Az Egri Dohánygyár krónikája
A kiválasztott vállalat
ködés. Ez az együttműködés afféle „törököt fogtam, nem ereszt” módra történt, egyik gyártó sem akart kiszállni, „robbantani”, attól tartva, hogy az együtt maradók legyűrik az önállósulót. A rivalizálás mégis megindult, amit egy korábbi, a tröszti idők végén végrehajtott profiltisztítás még markánsabbá tett. Eszerint ugyanis a Pécs a saját fejlesztésű Sopianae-re, Debrecen a Symphoniára, Sátoraljaújhely a filternélküli cigarettákra, Eger a Fecskére, Románcra, és szintén a Symphoniára alapozta termelését. Később csak növelte a zűrzavart és bizonytalanságot, hogy a cigaretták védjegyeinek elosztása - a védjegyek tulajdonjogának gyakorlati súlya hiányában - adminisztratív úton, szinte találomra, egy tollvonással történt meg. így esett, hogy olyan fontos cigaretták, mint a Fecske vagy Symphonia védjegye, annak ellenére került más gyárak nevére, hogy kifejlesztésükben az egri gyár számottevően közreműködött. Ennek veszélyes következményeit a privatizáció időszakában élte meg, ismerte fel a gyár. A szervezeti önállósodás idején gyorsult fel az állam külső és belső eladósodása. Miután az adott, és láthatóan tovább romló gazdasági helyzetben állami támogatásra nem lehetett számítani, a szervezeti függetlenséget kapott vállalatnak újra komolyan szembe kellett néznie a jövő kihívásaival. A Philip Morris érkezését megelőző utolsó évig, 1991-ig a műszaki fejlesztés forrásául szolgáló eredmények tekintetében a gyár sikert sikerre halmozott: Az eredmény alakulása (év/millió Ft)
