Az Egri Dohánygyár krónikája
A szivargyár
Varga Mária a gyár alapításának évében született Tíz perccel fél hét előtt megszólalt a csengő, majd öt perccel kezdés előtt újra megszólalt, és aki elkésett, megbírságolták. A fizetett szabadságot ki kellett érdemeim. Először is öt évet kellett szolgálni dohányjövedéki alkalmazásban, és a megelőző évben nem szabadott hiányozni. Aki ezeknek a követelményeknek megfelelt, és a munkájával szemben sem merült fel kifogás, egy évben összesen hat nap szabadságot kaphatott. A fizetett szabadságnak ez a rendszere maradt érvényben egészen 1943-ig. 1912-ben a pénzügyminisztérium megalkotta a Magyar Királyi Jövedéknél alkalmazott munkások nyugbérszabályzatát. Ettől kezdve dohány- __ g yári munkásnak lenni biztos jövőt jelentett, állami állás, „nyugdíjas” állás volt, és aki megkapaszkodott, élethosszig tartó ellátásra számíthatott. A nyugellátás a türelmes és hosszú életű emberek kiváltsága volt. Nem csupán a hatvanadik életév betöltése volt nőknek, férfiaknak egyaránt szóié) kikötés, ráadásul ebből a hosszúnak tekinthető élettartamból negyven esztendőt a Magyar Királyi Dohányjövedék állandó alkalmazottjaként kellett leszolgálni. A főszabály alól azok esete képezett kivételt, akik dohányjövedéki szolgálatra teljesen képtelenné váltak, de legalább tíz esztendőt dohány-jövedéki alkalmazásban töltöttek. A nyugdíjazás ez utóbbi formáját bizony sokan vették igénybe. A dohánygyári munkásnők körében gyakori betegség volt a sápkór, vérszegénység, idült csúz, heveny csúz, kötőhártyalob, gümő- és görvénykór, tüdőbaj, amely betegségekből jó néhány a dohánygyári munkakörülményekre volt visszavezethető. Miközben az egri gyár csendesen és biztonságban fejlődik a magyar Korona gyámkodása alatt a kontinensen, keressük meg bizonyos Mr. Philip Morrist, vajon mi történt vele és trafikjával az eltelt több mint 50 év alatt.
