, csakhogy az ország kincseit könnyebben szállíthassa kifelé; rendezte az iskolákat, hogy az elmét és szivet idegen nyelven, önmagának nevelje.

És mindez mért történt ? Mert nem volt az országnak védője, ki a koronázás által kötelezi magát megvédeni a hont minden ellenség ellenében; mert nem volt az országnak atyja, kinek szive a koronázás következtében köteles lett volna 'meghallgatni a hon fiainak méltányos panaszait és ezeket enyhíteni; mert nem volt a magyar nemzeti érdekeknek törvényes gyámolitója, pártolója, mert nem volt király, ki pedig a költő szerint is a legelső »magyar ember«.

De a nemzet tűrt, hisz tűrni oly nagyon tud, majd egy ezredév tanitá reá. Türelme nem volt

gyöngyös-i nagy lovassági laktanya felülvizsgálatára nézve. 3. A kir. belügyin. 40180.

II. sz. leirata a főispáni lak ügyében s előterjesztés az épitési költségek kiegyenlítésére nézve. 4 Gyöngyös város határozata az elemi iskoláknak állami kezelésbe való adása iránt s a r. kath. iskolaszék elnökének felebbezése 5. Gyöngyös város hatá rozata az állami polgári leányiskola felállítása iránt. 6. Eger város határozata a városház kiépítése iránt, s az ez ellen beadott fellebbezés. 7. Eger v. határozata köztér átengedés tárgyában. 8. Deménd község képviselőtestületének feloszlatása iránti előterjesztés. 9. Községi költségvetések és számadások.

Közigazgatási bizottsági ülés. Heves vármegye közigazgatási bizottsága hétfőn, június 11-én d. e. 10 órakor a megye székházánál rendes havi ülést tart, melyen mintegy 120 pontból álló tárgysorozat vár elintézésre.

Furfangos csalás.

— A meghamisított fizetési bárcza —

— Saját tudósítónktól. —

Eger, jun. 9.

A könnyű szerrel való vagyonszerzés s a meggazdagodás utáni vágy talán soha sem volt oly nagy méretekben kifejlődve a világon, mint a hogy az most a XIX. század végén ki van fejlődve. Ma mindenki pénz, vagyon után sóvárog, még az is, a ki azt a becsület ulján megszerezni képtelen, így történik azután, hogy a század bünkrónikái soha sem fogynak ki a legfurfangosabb módon kieszelt lopások és csalásokból.

Tudósítónk az alábbi sorokban szintén egy ilyen furfangosan kieszelt csalásról ad hirt, melynek színhelye Eger volt, s csak a véletlennek köszönhető, hogy még idejekorán felfedeztetett.

A. eset részletei a kővetkezők:

A Klein és Weinberger ezég tulajdonát képező Széehenyi-ulczai gőzmalom pénztárosa Rojtner Jenő, május hó 30-án megjelent a rendőrségnél és bejelentette, hogy őt egy Rosenberg Sámuel nevű sátoralj a-uj helyi varrógép-el- árusitó ügynök egy meghamisított fizetési bárczá- val megcsalta, amennyiben ö a hamis bárczára 64 frt 74 krt fizetett ki neki.

A csalás — a panaszos 'előadása szerint —

sikertelen. Mert az önkényuralom siralomháza, mint a homokra épült hajlék egy vihar jöttére elpusztult ; elpusztult és ezer szerencse, hogy romjai alá nem temette épitöit is. Elpusztult, mert a trónnak, a hatalomnak alapja nem nyugodhatik gyilkos fegyvereken, a szabadságért elesettek tetemein, hanem a honért és királyért lángoló sziveken és a munkabíró polgárok vállain.

Tűrt a nemzet és türelme megtermé gyöngyeit. A törvényes trónörökös végre 1867. jun. 8-án belátta az önkényuralom erőszakoskodásának bűneit és végre fölkent fejét a nemzet által főlajált korona alá hajtá, s mig jobbját a n mzet- nek odanyujtá a kibékülésre, baljával fátyolt vetett a siralmas múltakra. Életbe léptette újra a magyar alkotmányt, behozta a 48-iki törvényeket, felelős magyar minisztériumot állított az ország élére, a mely mindentől függetlenül rendezte az ország gazdasági, kereskedelmi, honvédelmi, pénzügyi, közoktatásügyi stb. ügyeit: A múltra pedig fátyolt vetett, nemcsak mindenkinek megbocsátott, de az ország által fölajánlott 50,000 db. aranyat is az elesett honvédek özvegyei és árvái számára ajánlotta föl. Egy szóval egy uj korszak, egy szebb időszak vette kezdetét.

Több,mint egynegyed század múlt már el azóta.

És ez nem nagy idő. De ha a munkát tekintjük, melyet ez alatt a nemzet és koronás uralkodója kifejtett, ha az eredményt tekintjük, melyet egyesülten 'étre hoztak : akkor még is azt kell gondolnunk, hogy 1867 óta nem egy negyed század, de századok tűntek el fölöttünk. N>'m akarom ez

Úgy történt, hogy hozzá május 28-án egy 290 sci*- számtnal ellátott fizetési bárczát hozott egy ismeretlen fiatal emb ír kifiizetés végett, mely Sclnarcz Bernát mezőkövesdi egyén nevére volt kiálli va, s a tőle megvásárolt és átveti búza fejében 64 fi t 74 kr. kifiizelési összegei tüntetett fel. A szabályszerűen kiállított fizetési bárczát átvéve, ki is fizetle a fiatalembernek a rajta feltüntetett összeget, de mikor azt elkönyvelni akarta, feltűnt, hogy a könyvben már egy 290. számmal ellátott fizetőéi bárczára kifizetett 29 frt 88 kr. be van vezetve_ Azonnal összehasonlította a két bárczát s ekkor kitűnt, hogy az utóbb beérkezett bárcza hamis s rajla a búzát átvevő raktárnok, Braun neve meg van hamisítva.

A pénzt átvevő fiatalembernek azonban ekkorra már a nyoma sem volt a gőzmalomban, de szerencsére valaki felismerte a személyleirás után, : z egész délelőtt folyamán a gőzmalom udvarán ólálkodó fiatalembert, a ki nem vö t más, mint Rosenberg Sámuel 39 éves, izr. nős, sátoralja-ujhelyi varrógép-elárusitó ügynök.

A helybeli rendőrség a vett panasz után azonnal táviratozott Sátoralja-Ujhelybe, az ottani rendőrkapitánysághoz, melyben Rosenberg Sámuel kihallgattatását és letartóztatását kérte.

A sátoralja-ujhelyi rendőrkapitányság Rosenberg Sámuelt azonnal letartóztatta, de ez kihalgat- tatása alkalmával hallani sem akart arról, hogy ö valaha Egerben lett volna, annál kevésbé pedig arról, hogy ő meghamisított fizetési bárczával pénzt vett volna fel az egri Széehenyi-utczai gőzmalom pénztárosától. A felesége azonban ellene vallott és őszintén megmondotta, hogy a férje még május 27-én elutazott hazulról s Mező-Kővesd és Eger felé vette útját, hogy varrógépeket árul- gasson. Utazásából 29-én tért haza, mely alkalommal 120 kg. gomolya-turót 36 frt értékben hozott magával, melyet ő borsos áron akart eladni, továbbá 7 frt készpénzt átadott neki, mint távolléte alatt megkeresett alkusz-dijat.

A sátoralja-ujhelyi rendőrkapitányság ekkor Rozenberg Sámuelt Egerbe szállította n itt, midőn szembesítették a megkárosított pénzíárnokkal, töre- redelmesen bevallott mindent.

A kicsalt 64 frt 74 kr hováforditására nézve előadta, hogy abból 120 kg. túrót vett 36 írtért» utazási költségre 12 frt 33 krt fordított, 7 frtot a feleségének adott s nála mint készpénzt 9 frt 44 krt találtr.k.

Minthogy Rozenberg Sámuel azt az Ígéretet

időszak sikereit hosszasan vázolni, hisz e kort nagyobb részt végig éltük, vagy legalább is benne élünk; ismeretesek e kor vívmányai öreg, ifjú és gyermek előtt egyaránt.

Mindenki a legnagyobb örömmel látja hazánk földét keresztül-kasul hálózó vasutak szövevényét, boldogan szemléli a Duna, Dráva és Balaton habjait hasitó gőzhajókat, a magyar szóra figyelő, magyar nemzeti külsejű honvéd hadsereget, a magyar pénzügy örvendetes magasra emelkedését, a vigan füstölgő gyáraknak ezreit, a tanügynek teljesen magyar és nemzeti voltát s az európai színvonal felé emelkedését, a tudományok rohamos haladását, a képzőművészetek virágzását s ezeknek egyben-másban európai vezérszerepét. Úgy, hogyha boldogult Széehenyink mindezt látná: tapasztalná, hogy regi eszményi álmai, álmatlanul eltöltött lázas éjszakákon át szőtt teivei legnagyobbrészt va- lósulást nyertek. Úgy, hogy még ezen arányban csak pár hasonló lépés kell és akkor a jelenre lehet alkalmazni a jövöre mondott hires jóslatát, hogy: »Magyarország nem volt, hanem lesz« 1 És mind e rohamos változást mi okozta? A szent koronázás. A mit hosszú évtizedek reformtörekvései, a mit százezreknek lankadatlan buzgalma létre hozni képtelen volt, azt létre hozta azon nemzeti aktus, a mely nálunk nem külső szertartás, nem ünnepség, nem disz, hanem szerződés, jogoknak és kötelességeknek átvétele: a koronázás. Énnek évforduló napját tehát, mint alkotmányunk újjászületésének évfordulóját kell tekintenünk és meg ünnepelnünk.