Egri Ujság - napilap 1894. (1. évfolyam, 2-97. szám)

1894-06-05 / 39. szám

És Csörgő Báder Jánoson csakugyan volt is mit aggódással nézni. Az arcza ha'avány, megnyúlt, a vállai megvannak ereszkedve, s mintha csak megfogyott volna az egész ember, úgy elveszett a rajta levő ruhában. De testi megrövidülésének legszembeötlőbb jele mégis a csizmaszár volt, mtly sehogy sem passzolt a lábaszárához.

Kelletlen is volt az istenadta egész viselkedésében s mikor lovairól leoldotta az istrángot, lassan, bizonytalan léptekkel lépdelt az aszfalton, útnak ereszkedve a belváros felé. A felesége mindenütt mellette ment s néha szót is ejtett egyről másról, azonban Csörgő Báder János a szenvedők szokása szerint szörnyen unta a dolgot, de nem lelelt, hanem e helyett bágyadtan a földre szegezte a szemét. A hogy mentek, mendegéltek, a Gólya körül előhúzta Csörgő Báder János a pipáját a kis lajbi zsebéből, meg is tömte kifogástalan zöld papirosba göngyölt finánczlátta trafikdohánnyal, még a gyufát is meggyujtotta a falon, de azután csak eldobta az égő gyufát, a pipa kupakját lecsat- tantotta s eltette újra a kis lajbi zsebébe. Nem keltett a dohány sem. Fölöttébb beteges állapot.

Csörgö Báder János ezután asszonyostól együtt még szomorúbban haladt befelé a városba, miglen a patika elé ért, melynek széles üvegajtaján kémlelődve tekintett be.

— Ide ? — kérdé az asszony bátortalanul.

Csörgő Báder János a kalapot feltolta fejéről s gondolkodva simította végig homlokát.

— Hát igen, — válaszolt gondolataiba elmerülve.

Azután a kalapot levette a fejérö1, lassan megnyomta az ajtókilincset s szerencsés jó napot kívánva mint közönségesen, mindketten bevonultak a gyógyszertárba, hol félénken állottak meg a kiszolgáló asztal előtt.

— Mi tetszik ? kérdezte tőlük közönyös hangon a gyógyszerész, amint titkos porféléket kevert össze valami bőszáju porezellánedényben.

— Hát — felelt halavány mosolylyal Csörgő Báder János — tetszeni, nem igen tetszik semmi innét, hanem hát ehun van a reczeft, azt kék megcsinányi a lábamra.

— A lába fáj? kérdezte konvenczionális részvéttel a patikárus.

Csörgő Báder János erre lenézőleg tekintett végig pihentetőre előre tett ballábán, a melyben már hetek óta hitvány görcsök rángatóztak.

— Az ám! — felelt aztán nagyot sóhajtva miközben szégyenlősen huzogálta ki a gomblyuka-1 kon a mellény alá vett nyakravaló csücskét. — De hát nézze meg ezt a reczeftet. Hanem jól csinálja meg, ojannak, hogy jó legyék, mert a kl hogy eddig othun vót ebbül a szerbül, nem mű- átkozott használatosnak,

— Nem-e ?

— Nem ám — mondá Csörgő Báder Ján.s; — Pedig lássa, nem sajnálnék ám érte egy pár forintot; de leginkább szeretném, ha csinána rúla ojan orvosságot, akitül meggyógyulnék.

S hogy szavainak nagyobb nyomatékot adjon, erősen nyulkált belső zsebe felé. A patikárus pedig érthető kíváncsisággal kérdé :

— Mikor vizsgálta meg kende! az orvos ?

— Engem ? — szólt megütödve Csörgő Báder János. — Engem ?

Persze, hogy magát.

— No engem — s erősen csóválta a fejét^ hogy miként is képzelhető róla el ilyen — még nem vizitált soha doktor, de még az apámat se5 a ki csak a múlt esztendőben halt meg.

A gyógyszerész csodálkozva nézett reá:

— Akkor sem, mikor ezt a reczeptet irta ?

Csörgő Báder János egy retteneteset bámult,

— Ezt?

— No igen.

Csörgő Báder János ekkor már nem bámult, hanem hamiskásan nevetni kezdett:

— Hát hiszen ezt nem nekem irta, — hanem az ángyomnak Írattuk, ö kenekedett vele, a mig meg nem hótt.

A gyógyszerész nagyott nézett.

— Vagy úgy? . . .

— ügy ám, — tette hozzá Csörgö Báder

János. — ügy örököltem én ezt a reczeftet tüle — j u s b a. —*.

Ipar és kereskedelem.

Eger, junius 4.

Lábbeli szállítás. A miskolezi kereskedelmi és iparkamara részéről a következő sorok közzétételére kérettünk fel : Már eleve figyelmezteti ük a lábbeli készítő iparosokat, hogy a honvédség számára 11410 pár bakancs és 8590 pár kő:,nyű ezipö szállítandó a hazai kisiparosok által. Pótlólag figyelmeztetjük az érdekelteket, hogy a bakancsok ára páronként 4 frt 92 kr. a czipök párja 4 frt 16 krban van megállapítva s a szállítás f. év végéig eszközlendö, a számitási érték pedig 1895. január végén fog kifizettetni. Az ajánlatok f. évi junius hó 20-ig nyújtandók be az illetékes ipartestületekhez, miután csakis ipartestületi tagok pályázhatnak Újból melegen a ánljuk kisiparosaink figyelmébe a szállítást, melynél több iparos által e czélra létrejött Alkalmi egyesület (ipartestületi tagokból) is tehet ajánlatot. Közelebbi felvilágosítást szívesen nyújt a miskolezi kereskededelmi és iparkamara.

E soroknak készséggel adtunk helyet lapunkban, bár tudjuk, hogy az egész ügy Egerre nézve meddő. Hogy miért meddő ? Csak két szóval felelünk : mert nincs ipartestületünk. Egy 24 ezer lakost számláló városnak nincs ipartestülete, mely garancziát tudna nyújtani a kisiparosok százaiért ? Nemde szégyenteljes állapot ? De ez még csak hagyján voln , hanem az a roppant anyagi kár^ mely az Ipartestület hiányában Eger kisiparosaira háramlik; ki felel ezérl, ki fog beszámolni vele az utókornak ? Valóban ideje lenne, ha iparosaink végre valahára sutbavetnék azt az ősidőkből örökölt akadékoskodó vaskalapot, mely a különféle iparágak mivelőinek ipartestületté tömörülését mindeddig meggátolta s már egyszer a haladás útjára térnének, melyhez az első lépés, kétségkívül az egri ipartestület megalakítása lenne.

Ezt a saját jól felfogott erkölcsi, de legkivált anyagi érdekük is megkívánná. De erről bővebben lapunk más helyén szólunk.

Közoktatásügy,

Eger, junius 4.

Az egri reáliskola ügye. Az egri állami reáliskolának föreáliskolává való kifejlesztését előkészítő bizottság szombaton, e hó 2-án délután ülést tartott, melyen G r ó n a y Sándor polgármester beszámolt a bizottság áttal kiküldött albizottságnak a kultuszminiszterhez tett útjáról. A bizottság a jelentés tudomásul vétele után élénk vitába elegyedett azon kérdés felett, vájjon ajánljon-e fel a város az esetleg építendő uj raáliskola részére üres telket ? Minthogy azonban a városnak a czélnak megfelelő alkalmas telke nincs, a bizottság abban állapodott meg, hogy a legközelébb tartandó városi közgyűlésen a reáliskola fentartásához való 6000 frtnyi hozzájárulás és bebútorozáson kívül a mostani reáliskola épület és 40,000 frtnak megajánlását fogja a képviselőtestületnek javaslatba hozni.

Iskolalátogatás. Az egri községi iskolaszék a folyó junius hó folyamára következő tagjait bízta meg a községi iskolák látogatása- és felügyeletével: a belvárosi községi iskolában S c h v a r t z Dávid drt; a hatvani I. negyedben levő községi iskolában Mednyánszky Sándort; a hatvani II. negyedbeli községi iskolában K o v á c h Kálmánt; a hatvani IV. negyedben levő községi iskolában Sz t u pka Jánost; a czifra-sáncznegyedbeli községi iskolában Bodó An'alt; a makiári II. negyedben levő községi iskolában S z t u p k a Jánost.

A községi kisdedovodák felügyelete. Az egri

községi kisdedovodák felügyelő-bizottsága a község1 kisdedovodák felügyeletével junius hó larlamára höTgvtagjai közül a következőket bízta meg: a maklári-uti községi kisdedovoda látogatásával: B u- záth Lajosnét; a hatvani II. negyedben levő községi kisdedovoda látogatásával Dr U r y Józsefnét s a ezifra-sáneznegyedben levő községi kisdedovoda látogatásával Kolossy Gusztávnál.

Iskoiaszéki ülés. Az pgri községi iskolaszék holnap k űilon délután 4 órakor Babocsay Sándor elnöklete alatt ülést, tart,

_ i

Ta

ntestületi ülés. .Az egri községi népiskolák tantestülete szerdán, f. hó 6-án délelőtt Fejér Béla iuazgató-tanitó elnöklete alatt rendes havi ér- t kezletet tart a belvárosi kőzs. iskolában.

Olvasóasztal.

Eger, junius 4.

— Az ezeréves Károlyiak. A fáradhatatlan

egri tudós, Kandra Kabos tollából ismét egy újabb történeti muhka került ki a sajtó alul; a czime : Az ezeréves Károlyiak. A jeles tudós ez ujahb keletű müve »A Szent-István-Társulat« tudományos és irodalmi osztályának f. évi január t7-én tartott ülésén lett felolvasva s ugyancsak ezen osztály által »A Szent-István-Társulat tudományos és irodalmi osztályának felolvasó üléséből« czimmel megindított füzetes-vállalat 1-ső füzetében letl kiadva A csinos és tetszös kiállítású füzet ára 30 kr. Megszerezhető a Szenf-Islván-Tár- sulatnál, Budapesten.

XIII. Leo pápa költeményei. A következő irodalmi jelentés küldetett be hozzánk: XIH. Lco pápa szellemi nagysága sokkal ismertebb, semhogy alkotásainak maradandó becsére még külön is fel kellene hivni a figyelmet. Levelei és körlevelei már régebben megjelentek a Sz.-István-Társulat kiadásában. Költeményeinek magyar fordítását mosi bocsátom az olvasó közönség rendelkezésére azon reményben, hogy ez által, főleg az ifjúság életében oly fontos és irodalmunkban mégis oly gyengén képviselt verses könyvek számát hasznosan, növelem és az ifjúság szivében szent Atyánk, hitünk eme talpköve iránt a hódolat és ragaszkodás érzelmét erösbitem. E czélból még jónak látlam szent Atyánk életének és működésének rövid ismertetését is közölni. így azt hiszem, hogy ifjúsági olvasmányul, vizsgálati, névnapi stb. ajándokúl vallásos tartalma, díszes kiállítása és jutányossága igen fogja ajánlani. Ára 8 iv terjedelemben, igen szép papíron, díszes kiállításban, fűzve 70 kr.; diszkötósben, aranymetszéssel 1 frt 20 kr. Eger, 1894. Dr. Greska Kázmér, eist. r. áldozópap, oki. fögymn. tanár.

A Magyar Mese- és Mondavilágból, Benedek Elek nagy mesevállalatából, melyet az Athenaeum a mesélt szépségéhez méltó kiállításban bocsát közre, megjelent a 8-i't füzet. Minden két hét- len megjelenvén egy füzet, bízvást remélhető, hogy az ezeréves ünnepre teljesen kész lesz a valóban nagyszabású munka, mely a magyar nép ezerévi meseköltésének a legjavát fogja tartalmazni, megírva azon az eredeti mesemondó hangon, mely egyedül csak a Benedek Elek sajátja. Nem lehet elégszer hangsúlyoznunk, hogy ez a könyv egyetlen iskolából s egyetlen gyermekes házból sem hiányoz- hatik. A magyar népmese-gyűjtemények bármily érdekesek is, tudományos szempontból, nehezen lehet adni a gyermek kezébe, mert egyfelől megzavarja az ismeretlen tájszavak nagy tömege, másfelől! meg a gyűjtők nem is vehették figyelembe a