Egri Ujság - napilap 1894. (1. évfolyam, 2-97. szám)

1894-05-11 / 32. szám

3 tnegkárositott asszony, a mint a hiányt észrevette, menten a rendőrségre futott segitsért és a rend­őrségnek hosszas kutatás után sikerült is még aznap (szerdán) este fél tízkor a kaszinó előtt elcsípni és letartóztatni az enyveskezü szobatársai, — de nála a legszorgosabb kutatás daczára egy fillért sem találtak. Markusz a rendőrségnél nem is tagadta tettét s azon kérdésre, hogy miként tudott 30 frtot elmulatni egy nap alatt, egész indignálódva jelentette ki, hogy ö az ellopott 30 frtot nem egy­szerre, hanem 10 frtonkint vasárnap hétfőn és kedden szedegette ki Goldbergerék ládájából s igy azt nem egy, hanem három estén mulatta el. A derék embert a rendőrség a vizsgálat befejezte után a bírósághoz fogja átkisórni. — Visszaküldött alapszabályok Az egri czip' SZ ipartársulat temetkezési egyletének alap­szabályai! »'belügyminiszter pótlás végett vissza küldötte — Az első panasz. Egy kurta cg i polgár, még alig bat esztendős s már is a rendőrség­hez ment panaszra. Szőke, tömzsi gyerek az istenadta, még lassan emelgeti a lábait, de azért rendületlen bátorsággal lépte át a nagy sárgabáz vasrácsos kapuját s a kapu alatt leg előbb talált rendőri előfogva imigyen szólitá meg: — Bácsi, bácsi ... — No , . . ? — Ellop ák a lovat. — Kiét? A gyermek roppant komolysággal és nyo­matékkai jelenti ki, hogy: — A mijentet, az enim vét, med a Jul- czáé . — Hm . felelt rá a kardos bácsi. — Aztán nagy volt az a ló ? A tömzsi kis polgár a két tenyerét egy­más mellé téve, mutatta a ló nagyságái : — Ekkora. — No, no, kis öcsóm, mit beszélsz; hi­szen nincs is olyan kis ló. Talán iából volt a ti lovatok ? A gyermek szájaszéle pityergő:e állott a rendőr e szavaira, a szemei megteltek könynye! s szepegve tördelte a szót : — Nem a’ . . . — Hát mi ? — Méze s t a 1 á cs. A kanyaró és difteritis még mindig a régi erővel dühöng városunkban, ügy látszik, hasz­talan minden intézkedés, hiábavaló minden rendszabály. E hó elsejétől 10-ig is 32 gyer­mek betegedett meg részint kanyaróban, részint difteritiszben, mely körülmény nemcsak nem a járvány csökkenését mutatja, hanem egybe­vetve az ez évben elmúlt négy hó­napban kimutatott 210 esettel — csaknem ötven százaléknyi emel­kedés t j e 1 e z. — Letartóztatott szakácsnő. Kápolnáról ér­tesítik lapunkat, hogy az ottani csendőrörsön az olt alkalmazásban volt Miklósi Gáborné szül. László Erzsébet szakácsnőt a csendőrség letartóz­tatta és beszállította Egerbe, az egri kir. törvény­székhez. A letartóztatásra okot az adott, hogy nevezett szakácsnő a hivatalos rendöl közlönyben lopás miatt köröztetve volt — Érdekes: Lapunk mai számában közöljük Heck scher József Hamburgi szer encse hirdetményét. A hirdető ezég legszigorúbb diskrécziója és a fizetésekben pontossága által az egész világon oly hírnévre tett szert, hogy ma hirdetésére méltán felhívjuk olvasóink figyelmét. Ipar és kereskedelem. Eger, május 10. A kereskedelmi- és iparkamara közös ülése. A miskolezi kereskedelmi- és iparkamara április hó 26-án közös ülést tartott székhelyén, Miskolczon, R a d v á n y István kir. tanácsos elnöklete alatt. A kamarai közös ülés elintézett tárgyaiból a minket hevesmegyeieket érdeklő dolgok a következők voltak: Uj kamarailcvelező-tagok. Napirend előtt, elnöki indítványra K o p p é 1 y Géza, a hat­vani ezukorgyár igazgatója, és Halász Ferencz, kir tanácsos, Hevesmegye kir. tanfelügyelője, He­vesmegye területéről az 1868. évi VI. t.-cz. 5. §-a értelmében a kamara levelezötagjaiul egyhangúlag megválasztattak, mint oly férfiak, kik a kereske­delem és ipar érdekében sokat fáradoznak s a ka­marát tevékenységében támogatják. Iparfelügyelői kerületek. Elnök be­jelenti, hogy a kereskedelemügyi magy. kir. minisz­ter 16787/VT. sz. a. megküldölte az iparfelügyelői kerületek beosztására vonatkozó kimutatást s eb­ből kitűnik, hogy a miskolezi kdreskedelmi és iparkamara a IV iparfelügvelöi kerülethez tartozik. melynek székhelye Budapest s felügyelője: B ti­ké s sy Sándor dr. kir. ipnrf*-!figyelő. Kereskedő és iparos alkalmazot­tak kereset adója. Tudomásul vét etet t a kereskedelemügyi magy. kir. miniszter által a ka­mara részére is megküldött s a kereskedői és ipari alkalmazottak után előírandó (. oszálvú keresetadó helyesebb kezelésére vonatkozó azon miniszteri rendelet, mely 1894. évi február 17-én 8850 sz. alatt a kir. pénzíigyigazgalóságokhoz intéztetett az iránt, hogy 1894. évtől kezdve a keresetadó köz­vetlenül a segédek és segédmunkások nevei alatt vetendő ki és Írandó elő, továbbá az állandóan alkalmazol! segédek ős segédmunkások keresetadója attól a munkaadótól szedendő be, kinél a segéd, illetve segédmunkás az adólartozás esedékessége napján alkalmazásban áll, ellenben azoknak a segé­deknek és segédmunkásoknak adója, kik állandóan alkalmazva nincsenek, közvetlenül az adóköteles féltől szedendő be. A tojás, leölt baromfi, gyümölcs gyors szállítása Előterjesztetett a magy kir. államvasutak f. évi április hó 4-én 18589/94 sz, alatt kelt értesítése aziránt, hogy a tojás, leölt baromfi, gyümölcs s egyéb gyors romlásnak kitelt áruknak Német-,Francziaorsxágba, Belgium,Hollandia, Sveiczban való j gyorsított- szállítása érdekében közvetlen csatlakozással bíró gyors naponta közlekedő vonatokat léptetett életbe. A tiszafüredi áliatvásárok. A kereskedelemügyi magy. kir. miniszter f. é. márczius 30-án 19173. sz. a. értesíti a kamarát, hogy T i s z a-F íi r e d községben február, márczius, május, junius, julius, szeptember, november és • deezember hőnapok első csütörtökén az állat­vásárok megtartását engedélyezte. Beszállított kamara illetékek. A titkári jelentés szerint eddig beérkezett kereske­delmi és iparkamarai illeték összege: 4739 frt 55 kr., ebből az egri magy. kir. adóhivatal 456 frt. 67 krt, a gyöngyösi 576 frt. 82 krt, s a hevesi 229 frt 40 krt. szolgáltatott be. •Uj ipari bejelentések, a titkár beje­lenti, hogy az 1894. évi február 27-töl április 24-ig összesen 174 uj ipari bejelentés történt, melyből Borsodmegye területére: 82, Hevesmegye területé.e: 56 és Gömőrmegye területére : 36 esik. Hevesmegye területén igy oszlanak meg az ujonan bejelentett iparágak: asztalos 3, ács 1, bérkocsis 1, borbély 4, csizmadia 3, czipész 3, fazekas 1, hentes 2, kerékgyártó 1, kovács 1, kőműves 5, könyvkötő 1, pék 1, szabó 2, szappanos 1, mészá­ros 2, vendéglős í, gőzmalom 1, vállalkozó 1, vegyesipar 4, szatócs 9, borkereskedő 1, marhake- reskedö 1, röföskereskedö 2. tojáskereskedö 1 és vegyeskereskedő 3. Ipari beszüntetések. Ugyancsak a titkár jelenti, hogy 1894 évi február 27-töl ápri­lis 24-ig összesen 50 ipari beszüntetés történt, melyből Borsodmegye területére 26, Heves megye területére 22 és Gömőrmegye területére 2 esik. Hevesmegye területén a beszüntetett iparágak kö­vetkezőleg oszlanak meg: bérkocsis 1, czipész 2, esztergályos 1, hentes 3, kovács 1, lakatos 1, mé­száros 3, pék 1, szabó 1, szatócs 4, vegyes keres- kereskedö 1 és vasipar 3. Czégváltozások. A titkár bejelenté ezu­tán az 1894. évi február hó 27-től április hó 24-ig beérkezett czégvállozásokat, mely szerint az egri kir. törvényszék területén a következő változások fordultak elő: a) bejegyzések: Weisz- mann Sámuel, Tisza-Füred, vegyeskereskedő; — Eichler Márton, Pásztó, vegyeskereskedő; — b) törlés: Blumenthal Béla Hatvan, a kaali fióküzletét törölte. Magyarország közgazdasági leí­rása. A kereskedelemügyi magy. kir. miniszter 683/94. számú leiratára nézve, mely az 1896. évben rendező ezredéves kiállítás alkalmára kiadni tervezett »Magyarország közgazdasági leírása« czímü munka adatainak egybeállítására vonatkozik, a titkár a következőket jelenti: e tárgyban a mi- nisteriumban e hó 19-én értekezlet tartatott, me­lyen a hazai kamarai titkárok jelen voltak s itt a fontos munkálat elkészítésére nézve elhatároztatott, hogy miután a mü, mely hü ismertetője lesz az ország közgazdasági ólele minden részének és le­hetőleg feltüntetni fogja minden egyes ágának ál­lapotát és fejlődését 1867-től bezárólag 1894. vé- geig - legnagyobb részét az ipari és kereskedelmi rész beható ismertetése fogja képezni kereskedelmi és iparkamarai területenként, melyből ki kell dom­borodnia iparunk és kereskedelmünk egész képé­nek és csoportok szerinti elhelyezésének az ország különböző vidékein: a mü ezen részének megi­ntet! a kereskedelmi és iparkamarák fogják telje­síteni egjöntetiien s a minisztérium részéről a ka­maráknak ez iránybani legmesszebb menő támo­gatása biztosíttatott, va'amint az összes hivatalok és hatóságok utasít látni fognak, miszerint a kamarák idevágó megkereséseit azonnal intéz­zék el. Az egyes kamarák által megírandó rész kéziratait legkésőbb 1895. évi márczius 31-ig kell a minisztériumhoz felterjeszteni. A kamarai közös ülés ugv a leiratot, mint a titkár jelentését öröm­mel vette tudomásul, E g e r v á r o s vásári és p i a c z i ársza­bály és helypénzdijszabása. Olvastatott ezután Hevesmegye alispánjának 4946. számú átirata, melyben véleményt kér Eger rendezett ta­nácsú város által módosítani kívánt vásári s piaczi árszabály és helypénzdijszabás iránt. -- Mindkét szakosztály egybehangzó véleménye alapján elha­tároztatott, hogy a vidéki gyalogosoktól szedendő 2 kr. helypénz eben észrevétel nem tétetik, hasonló­képen a ló, ökör, lehén s bika után (8 kr.), a sertések ulán (darabonkint 3 kr.) és libák, pulykák után (dbkint 1 kr.) megállapítandó tételek ellen sem, ellenben a bárány, kecske, juh utáni 3 kr 2 krra, szamár és öszvér utáni 5 kr. 3 krra, borjú utáni 4 kr. 3 krra volna mérséklendö, mint a mely tételek hasonló vidéki városokban alkalmaztatnak. Uj ipartestület. A tiszafüredi járás fő­szolgabírójának, mint elsőfokú iparhatóságnak át­iratára, melyben véleményt kér a t i s z a - n á n a— sarud — kömlö — kiskörei iparosok áltat ipartest ti lőtté való átalakulásuk engedélye­zése iránt beadott kérvényre, a kamarai közös ülés elfogadta az iparos-szakosztály véleményét, mely az, hogy miután az említett négy község iparosai az testület megalakítását mindnyájan óhajtják s a csa­tolt aláírási iv szerint a Tisza-Nána székhellyel biró kerületi ipartestület megalakítását 121 iparos kívánja, — annak m"galakitását engedélyezni vé­leményezi. KÖZGAZDASÁG. Eger, május 10. Mi a tapasztalat nagy záporok után?*) Megígértük olvasó közönségünknek, hogy e helyen közvetlenül egyes konkrét esetekben gazda­sági és technikai kérdésekben is munkatársaink közreműködésével, tanácscsal szolgálunk. Az az »Ítélet«, mi legjelesebb szőlőhegyeinket érte műit hó végén, roppant károkat okozott; — kérdés, elhárítható volt-e ez vagy legalább csök- kenllietö-e? Csudálatos, hogy az a feltűnési viszketeg és a feltalálói mania sok embert nem enged nyugodni, minden áron kell újításokkal fellépniük minden meggondoltság nélkül 100 — még 100 éves ta­pasztalatokkal szemben is. Most is előttünk fekszik egy tekintélyes szaklap, melyben egy állami szaktekintély a bak­hátaknak keresztben alakítását ajánlja, holott szá­zadok óta minden hegyen a lejtövei haladnak. Csak feltűnő mégis, hogy századokon át, ha megérezték a víznek a hegyen lartoztalásának szükségét ez a »Columbus tojása«féle találmány senkinek eszébe nem jutott volna. És ha mégis alkalmazásban nem talál­juk ezen arcanumot, biz myosan valami fontos oká­nak kelj lennie. Vizsgáljuk közelebbről a dolgot. Mikor a filok- szera fellépett, sokan a szőlő pusztulását a száraz­ságnak tulajdonították, a szárazságnak pedig más oka nem lehet, mint a hegylejtö, mely a vizet le­folyni engedi, — azért kitalálták, hogy a vizet fel kell tartani — keresztbe fektetett bakháttal. Az ám de a csendes esőnek úgy sem kell a keresztbe fektetett bakhát, mert ez a földet igy is. amúgy is jól áztatja át, de a nyáron és tavasz­kor, mikor sebes esők jönnek, jó az ilyen egymás fölé helyezett vízi tekenök sora, azok fogják aztán fel a vizet a szomjas földnek. Pompás go. do'at! Csak egy bökkenője van, hogy ezen teke­nök valamelyike csordultig is megtelhetik s mi lesz aztán. De nem is kell neki csordultig meg­telni, hanem véletlenül szaladjon egy nyúl vagy más állatocska rajtuk keresztül — lépjen egy ilyen átlágyult bakhátnak szélére, lábnyoma mélye­dést okoz, csorbát a tekenö oldalán, és neki in­*) A mnlt számunkból térsztike miatt kimaradt.

Next

/
Thumbnails
Contents