Egri Ujság - napilap 1894. (1. évfolyam, 2-97. szám)
1894-05-31 / 38. szám
I. évfolyam. Eger, 1894. évi junius hó 1 38 szám, Szerkesztőség : jj | ' Eger. Jókai-utcza 2. szám I. em. Kéziratok hétfőn és csütörtökön d. n. 4 óráig fogad tati.ak el. kéziratok n adatnak vissz Kiadóhivatal: Eger, Pia ez-it te ta 4. szám Hirdetések hétle- és csütörtökön d. u 4 óráig fogadtatnak el. Előfizetési ár: égés: é r 6 fr , félévre 8 frt. negyedévre 1 tr 50 kr. Egye szám ára 6 kr. MEGJELENIK HETENKÉNT KÉTSZER: KEDDEN és PÉNTEKEN. Városi ügyek. — Egerváros^ közgyűlése. — Eger, május 31. Egerváros képviselőtestülete kedden délután bárom órakor rendes képviselőtestületi közgyűlést tartott, melyen a városi képviselők közül csak a rendes, megszokott alakok voltak ugyan jelen, de ezek azután a náluk nem épen megszokott kedélyhangulattal tárgyaltak a félig telt tanácsterembenA tárgysorozatban húsz tárgy volt tárgyalásra kitűzve s e busz tárgyat el is intézték a városatyák szerencsésen. A húsz közül azonban tizenkilenc/, együttvéve nem okozott annyi izgatottságot, annyi szenvedélyességet, mint a közkutak kérdése egymagában. Az a békés természetű 19 közkút, mely a külvárosok közönségének szóraját van hivatva eloltani, itt a zöldasztalra kerülve valóságos vulkanikus elemekkel telt kráterré változott s csak úgy szórta ki magából a gyújtogató robbanó anyagot, hogy tüzet fogjon tőle a higgadt, békés természetű kedély és komoly tanácskozás helyett éles vitákat provokáljon s késhegyig menő személyeskedéseket idézzen elő. Egy forrongó tűzhányó belsejéhez lehetne hasonlítani némi novellisztikus hasonlattal a közgyűlés képét ennél a tárgynál, mely azonban szerencsére nem tört ki s igy nem okozott katasztrófát. * A közgyűlés lefolyásáról tudósítónk a következőkben számol be : Elnök, Grónay Sándor polgármester, a közgyűlést megnyitván, a jegyzőkönyv hitelesítésére Mednyánszky Sándor és Horváth József városi képviselőket kérte fel. Következett a napirend : Jóváhagyott szabályrendeletek. Felolvastatott a magy. kir. belügyminiszter 32363 számú leirata, melyben a huskimérés, állatvágás és a hú.-vizsgálatra vonatkozó szabályrendeletet jóváhagyja, valamint a kereskedelemügyi magy. kir. miniszter 30585 számú leirata, melyben a bérkocsiiparról szóló szabályrendeletet hagyja jóvá. Mindkettő tudomásul vétetett és végrehajtás végett a tanácsnak kiadatott. Gyakorlati szőlőművelés i-tan- folyam. Miután az egri ismétlő iskolák szakszerű ujiászervezésének te vezetea minisztérium által elejletetl, elhatározta a képviselőtestület, hogy egy gyakorlati szőlőművelési tanfolyamot létesit, melyben állandó muukások foglalkoznak, kiknek Ferk Miklós szőlészeti és borászati felügyelő fog elméleti és gyakorlati oktatást adni és erre a czélra a földmivelésügyi magy. kir. minisztertől 1500 frt segélyt kér. — Ugyan ez alkalommal az egri szőlészeti felügyelöbi- zottság elnökévé: Hubert János, tagjaiul pedig B u z á t h Lajos és R u /. s i n Manó lettek megválasztva. A közkutak. A közgyűlés legélénkebb és legzajosabb vitája akkor fejlődött ki, mikor felolvasták a városi közkutak átvétele körüli eljárás megvizsgálásával megbízott küldöttség jelentését. A kínos ügy Nagy Pál Bernát városi képviselő egy régebbi felszólalása és indítványa kőveikeztében került a képviselőtestület elé. Nevezett városi képviselő ugyanis úgy találta, hogy a város által készíttetett 19 közkút Füstös Bernát vállalkozó átál nem oly arányokban készittHett el, mint a hogy azok elkészítésére szerződésileg kötelezve volt s ennek daczára a város azon tisztviselői, kik a város részéről a közkutak átvételével megbizattak, a kutakat minden kifogás nélkül átvették s az értök járó összeget a város pénztárából kifizettetni engedték. A képviselőtestület Nagy Pál Bernát városi képviselő ezen felszólalását követő indítványára egy küldöttséget bízott meg a közkutak átvétele körüli eljárás megvizsgálására s a küldöttségnek e tárgyra vonatkozó jelentése tűzetett ki ez úttal a közgyűlés napirendjére. A jelentés felolvasása után a városi tanács részéről az az indítvány tétetett, hogy miután i közkutak átvételével inegb zott tisztviselők Morva y János, Szrogh István és Petravich Ferencz önmaguk ellen fegyelmi vizsgálatot kérnek, az iratok tétessenek át az alispánhoz. Erre Nagy Pál Bernát városi képviselő a teliilvi-sgálattal megbízott küldöttség jegyzőkönyvét kéri telolvastatni, a mi megtörténvén, kijelenti, hogy ő nem elégszik meg azzal, hogy az átvétellel megbízott tisztviselők önmaguk kérik önmaguk ellen a fegyelmi vizsgálatot, hanem kéri. hogy az a képviselőtestület áltaj Az Egri Újság tárczája. (Julius Sphaui). — Az „Egri Újság1* eredeti tárczája. — fflUnt a tolvaj, ncj\j jön a s&eietcm, űlxj halkan, olij némán, ol\j csendesen: &s mint ki k e tét, melaj vitásokat ád, ole.l'oiiácjZtik grjofMw, eeyij éjjelen ót. 91Liwt trap, ncjxj |mrj tik a s&ezetam, őt'íjan y&é-pen, olaj tintán, olaj melecjen, Ifocpj, s&ivnnk, melajke sncjázokat vet, 61 koldoejsácflát yrraj? mecjieped. &s mint tavassá tkoknak öt\j kedves, olaj szende, aixj s&ép vitcuj S a szívnek, metajken jelékzzdett Hoz óofcogitó ii?uösoé(jet. Boldog órák. Irta : Samil. Mesét mondok édes. Nem, nem mesét, in* kább egy szép bűbájos álmot, melynek gyönyöre, boldogsága örökkétartó nyomait vésle be lelkembe. Éj volt, szép holdvilágos éj. Olyan, minőt a. köttök lelke álmodik, olyan, minőt ecsetével örökít meg a művész, és amelyhez a regényírók js kiváló 'előszeretettel vonzódnak. Nekem csak egy lázas, álmatlan éj volt. Minden tagom remegett, s idegeimet sajátságos, kimondhatatlan érzés izgatta. Bágyadt voltam, de nem tudtam pihenni; fáradt voltam és nem jött álom szemeimre. Az álom és ébrenlét közt van az a lelki állapot, az a sejtelemszerü pillanat, amikor érezzük, halljuk a külvilág benyomásait, de többé nem reflektálunk azokra, hanem édes szendergós- ben félálomba ringatjuk magunkat. De elaludni nem tudtam. Ébren tartott az a kéjes izgalom, amelyet szerelmed gyönyörűsége oltott lelkembe. És amint igy tépelödtem és ebben a zavaros világban küzködtem, egyszerre úgy tetszett nekem, hogy lágyan sutt >gó hangok édes zenéjét hallom. — Szivem, szivem! — susogta valaki és szép arczának merengő mosolyával hajolt fölém. Éreztem édes, hogy te jelentél meg álmaimban. megenyhiteni kinos éjszakámat. Oh nincsen más hangnak ilyen zenéje, nincsen más arcznak ilyen mosolygása, nincsen más lehelletnek ilyen forrósága, nincsen más ajaknak ilyen puhasága. Éreztem, mint járja át tagjaimat az a csodálatos delej, mely telkedből lelkembe rohan mindannyiszor, ahányszer látlak, ahányszor közelemben vagy; éreztem, mint ráz fel zsibbadtságomból az a büverö, amely olyan erős kapcsokkal füzfe hozzád szerelmemet j éreztem, miként lobban föl a vérem és szivem gyors dobbanása mint riaszt föl tompa álmadozásomból. Előttem álltái, mint egy tüneményes vizió. Hosszú hajad fehér vállaidra omolt s lehelletszerü pongyola burkolt be, mint egy eszményi istennőt. Soha se láttalak ilyen szépnek, soha se voltál ilyen tébolyitó, soha se voltál ilyen szenvedélyes. Lelkem kéjes gyönyörrel merült tüneményes lényed szemlélésébe s aztán, mint a vallásos rajongó az oltár előtt, leborultam, hogy a porban csúszva közeledjem feléd. Igézet vert meg és®babonás csodálkozással néztelek sokáig, sokáig. Majd ellenállhatlan vágygyal fogtam meg puha kezeidet és csókoltam erős szerelmem minden szenvedélyével. Aztán lehajoltál és magadhoz emeltél. Szemeidből az a bűvös fény sugárzott ki, amely hyp- notikus álomba szédit. A szerelem részegítő má • mora nehezült agyamra s fejemet hullámzó kebledre hajtottam. Sötét fürteid arezomra omlottak és én hosszasan számláltam szived dobbanását. — Te vagy-e édes, vagy az éj tündére lopta meg szép alakod ? te vagy-e ? — A te mindened — hangzott a lassú, a suttogó felelet s ajkad forrósága érinté hideg homlokomat Oh mint roskadoztam ebben a kéjben, ebben a mámorban. Ah, mint rohantak az órák, életem legboldogabb órái Milyen hamar, milyen gyorsan ébredtem föl ? 1 Álom volt, édes, — nehány órának boldog álma csak.