Az Egri Dohánygyár krónikája

A cigarettagyár

Helyére Balogh Jenő addigi aligazgatót nevezték ki igaz­gatónak, ami nevezetes ese­mény volt, először került egri születésű igazgató az egri gyár élére. 1936-ra újra kiegyensúlyozott lett az élet Kezl a dohánygyárban. Naponta 430.000 „Levente” és „Dráma” márkájú kézzel töltött cigaretta hagyta el a gyárat. Összehasonlítás végett jó tudni, hogy ez idő tájt ezt a napi mennyiséget akármelyik budapesti gyárban két cigarettagyártó gép könnyedén megtermelte. A dohány felvágását gépesítették Egerben is, és a cigarettahü­velyt már tíz gép sodorta, ragasztotta és darabolta. Egy gép napi hatvanezer hüvelyt állított elő. A cigaretta töltése „egyip­tomi” módra történt, ahogy akkoriban a kézi töltésű módszert nevezték. Ez az elnevezés a legenda szerint - amit dr. Marék An­tal a Dohányosok Könyvében megerősít - az elöltöltős pus­kák korából származik. Történt, hogy az 1832-es török-egyip­tomi háborúban az egyik egyiptomi katona pipája eltörött és szorult helyzetében a puskapor behelyezésére való papírhen­gerbe töltötte dohányát. Ez a találmány lehetett a cigaretta egyik eredete. Az egri gyárban a cigaretta kézi töltése három mozzanatból állt. Az összehajtott pergamenlapba beledugták a nedvesített vágott dohányt, nagy érzékkel és ügyességgel a kellő mennyiséget eltalálva. Aztán a pergament összenyom­ták, egyik végére helyezték a papírhüvelyt, a másik végén a töltőfát átnyomva a hüvelybe tolták a dohányt és a végéből kiálló dohányszálakat ollóval levágták. A megtöltött cigarettát ezres tárlókba helyezték és szárították, majd becsomagolták.

Next

/
Thumbnails
Contents