Egri Ujság - napilap 1894. (1. évfolyam, 2-97. szám)
1894-04-20 / 26. szám
a hozzá került tiz forintosnak azt a magyarázatát adta, hogy azt. neki Egerből egy Árnyék Julcsa nevű nö küldte valami ismeretlen köti által azért, mert a gyermekét, tartja és ez az állítása bír is némi alappal, mert Árnyék Juh esától nevezett nő csakugyan kapott abban az időben tiz forintot, de hogy a ZieglernéJ beváltott tizesbankó csakugyan Árnyék Julcsa tízese volt-e, vagy pedig Nyireő kabátja zsebéből került hozzá, még mindig megfejteden talány. — Gyászllir. Vettük a következő gyászjelentést : Alóürottak fájdalomtól mélyen szomorodott szívvel jelentik, a felejthetetlen jó édesanya, nagyanya és testvér özv. N y i t r a-P a r u t e z a i V á r- kony Imréné szül. Páni Hamar Annának, f. hó 15-én éjjel 11 órakor végelgyengülésben a halotti szentségek ájtatos felvétele után életének 83-ik évében történt gyászos elhunyták A boldo- gultnak drága hült tetemei f. hó 17-én d. e. 10 órakor fognak az atkári családi háznál beszentel- telni, az engesztelő szent mise-áldozat ugyanakkor fog a Mindenhatónak az atkári templomban bemutattatni. Á boldogultnak hült tetemei pedig f- hó 17-én délután 3 órakor fognak az atkári családi sirkedben öröknyugalomra tétetni. Atkár, 1891. április 16 Áldás és béke lengjen drága hamvai felett! Várkony László; fia. Özv Vass Pálné szül. Hamar Francziska, testvére. Várkony Béla, György, Irma, Anna, László, Jenő és Rozália, unokái. — Kigyulladt bolt. Tegnaptól mára következő éjjel 12 óra tájban Goldstéin Gábor szappanosnak a városház alatt levő bolthelyhége eddig ismeretlen okokból ki gyuladt s a felhalmozott nagymennyiségű faggyugyertya, szappan s dobozgyufakész let nagyrészben elégett. Eber rendőrségünknek sikerült a bolthelyiség és boltberende zésnek teljesen porráégését megakadályozni. — Petroleum, spiritusz vagy más robbanó anyag nem volt a helyiségben; szerencsére, mert különben a sárga épületnek legalább is a piaczra néző része ina romokban beverne s — akarva nein akarva sietni kellene az nj városháza építésével. — Talán intés ez eset a gondviseléstől, hogy ne soká tartson már a huza-vona, hanem építsük azt az uj hajlékot, mert különben felrobban a légi. — Nem sikerült czigány-csiny. A csegei vásáron történt meg f. hó 9-én, hogy Illés János ároktői lakos a lovát rábízta Nagy János tiszafüredi czigányra eladás végett, maga pedig egy kissé szétnézett a vásárban. Mikor kis idő múlva visszatért az átadás helyére, a lónak is, meg a czigány- nak is hült helyét találta. Illés azonnal a vásárban felügyelő csendőrökhöz fordult segítségért, a kiknek sikerült is két nappal később, április 11-én délután elfogni s letartóztatni a 80 frtos lóval megugrott czigányt a kis-körei határban. — Talált szivartárcza. Tegnap az érsekkertben egy bőr-szivartárea találtató! t; igazolt tulajdonosa a rendőrségnél átveheti. — A szücsi-i tolvajasszony. IV. Henrik fran- czia királyról mondják, hogy oly erős kleptománi- ában szenvedett, hogy a mit látott azonnal el is lopta. Egy ilyen kasonlóan kleptomániában szenvedő asszonyról adnak hirt újabban a kis Szűcsi községből. Molnár Istvánné szül. Balogh Erzsébetnek hívják ezt az enyveskezü asszonyt, akiben azonban minden enyveskezüsége daczára is meg volt az a jó tulajdonság, hogy libákon és tyúkokon kivid egyebek lopására nem vitte rá a lelkiismerete. Hanem libát és tyúkot annál többet lopott, mig végre is rajta vesztett. Rég feltűnt ugyanis a kicsi községben, hogy újévtől kézdve hol itt hol ott, sűrű időközökben egymásután majd a libák, majd pedig a tyúkok tűnnek el nyomtalanul, de a tettest sehogysem lehetett kézrekeriteni. Legutóbb múlt hó 18-án, éjjel, Benus József udvaráról a tyúkól ajtaján levő lakat lefeszifése után 3 drb. fajtvuk veszett el s ezeken vesztett rajta a jeles baromfi-tolvaj, mert hosszas nyomozás után e Ini 14-én sikerült inkognitóját felfedezni. Mikor vallatófa fogták, nemcsak, hogy a Benus József tyúkjainak ellopását ismerte be, hanem eddigi lopásainak egész sorozatát tárta fel a bíróság előtt és-pedig a következő kronologikus sorrendben: január 28-án éjjel Veres Istvánné udvaráról 2 libát vitt el s azokat Kőim Ferencznének adta el Zagyva-Szántón; január 31.-én Rigó Ferenczné libáját nappal az utczán fogta el s azt Ferencz nevű 15 éves fiával Apezra küldte eladni; február 1-én éjjel Szundi Mihályné óljából egy libát lopott, melyet a gyöngyösi piaczon adott el ; február 4-én éjjel Bódi Borbála padlására létrán ment fel, hogy onnan tvukokat lopjon, de ezt még idejekorán észrevették s igy neki menekülnie kellett, azonban menekülés közben még mindig volt ideje Deák János udvaráról egy libát elvinni, melyet szintén iGyöngyösre vitt eladni; február 6-án Kostyá.-szky Lajö: ottani kántor udvaráról lopott el fényes nappal két tvukot; ugyané nap éjjel Bódi Antalnétól szintén két tyúkot vitt el s mind a négy darabot másnap egy ismeretlen csirkekereskedönek adta el; február 7-én az utezáról Bódi György és Takács Gáspárné kárára egy-egy libát tulajdonított el, melyeket Ferenc fiával Apezra küldött eladni. Ezeket a lopásokat mind ö vallotta be, hát még mily légió azon ellopott libák és tyúkok száma, melyeknek ellopására már »nem emlékszik.«! — Különös jelenség hogy lopási hajlamainak mentségére iszá- kosságát hozza fel, valamint azon körülményt, hogy a lopott jószágokról a férje nem bírt tudomással. Az enyves kezű asszony ellen feljelentést tettek a gyöngyösi kir. járásbíróságnál. Tiiz Hatvanban. Hatvanból írják lapunknak, hogy ott vasárnap a reggeli órákban Berényi Sándor istállójában tűz illőit ki s csakhamar az egész istálló és a vele egy födél alatt levő lakóház leégett. A kár úgy hozzávetőleg 300 írtra tehető, mely biztosítva volt. A tiiz oka ismeretlen. — A kiskörei betörök. Patkó József kiskörei gazda ember utczai lakásába, mig ő családjával az udvar felőli szobában aludt, éjjel 11 —12 óra között ismeretlen tettesek behatoltak s az előbb levert ablakokon keresztül mintegy 195 írt értéket képviselő ruhaneműt s egy adókönyvecskét, melyben 5 drb. 10 frtos bankjegy volt, magukkal vittek. Az összes kár igy 245 frt. A lopott holmik a következők: 1 fekete posztó férfikabát 9 frt, 1 fehér szűr 8 frt., 1 posztó kalap 1 írt., egy gyermek kabát 2 frt., 1 dunna 20 frt., 6 drb. vánkos 24 frt., 1 derekalj 7 frt., 2 ágylepedő 3 frt., 2 fekete selyem női nyakkendő 16 frt, 3 főre való selyem kendő 15 frt., 5 női kabát 25 frt., 9 szoknya 36 frt., 4 kötény 8 frt., 6 női ing- váll 6 frt., 4 fehér fejrevaló kendő 12 frt és 3 szakajtóruha 1 frt. — A tetteseket, bár a nyomozás a lehető legszélesebb körben megin* dittatott, mindeddig nem sikerült kinyomozni. — A megégett községháza. Szent-Jakab községben f. hó 9-én ttiz volt. Este fél 10 órakor Hegedűs Mihály háza tüzet fogott s csakhamar a szomszédos községházának tetőzetével együtt leégett. A tűz a községházától alig 10 méternyi távolságban levő kovácsmiihely kéményéből felszálló szikráktól eredt. A község kovácsa, Mankher Ferencz ugyanis erős kocsi-ráffokat forrasztott, melynek nagy és erős tüzet kellett adni s ezen körülménynek és a nagy szélnek tulajdnitható az egész szerencsétlenség. Mind a két épület különben biztosítva volt. — Kirándulás Apátfalvára. Az egri fögymná- sium néhány buzgó tanára — mint lapunk egyik múlt. számában irtuk — kirándulást tett nemrégiben a felsőbb osztályok növendékeivel a Tyba kúthoz. Ezen a jó példán okulva ma, csütörtökön V é g h Kálmán érseki tanítóképző intézeti tanár, a tanítóképző intézet több növendékével Apátfalvára egy valóban testedző kirándulást — gyalog, hol a turistaság örömein kívül érdekes és tanulságos impressziókat is szerezhettek az ifjú néptanító jelöltek a történelmi nevezetességű apátfalvi templomnál. — Leégett erdő. Pásztóról tudatják lapunkkal, hogy ott a község tulajdonát képező M u z s 1 a nevű 4—5 éves vágású erdörészben f. hó 9-én délelőtt 11 óra tájban tűz támadt és teljes 24 órán át égve, mintegy 5 hold területen a fák mind a lángok martalékává lettek. A tűz, mint a vizsgálat kiderítette, gondatlanságból származott. Szeles Mihály és Szeles Imre pásztói erdei munkások ugyanis Szabó János erdőőr szigorú tilalma ellenére a jelzett időben tüzet raktak és szalonnát sütöttek. Mikor ebédjük elvégezte után újból munkához láttak, a tüzet elfeledték eloltani, mely az akkori nagy szél által élesztgetve, folyton nagyobb s nagyobb lett, mig végre a közel levő fákat is lángba borította. Mikor észrevették a szerencsétlenséget, már késő volt. A. tovaharapódzó lángtengernek már nem tudtak gátat szabni. Csak másnap délben lehetett az egész vágás elhamvadása után az iszonyú tüzet lokalizálni. A két Szeles ellen feljelentést tettek a hatvani kir. járásbíróságnál. — Érdekes : Lapunk mai számában közöljük Heekscher József Hamburgi szerencse hirdetményét. A hirdető ezég legszigorúbb diskrécziója és a fizetésekben pontossága által az egész világon oly hírnévre tett szert, hogy mai hirdetésére méltán felhívjuk olvasóink figyelmét. Közoktatásügy. Eger, április 19. A tanítók járásköri gyűlése. . (Saját tudósitónktól.) A »Hevesmegyei álfa'ános tanítótestület« egri járáskőre tegnap, szerdán délelőtt fél tizenegy órakor Kolacskovszky János elnöklete alatt az egri hatvani I-sö negyedben levő községi népiskola tantermében gyűlést tartott, melyen a járáskör tagjai csaknem .«J teljes számmal jelen voltak. - ! ■ r A tanügyi férfiakhoz illő komolysággal lefolyt gyűlés tárgyai a következők voltak: 1. B u t e 1 La y . Endre községi tanító a járáskor tagjai előtt egy gyakorlati minta-előadást tartott, mélynek tárgya: Eötvös József br., »A megfagyott gyermek« czimü költeményének, mint népiskolai olvasmánynak tárgyilagos kezelése volt a népiskola IV. osztályában. A szabatos és mindentekintetben tanulságos és élvezetes előadásért a járáskor jegyzőkönyvileg fejezte ki elismerő köszönetét. ft. fi■■■; ■ ::; 2. C s e p r e g h y Gyula egri községi tanitó terjesztette be határozati javaslatát a járásköri gyűlésnek a Hevesmegyé területén felállítani szándékolt tanszermúzeum szervezése tárgyában, melynek elkészítésével a »Hevesmegyei általános tanítótestület« részéröl az egri járáskör bízatván meg, ez, annak kidolgozását, Csepreghy Gyulára bízta. . A javaslatot és a járáskor részéröl való elintézését — tekintve annak a népoktatás ügyre való fontosságát — lapunk jövő számában fogjuk bő kivonatban ismertetni. 3. Sándor Ferencz egri ipariskolai igazgató »Nehány szó az osztatlan népiskola tantervéhez« czimü szakavatott tanügyi értekezését a járáskor osztatlan figyelemmel hallgatta végig s Butellay Endre és Fejér I Béla nehány érdemleges megjegyzése után a járáskor a dolgozatot kiadatni rendeli az általa már a múlt, január 27-én tartott üléséből kiküldött tan-