Az Egri Dohánygyár krónikája
A kiválasztott vállalat
1991-et, a privatizációt megelőző évet számokkal így jellemezhetjük: 1120 dolgozó fejenként 3.373.000 Ft értéket termelt, 374 millió forint adózás előtti eredményt elérve, miközben az egy főre jutó havi átlagkereset 23.022 Ft volt. És hogyan jellemeznénk a privatizációt megelőző évet szavakkal? Hogyan lehet röviden jellemezni egy olyan időszakot, amikor tízmillió ember égett egy történelmi sorsforduló reményeinek lázában? Vértelenül és fegyverek nélkül összeroskadt a legtartósabbnak hitt politikai rendszer, s az összeomlás robajában, csődök és felszámolások torkolat- tüzében láthattuk vállalatóriások szétporladását. A határok megnyíltak a külföldi befektetők előtt is, és a privatizáció hullámverésében nem lehetett tudni, melyik cég az, amelyet megcsáklyáznak, s melyiknek dobnak mentőkötelet. Miután kormányzati szinten eldőlt, hogy a dohányipari cégek a privatizációs listára kerülnek, az Egri Dohánygyár ismét előreszaladt a sorban, és kiválasztatott. A világ legnagyobb cigarettagyártó cége, a Philip Morris választotta ki, s az egriek igent mondtak a kérőnek.
