Egri Ujság - napilap 1894. (1. évfolyam, 2-97. szám)
1894-03-20 / 18. szám
lova, valamint a disznóólban egy sertése bét malaezczal és a padláson volt összes takarmánya s gazdasági eszköze is odaveszett. Bozó József összes kára mintegy 1220 írtra tehető, melyből csak a lakóház volt biztosítva 250 li t erejéig. A tűz — mint azóta kiderüli — gyújtogatásból származott s a tettes nem voP má«, mint Bozó tulajdon édes fia — Bozó Pál, kit atyja előbbeni gonoszságaiért kitagadott, A jómadár már napok előtt oda nyilatkozott a korcsmában többek élőt', hogy atyján buszút fog állani azért, a miért ót kitagadta s vagy gyilkosa lesz neki. vagy p dig felgyújtja. A tűz kitörése napján egész nap a korcsmában mulatott Szabó Gergely nevű barátjával, ki szintén haragosa az öreg Bozónak. Hogy itt főzték ki együtt a gyújtogatás végzetes tervét, kétségtelennek látszik. A megindított vizsgálat alkalmával ugyan Bozó Pál tagadta tettét, de Szabó Gergely bevallotta, bogy a korcsmából eltávozásuk alkalmával — a mi a tűz kitörése előtt 3—4 órával történt — Bozó igy kiáltott fel: — Hej, meg fogja tudni nemsokára az egész falu, hogy milyen kárt csinálok az apámnak! . . . Vancsa Anna ellenben, ki az öreg Bozó szomszédságában lakik, erősen állítja, hogy ő a tűz kiütése után egy embert látott Bozó házából elszaladni egy baltával kezében, a kiben határozottan felismerte Szabó Gergelyt. A derék fiút és czimboráját, kire szintén alapos a gyanú, letartóztatták és a pétervásári kir. járásbírósághoz szálli'ottálc. — A tyúkok áldozata. Veres András Tisza- Füreden rendkívül szereti a tyukhust s mivel neki nincs egy darabja sem, sőt pénze sincs, melyen vehetne, fogta magát s elment egy éjjel Monoki József udvarára, hol három darab kövér tyúkot kézhez is kerített. Azonban a tyukketreczben levő többi’ tyúk iszonyú zajt csapott, mire a gazda felébredt és kiment. Veres mikor meglátta a gazdát egy hatalmas somfa bottal a kezében, nem várta meg, míg az öt keriti kézhez, hanem a zsákmányul ejtett tyúkokat eldobva, megugrott. Monoki azonban feljelentést tett Veres ellen a tiszafüredi járásbíróságnál. —■ Tűzoltó jubileum. A pásztói önk. tűzoltó- egylet 10 éves fenállásának jubileumát nagy ünnepségegei fogja megülni április hó elsején. Erre az ünnepségre a vármegye összes tüzoltó-testületeit meghívták. Egerből a főparancsnok vezetése mellett többen mennek az ünnepségre, mely igen érdekesnek Ígérkezik. Lesz bankett, sorsjáték, tánczmulat- ság stb. A diszgyülés a városháza nagytermében délelőtt lesz. A rendező-bizottság a vidéki vendégek elszállásolásáról gondoskodni fog. — „Az ország téglái.“ Csatár Zsigó egy izbrn keserű műkönyeket hullatott a miatt, hogy „lopják az ország tégláját.“ Megmondta már ő akkor, hogy nagy haj kerül az ilyenből. A téglalopás keserveit érzik most Balog János és Farkas János hatvani fuvarosok is. Hatvanban ugyanis most uj iskolát építenek. Ehhez az iskolához Gyöngyösről szállítják a téglát A vállalkozók a napokban észrevették, hogy a tégla iogyatkozása egyátalán nem áll arányban az" épület emelkedésével. Világos tehát, hogy „topják az ország tégláját.“ Hatvanban ugyanis nincsen valami modern detektív rendőrszolgálat, de azért a téglák egy része mégis előkerült a Balog János istái lójában és a Farkas János udvarán. Ez még nem bántaná annyira a lelkiismeretlen fuvarosokat, csakhogy az a baj, hogy a téglakeresés közben reáakadtak egy pár kiló szűz- magyar do hányra is. Ez pedig már nagy baj, mert a téglákra még csak ki lehet egyezni, de a fluánczoknál nincs kegyelem. — A bicska. A bicska azon szerszám, mely- lyel szalonnát és kenyeret szoktak enni, de kiválóan alkalmas arra is, hogy a virtusnak lehessen vele utat törni. Ez a bizonyos virtus erősen dühöngött farsang utolsó napján Agócs Mihá ly és Simkó István ecsédi legényekben. A korcsma előtt már javában folyt a táncz, s javában folyt a bornak nevezett spirituszos borocska is. Agócs Mihály és László István egy kis vitézi játékra éheztek s kezdetét vette a nagy birkózás is. A lányok ujjongva környezték a két legényt s kiki a magáét biztatta kitartásra. A lázas dulakodásnak az lett a vége, hogy Agócs úgy a földhöz vágta Lászlót, hogy az csak úgy nyekkent belé. Ráadásul még meg is dögönyözte. Lászlóban is kitört azonban a virtus s ahogy feltápászkodott, háromszor vágta a bicskáját vetélyársába, s alapos sérüléseket ejtett a jobb karján, lapoczkáján meg az oldalán. Agócs vagy 3 hétig nyomta az ágyat, de azért feljelentést nem tett a pajtása ellen, úgy gondolván, hogy majd »v i s s z a s z o 1 g á 1 j a« még ö ezt a pár bicskaszurást a pajtásának ha majd fellábad. Csakhogy az elöljáróság nem várta be ezt a terminust, hanem feljelentette az esetet a hatvan- jarásbirós ígcak. Pétanovits József ur a főváros VI. kerületi casino vendéglőse az általa épitett Metropole szállodát saját kezelésébe vette át. Azon körülmény, hogy Pétanovits ur szakmájában úttörőnek ismertetik, arra enged következtetni, miszerint a Metropole szálloda a fővárosba rándulő utazó közönség találkozó helye lesz, annál is inkább, minthogy Pétanovits urat az utazó közönség, mint a Terézvárosi casino vendéglőse iránta tanúsított szeretetre méltó előzékenységért nagyon kedveli, ezenfelül a Metropole szálloda nagyon elegánsan és minden igényt kielégitő kényelemmel el van rendezve. A .közönség köréből.*) Tisztelt Szerkesztő ur ! A »Hevesvármegyei Hírlap« ez évi 24-ik számában »Tűzoltóságunk és a biztosító-intézetek« ezim alatt egy czikket közöl, a melyben a többek között a kővetkező is foglaltatik : »Tudvalevőleg 8 — 10 biztositó-társnlat működik Egerben, melyek mindegyikének igen szép haszna van évenként a tüzbiztositási dijakból. És egyetlen egy biztositó intézet volt az, a trieszti általános, mely itteni főügynöke, Ringelhann Imre felterjesztésére, 50 f r t o t adományozott az egylet czélja- ira, mig atöbbi itt müködö társulat még csak egy szó elismerésre sem méltatta az egyletet, mintha az egylet sikeres működése őket nem érdekelné.« Ez a czikk X. aláirássat van ellátva, és egyátalán nem is sejtem hogy a trieszti biztosítótársaság melyik barátja irta. Hogy azonban e cikk fenti kitételei egyszerűen nem felelnek meg a valóságnak, azt legjobban éppen a »Hevesvármegyei Hirlap« felelős szerkesstöje tudhatja, a ki előtt bizonyosan ismeretes lesz az az okirat, melynek szó- áz érinti szövege a következő: Nyugta. 50, azaz ötven írtról, o. é. mely összeget az Egri Önkéntes Tűzoltó Egylet részére tekintetes Kánitz Dezső úrtól, mint az »Adria« biztositó társaság egri föügynökétől az ezen társaság által a a tűzoltó egyletnek adományozott összeget a mai napon hiány nélkül felvettem. Kelt Egerben, 1889. január 26. (P. H.) Dr. Pásztor Bertalan s. k. az egri ö. tüzeltőegylet főparancsnoka. Ebből pedig világos, hogy az »Adria« biz- j tositó-társulotnak korábban jutott eszébe, hogy a tüzolt ó-e gylet iránt elismerései legyen, mint a trieszti társulatnak, sötnem lehetetlen, hogy éppen az Adria kezdeményezése szülte meg a trieszti társulat adakozási hajlandóságát. Eger, 1894. márczius hó 16. Kánitz Dezső mint az Adria biztositó-társúlat föiigynöke Törvénykezés. Az árvaszék szenynyese. — Egy érdekes végtárgyalás. — Egy kis előjátéka volt ma a kir. törvényszék tanácstermében annak a nagy színjátéknak, a melyet a Lörinczfy-fóle sikkasztások czimén ismer a közönség. S z u r m á k Rezső a Lörinczfy idejében volt árvaszéki elnök állott a törvényszék előtt hivatali sikkasztás vádja miatt. Maga a vád csekély jelentőségű s a végtárgyalás folyamán leigazolást sem nyert, úgy annyira, hogy az ügyész is elejtette a vádat s a felmentő ítéletben ügyész és vádlott is megnyugodtak. Az a levegő azonban, me'y ezt a bünpört környezte, egy kis adag volt abból a dohos légkörből, mely a városi árvaszéknél volt adminiszt- ráczió kótségbeejtöen könyelmüségét deklarálta. A negyvenezer frtos sikkasztás fövádlottja Lörinczfy János tanúságtétele is érdekessé tette a végtárgyalást, a melynek meglehetős számú hallgatósága is volt. *) Az e rovatban közűitekért a beküldő felel S z e r k. A végtárgyalást Farkas Pál kir. törvényszék i bíró és végtárgyalási elnök vezette. Szavazó bírák : Losoncy Farkas Kálmán és Pavleties Béla kir. törvényszéki bírók voltak. A vádhatóságot Saáry Zsigmond dr. kir. álügyész képviselte. Védő Csókás István ügyvéd. A vád határozat szerint Szurmák Rezső ellen vád emeltetett hivatali sikkasztás büntette miatt a kővetkező adatok alapján : Az iratokból, úgy Tóth János, Breznay Béni és Lux József tanuk vallomásából megállapítható, hogy Eger városánál mint árvaszéki elnök működött 's hivatali esküt tett Szurmák Rezső a Nagy József, illetve István kiskorú árvái hagyatékához tartozó ingókat 1882. év folyamán elárverezvén. az árverésről felvett jkvet megsemmisítette, a befolyt. 80 frtot kézhez vette, azt azonban illetékes helyre be nem szolgáltatta, hanem saját ezéljaira használta és csakis az árvaszék 1889. évi ápril 11-én kelt, bűnvádi feljelentéssel fenyegető végzése kézhez vétele után 1889. évi május 7-én térítette vissza (93 frt 30 krt.) Továbbá az iratok, úgy Pataki Árpád, Csíki Atilla, Gombossy Mór, Bucher Gusztáv és Végh Gerö vallomásaiból megállapítható, hogy Pataki Árpád 1887. évi január vagy február hóban a Kubik Endre kiskorú árvái tulajdonát képező 5 egész és 2 fél egri takarékpénztári részvényt azért küldött be Szurmák Rezső árvaszéki ülnökhöz, hogy a részvényeket az árvák nevére Írassa és azokkal a takarékpénztári közgyűlésen szavazzon; azonban Szurmák Rezső ezt tenni elmulasztotta, hanem 1887. február végén a részvényeket Gombosi Mórnál saját ezéljaira felhasználva, 400 frt erejéig elzálogosította, s miután Gombossy Mór a részvények kiváltását sürgette, Bucher Gusztáv által mintegy 8 nap múlva kiváltotta s 1887 márczius 2-án a részvényeket magához zálogba vette és Szurmák Rezsőnek 50 frt kölcsönt adott. Szurmák Rezső a 450 frt kölcsönről még nyilatkozatot is átütött ki, utóbb azonban 15 frt hiányával a kölcsönt vissza fizette s a részvényeket az árvaszéki pénztárba betette, de a pénz tárnoknak nem engedte meg, hogy a részvényeket elkönyvelje, sem önmaga az árvaszékhez a részvények kézhez vételéről és a részvények felettihatározat hozatalra vonatkozólag a köteles jelentést, illetve előterjesztést nem adta be. Szurmák Rezső tagadja a terhére rótt cselekményt s előadja, hogy a 93 frtot csak azért küldte be az árvaszéknek, hogy a zaklatásoktól meneküljön. B ó t a Szilárd tanú tudja, hogy Szm mák a pénzt az árverés után az iratokkal együtt átadta Lörinezffynek. Löwi Mór, Gombosi Mór tanúk a bor- vételre és a részvényekre vonatkozólag tanúskodott. Lörinczffy Jánost vezették fel azután a fogházból. Megtört, meghajlott beteges alak, a régi Lörinezffynek már csak az árnyéka. Bágyadt hangon válaszolt az elnök kérdéseire, mintha öntudatlanul felelgetne. Elnök: Szurmák Rezső azt mondja, hogy a 80 frt készpénzt átadta önnek. Igaz-e ez ? Tanú : Nem tudom. Elnök : Talán nem emlékszik a sok közül ? Tanú: Olyan hiven nem emlékszem, hogy esküt tehetnék reá. Elnök: Hát mégis lehetségesnek tartja-e ? Tanú : Lehetséges. Elnök: Igaz-e, hogy ön hivatalos aktákat megsemmisített, az égő kályhába dobott ? Tanú: Nem igaz, bár lehetséges, de nem emlékszem reá. Breznay Bénit, Lörinczffy volt irodaszolgáját hallgatták ki azután. Elnök. Van-e tudomása arról, hogy Lörinczfy Egerből eltávozása előtt aktákat megégetett ? Tanú: Csak azt tudom, hogy Lörinczfy a papírokat nem a papírkosárba, hanem mindig egy szögletbe dobtasgyakran meggy uj- totta, Ezek közölt láttam aktaformákat is. Lux József csak azt tudja, hogy Szurmák gyakran adott át pénzt Lőrinczfynek. A tanukat mind megeskették, de L ő r i n c z- f y t nem. A bizonyítási eljárás befejezése után az ügyész rövid beszédében a vádat elejtette. A védő meghallgatása után a törvényszék visszavonult, rövid tanácskozás után kihirdette az Ítéletet, melvlyel Szurmák Rezsőt az ellene emelt vádak alól teljesen felmentette. Ebbe az Ítéletbe a z ügyész is belenyugodott.
