Az Egri Dohánygyár krónikája
A cigarettagyár
Két évi lábadozást követően 1947 a gyógyulás éve lett. Egy rövidke levél bizonyítja ezt legjobban, amelyben Syposs igazgató úr ötven kilogramm fűmag kiutalását kéri a felettes hatóságtól. „Tisztelettel jelentjük, hogy a dohánygyár telepét az elmúlt harcok és az azt követő orosz katonai megszállás ideje alatt annyira feldúlták, hogy annak teljes rendbehozatala eddigi legnagyobb igyekezetünk mellett sem sikerült. Tisztelettel megemlítjük, hogy annak idején a harcok közeledése miatt megakadt és később tárgytalanná vált óvóhelyépítkezések maradványainak eltüntetése is csak részben sikerült, a kiásott hatalmas földtömeg egy részének elegyengetése, illetve a kiásott hatalmas gödrök betemetése folytán. A mintegy 800 négyszögöl területnek törmelékes felületét, valamint a telepnek azon részeit, ahol az orosz vezetés alatti időben úthengerek álltak, illetve voltak üzemben, mint meghajtógépek, továbbá a mellettük felhalmozódott troszka és salaktömegek helyeit szükségesnek látjuk fűmaggal bevetni, s így a város belterületén fekvő gyár területét aránylag kis költséggel rendbe hozatni. A gyártelep ezen befüvesített területén szándékozik az igazgatóság a melegebb idők beálltával, a munkások részére déli ebédszünet alatti pihenésre és felüdülésre lehetőséget adni, és ezáltal elősegíteni, hogy felfrissültén és újult erővel fogjanak ismét munkájukhoz. A terület befüvesítéséhez mintegy 50 kg fűmag beszerzésére volna szükségünk, melynek kivételes engedélyezését tisztelettel kérjük. Eger, 1947. március 20-án.” Az Igazság című helyi lap 1947. augusztus 10-i száma hírt adott a hároméves tervről. Az induló tervidőszakban - melynek jelentőségét a gyárigazgató az alkalmazottak előtt ünnepélyes gyűlés keretében méltatta - szerepelt a portalanító berendezések korszerűsítése, az akkor már hetven csecsemőt ellátó bölcsőde bővítése, a felsőtárkányi 45 Zajos sikert aratott Horváth Istvánná Magdi és Visnyei Miklós kettőse az évforduló ünnepén
