Az Egri Dohánygyár krónikája

A cigarettagyár

1929. október 1-jétől tiszti teendők elvégzésével bízták meg. Felettesei kezdettől fogva nagyon elégedettek voltak munkájával. Ezt bizonyítják az alábbi minősítései is: „Igen szorgalmas, teljesen megbízható, nagyon jól használható“. - „Páratlan szorgalmú, igen megbízható és lelkiismeretes szolgálatra kész tisztviselő jelölt.” - „Nagy szorgalmú, megbízható, lelkiismeretes, a számosztályon és mindenütt eredményesen használható.” Pécsett szerzett jogi doktori címet 1939-ben. 1945. december 31-től a gyár aligazgatójának nevezték ki. Ilyen minőségben dr. Syposs Zoltán igazgató mellett jelentős szerepe volt a súlyos háborús károkat szenvedett gyár újjáépítésében. Kinevezésének éve egyben az első szervezeti változás éve a magyar dohányiparban.

Az egri gyár 1895-től a Pénzügyminisztérium Dohányjövedék Igazgatóságának gyáraként működött, kamarális könyveléssel, központból irányított gazdálkodással. 1949-től önálló állami vállalat lett, kettős könyvvitelű önálló elszámolással és az Élelmezésügyi Minisztérium Dohányipari Igazgatóságának fennhatósága alá került. Az egri gyár egyre nagyobb szerepet hasított ki magának az ország ellátásából Kossuth, Terv, és Munkás cigarettával, mintegy 470 millió darabos éves termeléssel a piacra kerülő cigaretták 6,4 %-át állította elő. Az ötvenes években nagyarányú gépesítési hullám indult el. Az első lökést az óbudai gyár bezárása adta, ahonnan a modernnek mondható gépeket Egerbe szállították. 1950-ben három Rapid DC típusú, két Triumph III. szivarkakészítő gépet, két új Niepmann csomagológépet kapott a gyár a népgazdaságtól, amely szóhasználat akkoriban azt jelentette, hogy a géppark

„ Ide jártunk óvodába ”