Egri Ujság - napilap 1894. (1. évfolyam, 2-97. szám)

1894-04-17 / 25. szám

<5

Sen régen hire volt annak az asszonynak, a ki mindenhez értett, de legkiváltképen tudta azt, hogy hogyan kell a titkos szerelőm gyümölcseit e 1- tüntetnia föld színéről, mielőtt a föld színére jöttek. Ezzel az undok foglalkozással iparszerüleg üzérkedett ez a vén asz- szony, a ki meghajlott szikár alakjával, arczának ezer ránczával, esküdözéseivel és átkozódásaival egy középkori vén boszorkány benyomását teszik a szemlélőre — természetesen modern foglalkozásban.

Titkon régen űzte már ez az asszony bűnös foglalozását, de az igazságszolgáltatás bebizonyítható adatokat nem tudott ellene keríteni, mig végre a múlt nyáron hurokra került.

Egy szerencsétlen polgárleány folyamodott a kuruzsló asszony mindentudásához, hogy mentse meg — a mint mondá — »a szégyentől«. Orosz- nénak készletben volt mindenféle orvossága, kenőcse, büvitalja s ezekből bőségesen adott a szerencsétlen leánynak. Később meg is operálta a szegény leányt azokkal a rozsdás, piszkos eszközökkel, a melyek ma a végtárgyalási asztalra kerültek. Azonban ez volt a szerencsétlensége, mert a leány beteg lett s az édes anyja, a ki maga vitte 15 éves gyerekleányát előbb Orosznéhez, most már orvoshoz folyamodott, a ki jelentést tett a bíróságnál. A házkutatás és a nyomozások alatt még egy másik hasonló bűncselekmény is napvilágra került.

A plébánia csinos szolgálóleánya Bencsik Erzsi úgy vette észre egy napon, hogy immár látható jelei mutatkoznak annak a nagy titoknak, a melyet még önmaga sem mert magának hangosan bevallani. A vén kuruzsló asszony hire őt is hozzá csábitotta. Megfizette a taksát, kiállotta a drasztikus kúrát a mely nála részben sikerült is, azonban a csendörség a nyomozás alatt megtalálta az elásott idétlen kis hullát is.

Ezekért állott ma délelőtt a törvényszék előtt Orosz Ándrásné kuruzsló-asszony, Bencsik Erzsi és Bállá Jolán a két szerencsétlen leány és Balláné ez utóbbi édes anya.

A végtárgyalást Farkas Pál végtárgyalási elnök valóban tapintatosan vezett^. Megható volt, mikor Bencsik Erzsi büntetéstől való félelmében eleinte tagadott mindent s később az elnök gyengéden feddö szavaira patakzó-könnyek között J vallotta be első szerelmének tragikus végezetét. Ha- lsonlókép vallott a még ma is gyerek Bállá Jolán, de már ez bátrabban vágta szemei közé vallomását a mindent tagadó Orosz Andrásnénak- Az orvosi vélemények konstatálták, hogy Bállá Jolán halva született gygrmeke az Oros?né operá- czióinak lett áldozata.

A törvényszék a vád és védbeszédek meghallgatása után Orosz Andrásnét szül. Tóth Máriát, 5 évi börtönre, Bencsik Erzsit 3 hónapra, Bállá Jolánt 2 hónapra, Ballánét 1 hónapi fogházra Ítélte magzatelhajtás büntette és ebben való részesség miatt.

Ipar és kereskedelem.

Eger, április 16

— Az ipari és gyári alkalmazottak baleset elleni védelme tárgyában városunk polgármestere a következő hirdetményt tette közzé : 2707/1894. Hirdetmény! Az ipari és gyári alkalmazottaknak baleset elleni védelméről és az iparfelügyelökről szólló 1893. évi XXYII1. t. ez. végrehajtása tárgyában kelt 13469./893. számú kereskedelemügyi m. kir. miniszteri rendelet 1-sö szakasza alapján a hivatkozott törvény 15 —16. és 17. §§-ai alatt említett ipar vállalatok tulajdonosai felhívatnak, hogy telepeiken mindazt és haladéktalanul tegyék meg, amire a fentebb hivatkozott törvény 1. §-ának a—i pontjai szerint köteleztetnek, mert a hatóság

kiküldötte által fog 4 hó lefolyása alatt, helyszíni vizsgálat u]ján gondoskodni, hogy a törvény 1. §-ában foglaltaa mennyiben foganatositattak, és a mennyiben hiányok tapasztaltatnának, az egyes gyáros vagy ipartelep tulajdonos költségére fog az intézkedés esetleg a kerületi ipar felügyelő közben- jöttével is megtétetni, kinek az ipartelepen előforduló baleset annak megtörténte után 48. óra alatt a gyár vagy telep tulajdonos által bejelentendő. Egerváros tanácsa min I. fokú iparhatóságnak 1894. évi ápril hó 11-én tartott üléséből. G r ó n a y Sándor, m. k. polgármester. — Ezzel kapcsolatban megemlítjük még hogy a hirdetményben hivatkozott íörvényezikk értelmében iparfelügyelöül Hevesvármegye területére B é k é s s y Sándor dr iparfelügyelöt nevezte ki a m. kir. kereskedelm miniszter.

Közoktatásügy.

Eger, április 16.

A főgymnasium miniszteri biztosa. A magyar kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter az egri kath. főgymnasiumhoz a f. évi rendes érettségi vizsgálatok alkalmára miniszteri biztosul Pasteiner Gyula dr. budapesti egyetemi ny. r. tanárt küldötte ki.

Az egri állami főreáliskola ügye. Az egri állami föreáliskola ügyében a lehető legszomorúbb aktus állott be : a közoktatásügyi kormány a napokban leiratot intézett a városhoz, melyben kijelenti, hogy ha Egerváros az alreáliskolának főreáliskolává való fejlesztésére semmi áldozatot sem kész hozni, úgy a kormány sem foglalkozhatik tovább ez ügygyei, mert nyilvánvaló, hogy a főreáliskolává való fejlesztés első sorban inkább városi, mint állami érdeket képez.

E tárgyra vonatkozólag igen alapos és illetékes forrásból eredő megjegyzéseket olvasunk a »Nemzeti iskola« vasárnapi számában. A megjegyzések a következők :

Mindenki, a ki csak némileg is be van avatva az állami középiskolák felállításánál követett elvekbe, előre látta, hogy a miniszter Egerváros képviselőtestületének ama határozatára, melyben kimondta, hogy tekintettel a város zilált anyagi viszonyaira, az állam állítsa fel a hiányzó felső osztályokat, a kormány felelete nem fog máskép hangzani.

A miniszteri leirat mindazonáltal nagy elkeseredést szült az érdekelt körökben, mert az egri állami reáliskola 178 tanulójával az ország legnépesebb alreáliskolája és mivel a városi képviselőtestület határozatára az állami főreáliskola versenyétől rettegő cziszterczita-gimnáziumi igazgató és tanárok döntő befolyást gyakoroltak. E két körülményre tekintettel igen kívánatos volna ha a közoktatási miniszter nemcsak az aktákból, hanem más módon is informáltatná magát a városi képviselőtestület ismeretes határozatának keletkezéséről, mert kétségtelen, hogy akkor az egri állami reáliskolával szemben nem foglalna el ily merev és elutasitó állást. Egerváros szomorú anyagi viszonyai az egri középiskolai tanügynek szerzetes tanárok által való monopolizálása, az egri állami alreáliskolának az országban páratlanul álló nagy népessége és Eger vidékének érdekei mind a mellett szólnak, hogy a minisztérium e szép jövőjű reáliskolát ne engedje elpusztulni, hanem teremtse meg benne a szerzetesgimnázium hatalmas versenytársát.

Járásköri gyűlés. A »Hevesmegyei Általános Tanítótestület« egri járásköre szerdán, f. hó 18-án gyűlést tart, melyre vonatkozólag a kővetkező meghívást kaptuk: Meghívó. A »Hevesmegyei Általános Tanítótestület« egri járásköre f. év április hó 18-án (szerdán) d. e 10y2 órakor

r. ndes járásköri gyűlést fog tartani Egerben, á hatvani I-ső negyedben levő községi népiskola tantermében ; melyre a tagok s az érdeklődő tanügy- barátok ezennel tisztelettel meghivatnak. Eger, 1894. április 14-én. Kolacskovszky János, az egri járáskor elnöke.

A járáskőri gyűlés tárgysorozata a következő: 1. B u t e 11 a y Endre egri községi tanító mintaelőadása a hatvani I. negyedben levő községi népiskola tantermében, melynek tárgya olvasmánykezelés lesz. — 2. Csepreghy Gyula egri belv. községi tanító jelentése a megyei tanszermúzeum szervezése tárgyában. — 3. Sándor Ferencz, egri ipariskolai igazgató: »Néhány szó az osztatlan iskola tantervéhez« czimü értekezésének felolvasása. — 4. Javaslatok, indítványok. — 5. Az egri járáskor által a legközelebbi nagygyűlés tárgysorozatába felvétetni kívánt dolgok megállapítása, hogy azok a központi választmány elé terjeszthetők legyenek.

Pályázat óvónői állásra. A hatvani kisded Óvodához egy óvónői állásra pályázat van hirdetve. Javadalma: 360 frt évi fizetés, megfelelő lakás és 100 frt fűtési átalány saját és ovodai szükségletre. Pályázati határidő : április 25.

Olvasdasztal.

Eger, április 16.

»Politikai tanügyi lap«. Nemcsak hazánkban,

de még az egész világon sem volt politikai tanügyi lap. Most már van ez is. A Nemzeti Iskola szerkesztője Benedek Elek, ki egyúttal e kitűnő, minden irányban független, szókimondó tanügyi lapnak a tulajdonosa is, most letette a kaueziót, hogy a kormány tanügyi politikáját — tisztán politikai szempontból is — bírálhassa. Nemcsak a tanítóknak és tanároknak válik ez nagy előnyére, de a nemzeti kultúra szempontjából is fölötte nagy fontosságú dolog, különösen ha, a miben nem is kételkedünk, a szerkesztő a politikai pártok fölé emelkedik s párttekintetek nélkül szolgálja a nemzeti kultúra érdekeit, a minthogy a nemzeti kultúra ügye nem is lehet pártkérdés.

Felhívás. A következő sorok közzétételére kérettünk fel, melyet a szép intencziót szolgáló ügy érdekében szívesen és melegen ajánlunk olvasóink figyelmébe: Kossuth Lajos hazánk nagy fiának emlékezete a magyar nép szivében és ajkán örökké fennmarad, de a dalok és költeménye^ melyek a nagynevű halhatatlanra vonatkoznak, összegyűjtve még nincsenek, hogy a nemzet kőz- kincsét képezzék; holott közöttük nem egy van, amely valódi irodalmi becscsel is bir. Tisztelettel fordulok tehát a nagy közönséghez, s kérem mindazokat, kik a hazafias czél elérésében kegyesen támogatni hajlandók, hogy Kossuth Lajosra vonatkozó bármily dalt és költeményt, akár a nép ajkán él az, akár bármely folyóiratban vagy könyvben jelent meg az 1848 és 1894-es évközben és arról tudomással bírnak, alulírott czimóre minél előbb beküldeni méltóztassanak, azon hozzáadással, hogy ha csak lehet, a müvek szerzői is megneveztessenek, továbbá az idő, a melyben esetleg a dal közszájon forgott, valamint a vidék is, a hol az feltaláltatott, s netán azon érdekes és hiteles adatok, melyek a költeményre bármi tekintettel vonatkozással bírnak, lehetőleg feltüntetve legyenek. A mű "díszesen kiállítva, érdekes előszóval, magyarázatokkal, függelékében a szives beküldők névsorával, még ez év őszén fog megjelenni, s tiszta jövedelmének egy része a »Kossuth«-szoboralap javára fog fordittatni. Azon jó reményben intézem honfitársaimhoz kérelmemet, hogy a szent czél érdekében jóakarólag támogatni fognak, melyért előre is köszönetemet nyilvánitva, maradtam hazafiui üdvözlettel Nyitrán, 1894. év április hóban. Halasy Béla tanár, a »Kossuth a magyar költészetben« czimü munka szerkesztője.

Az „Olvasd“ czimü hetilap, mely szabad- szellemű czikkeivel, igy a Kossuth-gyász alkalmával a királyhoz intézett nyílt levelével országos feltűnést keltett, folyó hó 15-ikétől kezdve mint politikai hetilap jelenik meg. Jövő száma közli a »Függetlenségi nyilatkozat«-ot. Kiadóhivatala Budapest, IV. kér., Koronaherczeg-utcza 6. sz. a. van. Előfizetési ára félévre 3 frt.