Az Egri Dohánygyár krónikája
A kiválasztott vállalat
technológiáját. A gyártáson át kellett állni a füstszűrő nélküli ovális, vagy „lapos” cigaretták gyártásáról a körkeresztmetszetű cigarettatörzs képzésére, sőt, körkeresztmetszetes gyártásra kellett átállni egyes filter nélküli cigarettáknál is. Meg kellett tanulni a filterfelrakás műveletét. A csomagolás megváltozása, az áttérés a háromrétegű - alufólia, címjelzék, celofán - burkolásra, jó néhány álmatlan éjszakát okozott az üzemrész dolgozóinak és karbantartóinak. A filteres cigarettagyártás Egerbe telepítésének elhatározását követően egy fontos döntés még váratott magára. A kérdés az volt: ki legyen az az ember, aki a váltással együtt járó több éves átalakítási, fejlesztési munkálatokat irányítja majd. Az egri gyár főmérnöke, Zsíros Lajos nyugdíjazás előtt állt. A dohányiparban fellelhető jelöltek számbavétele után Laczkó B. László az Országos Nagyvállalat főmérnöke a Sátoraljaújhelyi Dohánygyár fiatal műszaki osztályvezetője mellett tette le a vok- sát. Ez a 28 éves fiatalember ekkor már a hatodik évét töltötte a Sátorhegy városában, ahová 1958-ban, mint ígéretes focistát „szervezték be”. Labdarúgó erények helyett ő inkább szakmai hozzáértését csillogtatta, s így rendkívül hamar, életkorához képest nagyon magas beosztásba került, a gyár műszaki osztályvezetőjévé nevezték ki. Az egri főmérnöki állás komoly szakmai kihívást jelentett, de nemcsak ezért fogadta örömmel a megbízatást. Míg fiatal házasként Sátoraljaújhelyen már hat éve várt lakásra, Egerben a főmérnöki kinevezéssel együtt a gyár igazgatósági épületében szép otthon fogadta. így érkezett meg 1964 januárjában Egerbe Domán László a magyar dohányipar történetének legfiatalabb főmérnöke. Az új technológiát a lágymányosi gyárban sajátították el a műszaki szakemberek. Szabadidejükben talán kipróbálták az újonnan átadott első fővárosi gyalogos aluljárót az Astoriánál, ott voltak az Erzsébet híd avatásán, talán olyan is volt közöttük, aki megnézte a moziban Kovács András új filmjét, a „Nehéz emberek”-et.
