Egri Ujság - napilap 1894. (1. évfolyam, 2-97. szám)
1894-03-30 / 20. szám
2 alpolgármesteréhez bejelentettem* hogy a vármegye az ország szivében végbemenendő gyászünnepélyen magát nagyobb számú küldöttség által fogja képviseltetni. Végül a nagy és kisközségek képviselőtestületeihez felhívást intéztem, hogy a nemzet nagy halottja iránti gyászuk és fájdalmuknak tőlük telhetőleg kifejezést adva, különösen az ország szivében megtartandó gyászünnepélyen magukat küldöttségek által képviseltessék. A két rend. tanácsú városhoz felhívást nem kellett küldenem, mert azok az intézkedéseket azonnal megtették; Eger város Tori- nóba is menesztett küldöttséget s a megdieső- ült a város díszpolgára is lévén, halála alkalmával gyászjelentést is adott ki. Kérem a t. bizottságot, hogy ezeket jóváhagyó tudomásul venni, s különösen arra felhatalmazni méltóztassék, hogy a koszorúnak 100 frt s netáni mellékköltségeit a vármegye szabad rendelkezésére álló törzsvagyonának kamataiból kifizethessem. A gyász, mely bennünket ért, oly nagy, a fájdalom, mely sziveinket eltölti, oly mérhetetlen, hogy szerény eszközeinkkel alig adhatunk annak megfelelő kifejezést. Számot vetve tehát a korlátokkal, teszem meg a továbbiakra, a nemzet nagy halottja iránti hódoló tiszteletünk és kegyeletünk adójának lerovására irányuló javaslataimat. Méltóztassék elhatározni: A vármegye törvényhatósági bizottsága Kossuth Lajost a nemzet halottjának tekinti, gyászos elhunyta felett érzett legmélyebb fájdalmának jegyzőkönyvileg kifejezést ad, —• dicső emlékét jegyzőkönyvében megörökíti, és fájdalmas meglepetését fejezi ki a felett, hogy az országgyűlés a legnagyobb magyar hazafi elhunyta alkalmából nem megfelelően intézkedett. A megdicsőiilt családjához részvétiratot intéz s ennek elküldésével az alispántbizza meg. Az ország szivében ápril 1-én végbemenendö gyászszertartáson magát a vármegye ősi zászlója s az alispán vezetése alatt 120 tagú küldöttséggel képviselteti, mely küldöttséghez a kijelölteken kívül minden megyebizottsági tag csatlakozhatik. Felhatalmazza egyszersmind az alispánt, hogy a küldöttség kísérőinek költségeit a szabad rendelkezésre álló töizsvagyon kamataiból fedezhesse. Gyűlés ter me részére arczképét elsőrangú művész által lefesteti. E czélból elsősorban gyűjtést rendez, melynél a súly nem az egyes adományok nagyságára, hanem inkább arra fektettetik, hogy mentői többen róhassák le filléreikkel a kegyelet adóját. A gyűjtés vezetésével s az arczkép lefes- tésével az alispán elnöklete alatt a megye képzőművészeti állandó küldöttség bizatik meg, s ha a költségek gyűjtés utján össze nem kerülnének, azok a vmegye szabad rendelkezésére álló törzsvagyonából fognak kiegészíttetni. Végül az ország fővárosában felállítandó szoborra ugyancsak a szabadrendelkezésre álló törzsvagyon kamataiból 1000 frtot szavaz meg, s e czélból a megyeszerte való gyűjtést szintén elrendelt. Egyhangúlag tette magáévá a közgyűlés e javaslatokat s miután megválasztotta a 120-as bizottság tagjait, a jegyzőkönyvet nyomban hitelesítették. II. A gyász Egerben. Ege rváros képviselőtestületének márczius 22-én tartott rendkívüli közgyűléséből kifolyólag úgy a nagy halott családjához küldendő részvétirat, mint Turin polgár- mesterének szóló köszönő átirat már elkészült. A Kossuth-családhoz küldött részvétirat szövege a következő: Nagyságos Kossuth Fe- rencz urnák, Turin. Egerváros képviselőtestülete folyó évi márczius hó 22 én rendkívüli közgyűlést tartott oly czélból, hogy hazánk legnagyobb fia s városának díszpolgára Kossuth Lajos elhunyta felett fájdalmának és részvétének kifejezést adjon. A midőn tehát a képviselőtestület a nagy veszteség felett mély fájdalmának és őszinte részvétének kifejezést ad, egyszersmind kívánja, hogy a gondviselés adjon erőt a súlyos csapás elviselésére, s enyhítse mérhetetetlen fájdalmukat azon tudat, hogy e nagy veszteség feletti bánatban és gyászban városunk összesége osztozik. Kelt Egerben stb. A Turin polgármesterének szóló köszönő Az Egri Újság tárczája Aquarellek Kossuth életéből. — Az „Egri Újság" eredeti tárczája. — Irta: Kolacskovszky János. A magyar népszabadság templomában kialudt a szentély lámpája: a ki azt meggyujtotta, a ki templomot épített föléje .........nincs többé ! . . . A keserű számkivetés turini Golgotháján egy mártyr, a magyar szabadság vértanúja lehelte ki áldott lelkét, azt a lelket, melynek honszerelme éltető napja, mozgató ereje volt félszázadnál több időn át nemzeti életünk kicsi, de tettekben nagy és dicső világának, azt a lelket, mely sajgott, vérzett bár, de mert látta, tudta nagy látnoki erejével, hogy a nagy idők dicső eszményei, egy uj hazát, egy szebb hazát, egy dicső, teljesen független Magyarországot teremteni a régi helyett : csak édes álom, melyet valóvá varázsolni most lehetetlen, mert látta a »romba dőlt ideált« uj alapokon felépülni s nagygyá, széppé és virágzóvá lenni fejleményeiben: — hogy a haza boldog és nyugodt legyen, szive mélyébe rejtve a »nagy ideálta 45 éven keresztül sorvadt, haldokolt a messze idegenben önkényt számkivetve — értünk, a mi boldogulásunkért. Nap volt Ö, valóban nap a mi egünkön s s ezt csak most látjuk, most érezzük igazán, mikor már leáldozott. Mig élt, mig fenn ragyogott a lét egén, bearanyozta áldott lelke sugaraival nemzeti életünket. Teremtő szavára szabaddá lett a nép, a nemzet; leomlottak az osztályok áthághatatlannak hitt falai s a jogegyenlőség erős bástyája épült fel belőlük; szabad lett a gondolat, a szó, a beszéd. Azután erőt, kitartást, bátorságot adott »jéghegyeket gyújtó szónoki hatalmával« a létért való küzdelemhez, s miként a legfényesebb, legdicsőbb csillagkirály, a nap az égen hatalmas vonzerejével összetartja s mozgásba hozza csillagos egünk bolygórendszerét, Ö is, K o s s u t h is nagy lelke csodás varázserejével összetartá és mozgásba hozta ez áldott háromhalmos s négyfolyóshaza minden hü fiát akkor, midőn »nemzeti nagy létünk«— megmentéséről volt szó......... És most ? Hunnia ege gyászba borult: az éltető nap lefutott róla s gyászos, fekete éj váltá fel a dicső napfényt: a keserv, a siralom éjszakája. Mikor a nap leszáll: csillagok ragyognak az égen. 1894 napéjenegyén egy uj csillag született meg a végtelen világűrben, egy uj csillag, szép csillag: uj betlehemi csillag, mely éltetni, táplálni fogja a. mérhetetlen messzeségből is a magyar nemzetet addig a mig — 1 e s z s a mig magyar vér fog csörgedezni magyar erekben. Ez az uj csillag az Ö szelleme, Kossuth emléke, mely üdvünk, talizmánunk lesz s marad őrökre. .... Ragyogj, ragyogj te szent, te bűvös betlehemi csillag uj hazádból, szebb hazádból reánk, soha le nem tűnve, mindig, örökké; és ha fényes átirat szövegeztetett ekként: Turinváros t. Polgármesterének! Azon szives figyelem, előzékenység és vendégszeretet, melyben a méjyeu tisztelt és nagyrabecsült Turinváros közönsége hazánk legnagyobb fiát és városunk díszpolgárát, Kossuth Lajost részesíteni szives volt: arra indította Egerváros közönségét, hogy ezért legmélyebb köszönetének adjon kifejezést. Fogadja tehát a polgármester ur Turinváros nemes közönsége iránt érzett hálánk és igaz tiszteletünknek őszinte kifejezését és azon ígéretünket, hogy valamint szeretett hazánk, úgy ezzel Egervárosa sem fogja elfelejteni azon minden magyart lekötelező szívességet és előzékenységet, melyben hazánk legnagyobb fiát, Kossuth Lajost részesíteni kegyesek voltak. Kelt stb, ♦ A kaszinó választmánya a márczius 21-én tartott közgyűlés határozatához híven — melyet lapunk 19-ik számában bővebben regisztráltunk — szombaton, e hó 24-én délután 6 órakor vette tárgyalás alá a kaszinó egyesület által rendezendő Kossuth gyász- ünnep programmját, s azon módozatokat, melyekkel a Kaszinó a nemzet gyászában részt venni kíván. Vita nem volt; egyhangú ^lelkesedéssel fogadták el az elnöklő Babocsay Sándor következő indítványát: 1. Az egyesület a nagy halott ravatalára díszes koszorút helyez. 2. Kossuth arczképét Kiss Alajos festőművész- szel lefesteti. 3. A Budapesten felállítandó Kossuth-szotor költségeihez 100 írttal hozzá: járul. 4. Felkérendők a helybéli összes felekezetek elüljáróhogy a nagy halottért ünnepélyes gyászistentiszteletet tartsanak s annak idejéről az egyesületet értesítsék. 5. A honvéd- egylet, a jogakademia és az egri dalkör bevonásával gj ászünnepség rendeztessék. — Ezután megválasztotta a gyászünnepséget rendező-bizottságot, melynek tagjai lettek Z a 1 á r József elnöklete alatt: Babocsay Sándor, Borhy Ádám, Kap ács y Dezső, Kemény Ferenca, Ma ez ki Valér dr., Schvarcz (Setét) Sándor dr., és Szabó Ignácz. Végül elhatároztatott, hogy a kaszinó részéröl küldendő koszorút Babocsay Sándor fogja Budapesten a nagy halott, ravatalára elhelyezni. * Az egri jogakademia polgársága ugyancsak szombaton délután két órakor tartott közgyűlést Mintzér József elnökcsillagszemed letéved e tájra, ha szép hazánk gyászruhába öltözött városai között a mienkre, a Mátra alján, Eged alatt elterülő Egerre esik tekinteted, ne fordítsd azt el — kérünk — undorral tőlünk, legalább addig ne, mig megroskadt térdeken bocsánatot kérünk tőled azért a sértő közönyért, bogy azon a helyen, azon a palotán, melynek erkélyéről 45 évvel ezelőtt szólottái hozzánk bűbájos varázsszavaiddal s melyet lábnyomaid megszenteltek, égj hitvány gyászrongya sincs á kegyeletnek számodra. . . De ez nem a mi biinünk, nem a mi hibánk, feleljen érte az a nagy ur, a ki Bartakovies örökében lakik. . . * Nincs egy talpalattnyi hely széles e hazában, a hol csak magyarul dobban a szív s magyar szó csepg az ajkakon, mely egy-két egyéni emléket ne őrizne a legdicsőbb magyarról. Ezeket az emlékeket összegyüjtögetni s nyilvántartani szent kötelessége a helyi sajtónak, hogy azokról a történelem tudomást vegyen s majdan méltóan kidomboríthassa azt a csodás jellemet, melyhez hl- sonlót eddig hiába keresünk az emberiség történelmében. Senkivel sem tehetnök ezt oly bátran, s oly leplezetlenül, mint éppen Kossuth Lajossal, kinek hosszú pályafutása a bölcsőtől a sirif agy csodás összhangzatos harmónia és nines a közel száz éves életkornak egyetlen oly pillanata sem, melyet a legkörültekintőbb gyöngédségből is, rejtegetni kellene. Hadd járuljunk bozzá mi is néhány .homokszemmel ahhoz a nagy pantheonhoz, melyet a tör-
