Az Egri Dohánygyár krónikája

Az épülő gyár

1885-ben létesült a szegedi gyár, majd a debreceni gyár 1888. évi létrehozásával az üzemek száma tizenkettőre emelkedett. 1893-ig még további három gyárat állítottak fel, Sátoraljaújhelyen, Budapest-Óbudán és Pápán. 1894-ben Szentgotthár- don és Egerben indult szivargyártás.

Keresve a szálat, melyen elindulva az Egri Dohánygyár hosszú történetének felgombolyításához hozzákezdhetnénk, lapozzuk fel az Egri Újság 1891. június 2-i számát. Ebből tudjuk, hogy a városi képviselőtestület ülésén a legégetőbb ügy a nyerészkedő egri mészárosok és kofák megzabolázásának ügye volt. Történt ugyanis, hogy az egri mészárosok eléggé el nem ítélhető nyerészkedési vágytól vezettetve, és a nagyközönség rovására szövetkezve a marhahús árát két ízben is indokolatlanul felemelték, továbbá a „szárnyas állatokkal kereskedő egyének (az úgynevezett kofák) kora reggel azokat nyerészkedés czéljából összeszedték, így a fogyasztó közönség már csak ezektől és pedig sokkal magasabb áron vásárolhatja meg”. Miután a képviselőtestület úgy döntött, hogy e jogtalan eljárások megállítására szabályrendeletileg fog intézkedni, dr. Samassa József egri érsek „ő exjának” értesítése került szóba, amely szerint a Korona épületet és telket 8000 Ft vételárban a városnak átengedni hajlandó. A képviselők határoztak arról, hogy kifejezik köszönetüket az érsek őnagyméltóságá- nak, és arról is, hogy további, a Korona épülethez tartozó telekrészt kérnek, mivel a város ezen a helyen egy, a kor kívánalmainak megfelelő fogadót és vendéglőt tervez felépíttetni. Nyomban a határozat születése után, a következő napirendi pont alatt egy öttagú bizottság választatott annak előmozdítására, hogy az állam által tervezett új dohánygyárak egyike Egerben állíttassék fel. Ezt követőleg a képviselő urak elfogadták a gyámpénztári számadást és mérleget, és aznapi feladataikat elvégezvén ki-ki egyéb dolgai után nézett.