Egri Ujság - napilap 1894. (1. évfolyam, 2-97. szám)
1894-04-02 / 22. szám
I. évfolyam. Eger, 1894. évi április hó 6. 22. szám. Szerkesztőség: Eger, Jókai-ntcza 2. szám I. piti. Kéziratok hétfőit és csütörtökön ti. u. 4 óráig fogad tati.ak el. Kéziratok nem átlátnák vissza. EGRI ÚJSÁG Kiadóhivatal : Eger, Piacz-utcza 4. szám Hirdetések hétté- és csütörtökön d. u. 4 óráig fogadtatnak el. Előfizetési ár: egész é r 6 fr, félévre 3 frt, negyedévre I <n 50 kr. Egyei-sz&ut ára 10 kr. MEGJELENIK HETENKÉNT KÉTSZER: KEDDEN és PÉNTEKEN. Post festa. Eger, április 5. A legnagyobb magyar immár sírjában nyugossza öiök álmát. A hazai földben nyert nyugovó helyet az a férfiú, a ki nekünk e hazai földet biztosította. Az impozáns gyászünnepségek lezajlottak. Az egész kominens osztatlan elismeréssel adózik a magyar nemzetnek, a mely e világon páratlan módon rótta le a kegyelet és bála azon adóját, a melyre az elhunyt millió érdemet szerzett. Azaz csak igyekezett lerónni e hálát, mert a Kossuth Lajos iránti hálakötelezettség lerovására nem egy emberi élet, nem egy pár nap, hanem évszázadok sem lennének elegendők. Az ország minden politikai pártja meginvitálta a Kossuth fiukat hazájukba s ma még nem tudni, hogy elfogadják-e a meghívást. Azt hisszük azonban, hogy mindenesetre csalódnak azok, a kik a Kossuth fiúk vLszatelepedését bizonyos politikai agitácziókra vélik felhasználni, mert a nagy halott utódai már is oly tapintatos és finom érzi'kü diplomatikus viselkedést tanúsítottak, hogy ezekből mindenki meggyőződhetett, hogy ez emberek eszközökre egyátalán nem alkalmasok. Alighanem befognak tehát fagyni azok a vészes jóslások; melyek egy képtelen irány lábrakapását várják a legközelebbi jövőtől. A költők királya mondotta: „Ugyanazon kardoknak egyik lapjára ez volt vésve: „Pro libertate!“ — a másikra „Móri amur pro patria et rege nostra!“ — a mit a kardok éle a történelem tábláira fölirt, az mind dicsőség volt. — Ezután is az lesz.“ A költő ajkáról a nemzet beszélt, a nemzet, „a mely nagy halottait meg tudja ünnepelni“ s a mely „tudja az élőket is felmagasztalni.“ A magyar nemzet józansága sohasem engedte öt tartósabban tévhitekben tévelyegni, sohasem engedte, hogy természetével meg nem férő agitáczióknak legyen áldozatává. S a magyar nemzet természetével sohasem fért meg az illoyalitás. Még most a gyászünnepek után sem tartja illendőnek a hazafias magyar sajtó a lehetségesség és lehetetlenség kérdését feszegetni s ha később majd szóba kerül az, az igazságos középutat a történelem csinálá- sában oly hatalmas részt kívánó sajtó ép’ úgy meg fogja találni, mint megtalálandja azt maga a nemzet is. Nincs okunk félni amaz ijesztgetésektől, melyek úton-útfélen hintetnek a nép közé, mert lehetséges, hogy rövid ideig tartó vihart fognak ezek okolni, de a vihar kitisztul s jönni fognak a munkás derüli úszta napok. Magok a nemzet halottjának — s mint magok mondák — elvei örököseinek derék utódai munkálnak e derült tiszta napok közelhozásában. Magok a derék utódok osztják a csillapító szereket a felkényszeredett s csak képzelten sajgó sebekre. Hála nekik azért, a kik a tapintatos viselkedésükkel már is hálára kötelezték a magyar nemzetet, mely minden áron fiaivá kívánja azokat, akik születésüknél fogva is fiaik neki Abból, hogy a magyar történelem legkimagaslóbb alakja, azt mondotta egy Ízben s ma már a kiváló diplomatikai érzéket tanúsító fiának a czeglédi mandalum vivő százas küldöttség előtt: — Ha teheted, látogasd meg egykor őket! méltán következtetjük, hogy a nagy ember nagy fiai apjuk tradiczióinak megsértése nélkül megtelepedhetnek szülő hazájuk földjén, a melyen kívül „nincsen számukra hely.“ A Kossuth Lajos fiai csak magyarok lehetnek, a Kossuth Lajos fiai csak a magyar haza földjén élhetnek és azért egyáltalán nem tartva attól a képtelen mumustól, melyet egyrészről a hyperlojalitás, másrészről a titkos illoyalitás agitácziói kívánnak erőszakkal előtérbe hozni: örömmel üdvözöljük a legnagyobb magyar jeles utódait a magyar földön. A gyászünnepek lezajlottak s most post festa: jöjjenek a munkás, derült, tiszta napok ! Gyászos napok. — Saját tudósítónktól. — Eger, április 5. Öt napja pihen már a drága halott a haza imádott földjében, de dicső emléke fenn ragyog tisztán, érintetlenül a szivekben. Eger gyásza a nagy halott iránt, a legutóbbi napokban a következőkben nyilvánult: * Gyász az egri izr. iskolában. Tegnap, e hó 4-én a mily egyszerű ép oly lélekemelő gyászünnepély folyt le Kossuth halála alkalmából az egri izr. iskolában. A hitközségi elnök, a hitszónok, hitközségi tagok, szép számban megjelent szülők, a tanítói kar s az iskolás gyermekek pontban 10 órakor inár össze voltak gyűlve a nagy halott két arczképével s drapériákkal gazdagon díszített tanteremben A műsor csak két számból állott. Előbb S c h v i m- mer Géza IV. oszt. tanuló szavalt C s i 11 a gh Mór dr., iskolaszéki elnök „Kossuth Lajos“ ez. ódájából néhány versszakot, meglepő értelmes- séggel s több helyen felcsillámló gyermeki lelkesedéssel. Aztán WeiszSoma igazgatótauitó lépett a feketével egészen bevont emelvényre s mondott a zsenge gyermekek fellogásához mért, de a felnőtteknek is igazán szivéhez szóló, Kossuth Lajosnak egész működését dióhéjban magában foglaló rövid beszédet. A beszédnek az ünnephez illő, mélabús hangja, s a végén kitűnő hazafias erő, érzelem nem tévesztette hatását; a jelen volt hallgatóság őszinte éljenzéssel adott kifejezést elismerésének. Ezután a valamivel későbben érkezett hitközségi elnök óhajtásárae újból Schvimmer Géza lépett az emelvényre s még egyszer, most már hatásosabban, elszavalta Csillagh dr. ódáját. Ezzel az ünnepély véget ért s a közönség csendben eloszlott. * Gyászisteni tisztelet az egri izr. ima ház ban. Az egri izr. hitközség hazafias érzelmű elöljárósága vasárnap e hó 8-án délelőtt 11 órakor gyászis- fceni tiszteletet fog tartani a nemzet nagy halottjának emlékezetére. A gyászisteni tiszteletről kiadott jelentés és belépti jegy & következő: Belépti jegy Kossuth Lajos nagy hazánkfiának, magyar nemzetünknek bánatos fájdalmat okozott elhunyta alkalmából, templomunkban folyó hó 8-án, vasárnap d. e. 11 órakor tartandó ünnepélyes gyászisteni tiszteletre. Eger, 1894. april hó 4-én. Preszler Ferencz H. hitk. elnök. Az isteni tisztelet sorrendje: 1. Héber gyászének : Adonaj (örökkévaló! mi az ember) előadja az énekkar. 2. Héber gyászima az elhunytnak lelkűid véért Menucho nechóno (örök boldogságért való könyörgés.) 3. Magyav gyászbeszéd, ezt követi Kadisch (az árvák imája,) mindkettőt tartja Dr. Schvarcz Miksa hitszónok. 4. Héber ima: Él maié rackamim (Óh irgalmas Isten.) Befejezésül: Szózat. * A főgymnásiumi önképzőkör is megemlékezett Kossuth Lajos elhunytéról. Vasárnap, e hó 1-én délután 4 órakor kizárólag a nagy hazafi emlékének szentelt gyászülésében elhatározta, hogy Kossuth Lajos emlékét a kör jegyzőkönyvében örökiti meg. Ugyanez alkalommal Török Konstant tanár, a kör buzgó elnöke meghatóan szép beszédben méltatta & haza legnagyobb s legszeretőbb fiának érdemeit; Kossuth Lajost, mint az igazi honfi g igazi jellem megtestesülését állította az ifjúság elé követendő példa gyanánt. Karszalag és kokárda. Egervárosmind- kétnemü ifjúsága azon mély gyászt, melyet minden igaz hazafi szivében érez Kossuth Lajos nagy halottunkért, impozáns külsőségekben is nyíl-
