Egri Ujság - napilap 1894. (1. évfolyam, 2-97. szám)
1894-05-15 / 33. szám
5 ségben lakó fiatalembernek a napokban oltárhoz kellett vofha vezetni menyasszonyát, egy szegény árva leányt, a kinek a szülői már évekkel ezelőtt elhaltak. A leány néhány jószivü rokona és jóakarója megígérte a vőlegénynek, hogy 200 frt. hozományt fog kapni, a mit majd ők közösen ösz- szeraknak. De bizony a kéri kétszáz forint helyett mindössze csak 80 forintot tudlak összehozni Mikor ezt az eredményt a lakodalom napján tudatták a vőlegénnyel, a fiatalember annyira megharagudott, hogy nem épen a legválogatoltabb szavakkal adta tudtára az egybegyült násznépnek, miszerint neki nyolczvan forint nem elég, neki a megígért kétszáz forint hiánytalanul kell s ha anynyit nem adnak neki, hát nem megy esküdni. A lakodalmas vendégek hiába unszolták a csökönyös vőlegényt hogy csak menjen, majd meg lesz később a még hiányzó százhúsz forint is ; hiába mondták neki, hogy a mit ő tesz, az nagyon, de nagyon, csúnya dolog s ha megmarad szándéka mellett, szerencsétlenné tesz vele egy sze/ény leányt egész életére: nem használt semmit, sőt még a boldogtalan menyasszony könvei sem tudták megingatni a konok élhatározásu embert föltett szándékában, a ki mindvégig megiharadt a mellett, hogy a lányt csak úgy vezeti oltárhoz, ha az egész kétszáz forintot megkapja. .Végre is egy erőteljes öreg ur megragadta a fiatal férjjelöltet a gallérjánál fogva s odadörögte neki: — Hallja! most rögtön menjen el esküdni, mert különben olyan pofont kap, hogy kiugrik a szeme!! . . . Ez hatott. A meglepett vőlegény előbb még dadogott valami mentegetödzést zavartan, érthetetlen hangon, azután elindult a temlomba, a hol a legkifogástalanabbul mondotta el az oltár előtt a dtollomiglan-holtodiglant. — Séta a kapun keresztül. Özv. Jámbor Sámuelné lakattal bezárt kapuja tetején a múlt vasárnap hajnalban Fuder Ferencz és Pap Sámuel nevű átányi legények átmásztak s az udvarról mintegy ' 5 frt értékű szerszámfát elloptak melyet azután eladtak 40 krért Schvarcz Sámuel ugyancsak Átányon lakó szatócsnak, a ki a drága szerszámfával azonnal be is tüzelt. A két vakmarö kapumászó ellen a vizsgálat, a károsult panasza folytán már megindittatott. Lélekemelő ünnepély folyt le a budapesti első leánykiházasitó-egyh't uj palotájában a folyó hó első napjaiban. A zárkövet tették le azon épülethez, melyét az egylet a Teréz-köruton, három ut- czára néző homlokzattal emeltetett. Az egylet előkelő állását és kipróbált közhasznú voltát eléggé bizonyítja az a körülmény, hogy az ünnepélyen a székes főváros vezérférfiai: Gerlóczy Károly és Márkus József polgármesterek, a Lipót és Erzsébetváros országgyűlési képviselői: Mezei Mór és Morzsányi Károly dr. számos kitűnőséggel együtt megjelentek.' Az ünnepélyt dr. Reich József igazgató nyitotta meg, kinek bevezető szavai után küldöttség hoztá a terembe Schvarcz Ármin elnököt s dr. Wittmann Mór tartott az egyesület 31 évi, folyton erősbödő működéséről felette érdekes beszédet. Az emberszeretet nemes érzelme a legerősebb védbástya a század végének fenyegető rémei a soeialismus és anarehismus ellen. Az első budapesti leánykiházasitó-egylet e nemes czél szolgálatában, a boldogság terjesztésében futotta meg eddigi pályáját, s gazdag múltja kezeskedni fog még egy szebb jövőért. Az ünnepi beszéd után beillesztették a Róna József szobrász által készített művészi zárkövet az épületbe s ekkor általános nagy érdeklődés közt a székes főváros polgármos- tere Gerlóczy Károly kir. tanácsos emelt szót. A polgármester köszönetét mondott az egyesületnek a főváros nevében ezen kiváló közhasznú intézet létesítéséért, a melynek párját nem leljük a hazában. A közszolgálatban eltöltött hosszas és sokoldalú tevékenységének emlékei közt örömmel őriz egy kis emléket, azt t. i. hogy Ö volt, a ki 30 évvel ezelőtt, mint Pest város hatóságának egyik jegyzője, az első budapesti leánykiházasitó egylet alapszabály tervezetét felülvizsgálta és a város hatóságának jóváhagyás végett előterjesztette. Örömmel emlékszik erre, mert az akkor elvetett mag kikelt, az ö szemei előtt nőtt a fa nagygyá, s árasztotta jótékony gyümölcsét ezrekre és ezrekre. Az egylet saját ereje, saját munkássága által évtizedröl- évtizedre nagyobb sikereket ért s ma jól esik szólónak konstatálni, hogy megelégedéssel tekinthetnek vissza az egylet vezetői a megfutott pályára s aina nagy közgazdasági misszióra, a melyet az egylet betöltött s betölteni a jövőben is hivatva van. A polgármester szavai általános lelkesedést kelteitek. R ich József köszönetét mondván úgy Gerlóczy polgármester urnák, mint a többi jelenvolt előkelőségnek a szives megjelenésért, a minden tekintetben sikerült szép ünnepély véget ért. Az egyesüld, mely első volt a magyar hazában, mely a kölcsönösség elvén alapult, igen szilárd helyzetnek örvend, s midőn az elnökség az igazgatóság köszönetét érdemel működéséért, az egyesület a nagy közönség figyelmét a legnagyobb mértékben megérdemli. — Érdekes: Lapunk mai számában közöljük Heckscher József Hamburgi szer encse hirdetményét. A hirdető czég legszigorúbb diskrécziója és a fizetésekben pontossága által az egész világon oly hírnévre tett szert, hogy ma hirdetésére méltán felhívjuk olvasóink figyelmét. Közoktatásügy. Eger, május 14. — Az iskolai irófüzetek rendszabályozása A vallás- és közoktatásügyi miniszter újabban egy szabályzatot adott ki, az iskolákban, különösen a népiskolákban használandó irófüzetek szerkezete, minősége, kiállítása és használata tárgyában, mely állal elejét akarja venni azon panaszoknak, a melyek a most használatban levő iskolai füzetek ellen napirenden vannak, nevezetesen: hogy azok sem az egészségügyi, sem a padegoiai követelményeknek meg nem felelők, hogy tarka-barka sokféleségük a szülőket is, meg a tanulókat is gyakran megtévesztik, az iskolaigazgatókat és tanítókat pedig arra indítják, hogy az iskolájokban használandó irófüzetek elárusitására egyes kereskedőknek meg nem engedhető monopóliumot adjanak. A szabályzat értelmében a jelenleg használatban levő füzetek csak a jövő 1894—95 tanév végéig használhatók ; azontúl azonban csakis a szabályzatban körülirt módon készített füzeteket használhatják az állami, községi, társulati és magánjellegű elemi népiskolák és felső népiskolák. A füzetek alakja ezután is a most dívó 20 X 16 czm. — és alak lesz, mely legjobban megfelel az iskolai padok térviszonyainak. A szépirási füzetek — hogy bennük a sorok hosszabbak legyenek — szélességben a gyakorló és számvetési füzetek ellenben hosszúságban fognak nyílni s mindegyik füzetnek, ,a borítékot nem számítva 8 lapot kell tartalmaznia. A füzetek vonalzása kék lesz s a papirosa minőségre nézve három féle lesz ugyan, de szinre nézve igen csekély mértékben kékesszürkébe hajlónak kell lennie. Végül a boríték kiállítását és a füzetek árát határozza meg a szabályzat. A boríték czime két féle lesz; a szépirási füzeteké kék, a gyakorló és számvetési füzeteké ellenben barna. Képet, vagy más szöveget az előirt czimszövegen kívül a borítékra nem szabad nyomtatni. A füzetek ára, papír minősége szerint: a I. minőségűé 5, a II-diké 4 és a IH-diké 2 fillérben van megállapítva. Az e tárgyban kiadott s 33. 868/1893. számot v selő szabályzat a magy. kir. egyetemi könyvnyomdában 5 krért kapható, melyre felhívjuk úgy a tanítással, mint az iskolai irófüzetek eladásává] foglalkozó olvasóközönségünk figyelmét. Az iparos-segédek szakrajz-tanfolyama, melyet a vall. és közoktatásügyi magy kir. miniszter engedélyezése folytán f. évi január hó 10-én nyitott meg Halász Ferencz kir. tanácsos, Hevesmegye kir. tanfelügyelője, folyó hó 25-én véget ér. A négyhónapos, tehát csak csonka tanfolyam erkölcsi sikere elég fényesnek mondható, de hisszük, hogy ha a jövő tanévben, október 1-én újból meg- nyittatik e kiszámithatlan előnyökkel biró tanfolyam, úgy az iparos segédek, mint a munka adók részéről eddiginél nagyobb, hozzá méltó pártfogásban fog részesittetni. KÖZGAZDASÁG. Eger, május 14. A gyümölcs értékesítése. A földmivelésügyi magy. kir. miniszter a gazdasági gyümölcsök értékesítése tárgyában 25.228. sz. alatt egy rendeletet bocsájtott ki, mely szerint a gyümölcsnek aszalvánnyá, borrá és szeszszé való feldolgozását és értékesítését a f. évben is előmozdítani kívánván, ez évben is ki fog osztatni részint ingyenesen, részint kedvezményes áron aszalókemenczéket továbbá normandiai almaborkészitő malmokat, sajtókat és kísérletre néhány Kriznics-féle szeszfőzőkazánt. Magánosok a Cazennille-féle aszalókemen- czét teljes felszereléssel 291 frt 50 kron, a normandiai gyümölcsmalmot (a vám és a szállítási költségek elengedése mellett) 70 frton, a Kriznics- féle pélinkakazánt 260 frton szerezhetik meg Községek- és egyleteknek a miniszter Cazenille-féle aszalókemenézét ingyen is adományozza, továbbá a gyümölcsmalmot és sajtót használatra is kölcsönöz, ha indokolt kérelmükkel még jun. hó közepéig hozzáfordulnak. Az aszalók, malmok felállítására és azok kezelésének gyakorlati bemutatására szakközegeit is a közönségnek díjmentesen rendelkezésre bocsátja. E czélból felhívja a miniszter az összes vármegyék közönségét és egyleteit, hogy ezen intézkedésről az érdekelteket azzal értesítsék, hogy ezen ügyben tegyék magokat az orsz. gyü- mölcsészeti miniszteri biztossal (Molnár István, lakik Budapesten, a vinczellérképezdében) ez évi június hó 15-ig közvetlen érintkezésbe. A nevezett miniszteri biztos a beérkezendő megkeresések alapján javaslatba fogja hozni azon helyeket, hol az említett aszalók és malmok működni és a hová a szakközegek kiküldetni fognak. Ismét »egri név.« Mintegy két éve, hogy olvastuk a »Borászati Lapokban,« hogy egy egri polgár R. M. felfedezte a módot, hogy kell sikerrel a nehezen gyökerező amerikai fajokat gyökereztetni. Alitokaz, hogy a gyökereztetésre szánt vesszőket nem kell tavaszkor előbb lemetszeni, mint a mikor már jól kihajtottak, akkor lemetszve ügyesen letisztítva el iskolázandók és még a legnehezebben gyökeresedő szőlövessző is 70% sőt 90% perczent sikert mutat fel. Most újra találkozunk ugyanazon szaklapban ezen eljárással, de mint Francziaorszngból behozott eszmével. Vialla és Ravaz montpellieri tanárok ugyan ezen eljárást alkalmazzák. — Némi bizonyossággal mondhatjuk, hogy nem azon egri úri embertől tanulták el, de mondhatjuk, hogy hála Istennek, hogy ők is felfedezték, mert most majd lesz követője annak és hasznát veszi annak a magyar ember is, hiszen Francziaországból jön a tanács. P. A. Szerkesztői üzenetek. S. K. Kerecsené Egy ideig F.-A -ra, majd V -re meut, de most már oda küldjük. Üdvözlet! —y —a. Eger Öu a következő rímes sorokat küldötte he hozzánk, mintegy válaszul múltkori szerkesztő üzenetünkre: ; Köjtő leszek. Már akármit mond a világ, Bizon költő lesz belőlem. Elnyüttem már a ruhámat S az árát még kérik tőlem. Aztáu összes vagyonom az A mit láttok a testemen. No de sebaj, igy legalább Nem kell tolvajtól féltenem ! Hanem az már nagy baj ám, hogy Vizet kell innom bor helyett, A mit pláne még látni is Csak nagyon ritkán szeretek. A minap meg egy szerkesztő Avatott költővé engem, Midőn közié verseim — a Szerkesztői üzenetben. Hanem ezért megbosszulom, Fügét kap tőlem vers helyett: A ki akar, az Írjon ám Ily fizetésért verseket. Mert hogy jó eszmék jöjjenek, Jó bort kell inni, nem vizet! ! De a világ s lapszerkesztő Mind csak maró gúnnyal fizet. No de ez még nem oly nagy baj, Azért nem fog fájni szivem : Hisz’ csak megtudni akartam, Hogy e pályán meddig viszem,
