Egri Ujság - napilap 1894. (1. évfolyam, 2-97. szám)

1894-05-31 / 38. szám

I. évfolyam. Eger, 1894. évi junius hó 1 38 szám, Szerkesztőség : jj | ' Eger. Jókai-utcza 2. szám I. em. Kéziratok hétfőn és csütör­tökön d. n. 4 óráig fogad tati.ak el. kéziratok n adatnak vissz Kiadóhivatal: Eger, Pia ez-it te ta 4. szám Hirdetések hétle- és csütör­tökön d. u 4 óráig fogad­tatnak el. Előfizetési ár: égés: é r 6 fr , félévre 8 frt. negyed­évre 1 tr 50 kr. Egye szám ára 6 kr. MEGJELENIK HETENKÉNT KÉTSZER: KEDDEN és PÉNTEKEN. Városi ügyek. — Egerváros^ közgyűlése. — Eger, május 31. Egerváros képviselőtestülete kedden délután bárom órakor rendes képviselőtes­tületi közgyűlést tartott, melyen a városi képviselők közül csak a rendes, megszokott alakok voltak ugyan jelen, de ezek azután a náluk nem épen megszokott kedélyhangu­lattal tárgyaltak a félig telt tanácsteremben­A tárgysorozatban húsz tárgy volt tárgyalásra kitűzve s e busz tárgyat el is intézték a városatyák szerencsésen. A húsz közül azonban tizenkilenc/, együttvéve nem okozott annyi izgatottságot, annyi szenve­délyességet, mint a közkutak kérdése egy­magában. Az a békés természetű 19 közkút, mely a külvárosok közönségének szóraját van hi­vatva eloltani, itt a zöldasztalra kerülve valóságos vulkanikus elemekkel telt kráterré változott s csak úgy szórta ki magából a gyújtogató robbanó anyagot, hogy tüzet fogjon tőle a higgadt, békés természetű kedély és komoly tanácskozás helyett éles vitákat provokáljon s késhegyig menő személyeske­déseket idézzen elő. Egy forrongó tűzhányó belsejéhez le­hetne hasonlítani némi novellisztikus hason­lattal a közgyűlés képét ennél a tárgynál, mely azonban szerencsére nem tört ki s igy nem okozott katasztrófát. * A közgyűlés lefolyásáról tudósítónk a kö­vetkezőkben számol be : Elnök, Grónay Sándor polgármester, a közgyűlést megnyitván, a jegyzőkönyv hitelesí­tésére Mednyánszky Sándor és Horváth József városi képviselőket kérte fel. Követke­zett a napirend : Jóváhagyott szabályrendele­tek. Felolvastatott a magy. kir. belügyminiszter 32363 számú leirata, melyben a huskimérés, állatvágás és a hú.-vizsgálatra vonatkozó sza­bályrendeletet jóváhagyja, valamint a kereske­delemügyi magy. kir. miniszter 30585 számú leirata, melyben a bérkocsiiparról szóló sza­bályrendeletet hagyja jóvá. Mindkettő tudomásul vétetett és végrehajtás végett a tanácsnak kiadatott. Gyakorlati szőlőművelés i-tan- folyam. Miután az egri ismétlő iskolák szak­szerű ujiászervezésének te vezetea minisztérium által elejletetl, elhatározta a képviselőtestület, hogy egy gyakorlati szőlőművelési tanfolyamot létesit, melyben állandó muukások foglalkoznak, kiknek Ferk Miklós szőlészeti és borászati felügyelő fog elméleti és gyakorlati oktatást adni és erre a czélra a földmivelésügyi magy. kir. minisztertől 1500 frt segélyt kér. — Ugyan ez alkalommal az egri szőlészeti felügyelöbi- zottság elnökévé: Hubert János, tagjaiul pedig B u z á t h Lajos és R u /. s i n Manó lettek megválasztva. A közkutak. A közgyűlés legélénkebb és legzajosabb vitája akkor fejlődött ki, mikor felolvasták a városi közkutak átvétele körüli eljárás megvizsgálásával megbízott küldöttség jelentését. A kínos ügy Nagy Pál Bernát vá­rosi képviselő egy régebbi felszólalása és indít­ványa kőveikeztében került a képviselőtestület elé. Nevezett városi képviselő ugyanis úgy találta, hogy a város által készíttetett 19 közkút Füstös Bernát vállalkozó átál nem oly arányok­ban készittHett el, mint a hogy azok elkészí­tésére szerződésileg kötelezve volt s ennek daczára a város azon tisztviselői, kik a város részéről a közkutak átvételével megbizattak, a kutakat minden kifogás nélkül átvették s az értök járó összeget a város pénztárából kifi­zettetni engedték. A képviselőtestület Nagy Pál Bernát városi képviselő ezen felszólalását kö­vető indítványára egy küldöttséget bízott meg a közkutak átvétele körüli eljárás megvizsgá­lására s a küldöttségnek e tárgyra vonatkozó jelentése tűzetett ki ez úttal a közgyűlés napi­rendjére. A jelentés felolvasása után a városi ta­nács részéről az az indítvány tétetett, hogy miután i közkutak átvételével inegb zott tiszt­viselők Morva y János, Szrogh István és Petravich Ferencz önmaguk ellen fegyelmi vizsgálatot kérnek, az iratok tétessenek át az alispánhoz. Erre Nagy Pál Bernát városi képviselő a teliilvi-sgálattal megbízott küldöttség jegyző­könyvét kéri telolvastatni, a mi megtörténvén, kijelenti, hogy ő nem elégszik meg azzal, hogy az átvétellel megbízott tisztviselők önmaguk kérik önmaguk ellen a fegyelmi vizsgálatot, hanem kéri. hogy az a képviselőtestület áltaj Az Egri Újság tárczája. (Julius Sphaui). — Az „Egri Újság1* eredeti tárczája. — fflUnt a tolvaj, ncj\j jön a s&eietcm, űlxj halkan, olij némán, ol\j csendesen: &s mint ki k e tét, melaj vitásokat ád, ole.l'oiiácjZtik grjofMw, eeyij éjjelen ót. 91Liwt trap, ncjxj |mrj tik a s&ezetam, őt'íjan y&é-pen, olaj tintán, olaj melecjen, Ifocpj, s&ivnnk, melajke sncjázokat vet, 61 koldoejsácflát yrraj? mecjieped. &s mint tavassá tkoknak öt\j kedves, olaj szende, aixj s&ép vitcuj S a szívnek, metajken jelékzzdett Hoz óofcogitó ii?uösoé(jet. Boldog órák. Irta : Samil. Mesét mondok édes. Nem, nem mesét, in* kább egy szép bűbájos álmot, melynek gyönyöre, boldogsága örökkétartó nyomait vésle be lelkembe. Éj volt, szép holdvilágos éj. Olyan, minőt a. köttök lelke álmodik, olyan, minőt ecsetével örökít meg a művész, és amelyhez a regényírók js kiváló 'előszeretettel vonzódnak. Nekem csak egy lázas, álmatlan éj volt. Minden tagom remegett, s idegeimet sajátságos, kimond­hatatlan érzés izgatta. Bágyadt voltam, de nem tudtam pihenni; fáradt voltam és nem jött álom szemeimre. Az álom és ébrenlét közt van az a lelki állapot, az a sejtelemszerü pillanat, amikor érezzük, halljuk a külvilág benyomásait, de többé nem reflektálunk azokra, hanem édes szendergós- ben félálomba ringatjuk magunkat. De elaludni nem tudtam. Ébren tartott az a kéjes izgalom, amelyet szerelmed gyönyörűsége ol­tott lelkembe. És amint igy tépelödtem és ebben a zavaros világban küzködtem, egyszerre úgy tetszett nekem, hogy lágyan sutt >gó hangok édes zenéjét hallom. — Szivem, szivem! — susogta valaki és szép arczának merengő mosolyával hajolt fölém. Éreztem édes, hogy te jelentél meg álmaim­ban. megenyhiteni kinos éjszakámat. Oh nincsen más hangnak ilyen zenéje, nincsen más arcznak ilyen mosolygása, nincsen más lehelletnek ilyen forrósága, nincsen más ajaknak ilyen puhasága. Éreztem, mint járja át tagjaimat az a cso­dálatos delej, mely telkedből lelkembe rohan mind­annyiszor, ahányszer látlak, ahányszor közelemben vagy; éreztem, mint ráz fel zsibbadtságomból az a büverö, amely olyan erős kapcsokkal füzfe hoz­zád szerelmemet j éreztem, miként lobban föl a vérem és szivem gyors dobbanása mint riaszt föl tompa álmadozásomból. Előttem álltái, mint egy tüneményes vizió. Hosszú hajad fehér vállaidra omolt s lehelletszerü pongyola burkolt be, mint egy eszményi istennőt. Soha se láttalak ilyen szépnek, soha se voltál ilyen tébolyitó, soha se voltál ilyen szenvedélyes. Lelkem kéjes gyönyörrel merült tüneményes lényed szem­lélésébe s aztán, mint a vallásos rajongó az oltár előtt, leborultam, hogy a porban csúszva közeled­jem feléd. Igézet vert meg és®babonás csodálko­zással néztelek sokáig, sokáig. Majd ellenállhatlan vágygyal fogtam meg puha kezeidet és csókoltam erős szerelmem minden szen­vedélyével. Aztán lehajoltál és magadhoz emeltél. Sze­meidből az a bűvös fény sugárzott ki, amely hyp- notikus álomba szédit. A szerelem részegítő má • mora nehezült agyamra s fejemet hullámzó keb­ledre hajtottam. Sötét fürteid arezomra omlottak és én hosszasan számláltam szived dobbanását. — Te vagy-e édes, vagy az éj tündére lopta meg szép alakod ? te vagy-e ? — A te mindened — hangzott a lassú, a sut­togó felelet s ajkad forrósága érinté hideg homlokomat Oh mint roskadoztam ebben a kéjben, ebben a mámorban. Ah, mint rohantak az órák, életem legboldogabb órái Milyen hamar, milyen gyorsan ébredtem föl ? 1 Álom volt, édes, — nehány órának boldog álma csak.

Next

/
Thumbnails
Contents