Képmás, 2006

2. szám

Barátunk, a komputer

A számítógép maga is okozhat kellemetlenségeket. A legfőbb probléma, ha egy pontra meredünk. A katódcsöves monitorok lassú eltűnésével és a TFT monitorok elteijedésével a helyzet sokat javult, de az alapvető gond megmaradt: ez a fajta természetellenes koncentráció nagyon igénybe veszi a szemet.

A másik gond, hogy a számítógéppel valami oknál fogva hajlamosak vagyunk görnyedt testtartásban dolgozni, aminek több következménye is van: mozgásszervi fájdalmak, a vérkeringés pangása, ingerlékenység és depresszió.

A Cornell Egyetem kutatói sok megfigyelés és kísérlet után egy tíz pontból álló szamárvezetőt készítettek az ideális számítógépes munkahely kialakításához. A több oldalas anyagból néhány fontos gondolatot szeretnénk veletek is megosztani:

1. Törekedni kell arra, hogy egy gépet csak egy ember használjon, mert így lehet a legjobban érvényesíteni az ergonómiai szempontokat. Ha valaki csak pár percet komputerezik naponta, akkor ezek a szempontok annyira nem is fontosak. Ha viszont valaki négy óránál többet gubbaszt a képernyő előtt, az ergonómia valóban nagyon lényegessé válik.

2. Milyen típusú komputeren dolgozunk? Bizony, ez sem mindegy. A laptop csinos és trendi, de a képernyő túl közel van a billentyűkhöz. A jó öreg asztali masinák optimálisabb megoldást nyújtanak, bár a laptop-problémát is át lehet hidalni, ha rákapcsolunk egy asztali monitort és egy jófajta billentyűzetet.

3. A számítógép-asztal fontosabb, mint gondolnánk: nem lehet se túl alacsony, se túl magas. Nagy előny ha van rajta egy külön tartószerkezet a billentyűzetnek és az egérnek, amelynek a magassága állítható, és így ideálisan pozícionálható.

4. Ezek után csöppet sem meglepő, hogy a szék is kulcselem. A jó szék

magassága és a támla dőlésszöge állítható, és deréktámasszal is rendelkezik. Az ugyanis részben tehermentesíti a gerinc alsó szakaszát, amivel a legtöbb gond szokott lenni. Helytelen szokás függőleges üléspozíciót kialakítani, egészségesebb, ha enyhén hátradőlünk a székben.

5. Milyen típusú tevékenységet végzünk a gépen? Bizony, ez sem mindegy, bár a magyarázat kicsit szőrszálhasogatónak tűnik. Ha szövegszerkesztünk, akkor ideális billentyű-egér pozicionálás kell, netezéshez a legfontosabb az egér kényelmes használata, adatbevitelhez főleg a billentyűzet helyzete lényeges.

G. Mit látunk? A monitort pontosan magunkkal szemben helyezzük el, mert így nem kell annyit forognunk és tekeregnünk. Ügyeljünk a magasságára is - akkor van optimális helyzetben, ha a közepe a vízszintes látástengelyünknél egészen pontosan 17,5 fokkal lejjebb van. Ellenkező esetben jönnek a nyakfájások. A monitor távolsága is lényeges, általában akkor van jó helyen, ha a kinyújtott kezünkkel éppen elérjük. Ha a betűk ebből a távolságból kicsinek tűnnek, növeljük meg őket, majd a munka mentése előtt térjünk vissza a kisebb, általában tízpontos méretre. Használjunk minél jobb képernyőt, lehetőleg tükrözésmentes borítással ellátott TET-t. Úgy tizenöt-húsz percenként, ha csak néhány másodpercre is, de szakadjunk el a monitortól, és tornáztassuk meg a szemünket. Ha panaszunk van, forduljunk szemorvoshoz, és negyven év felett rendszeresen ellenőriztessük a látásunkat. Az a jó, ha a munkához használt iratok, dokumentumok minél közelebb vannak a képernyőhöz, ezért használjunk egy erre a célra kifejlesztett dokumentumtartót.

7. A helyes testtartás fontosságát nem lehet eléggé hangsúlyozni. Lábunk a padlón, hátunk a széktámlának támaszkodik, nyakunk és fejünk egyenes, gör- nyedés vagy nyújtózkodás nélkül elérjük a billentyűzetet és az egeret, a vállunkat nem húzzuk fel, nem csavarodunk sem jobbra, sem balra.

8. A billentyűzet helyzete sem mindegy. Azt már elemeztük, hogy sem túl alacsonyan, sem túl magasan nem lehet, most ezt egészítsük ki azzal a tanácscsal, hogy a „B” billentyű legyen a testünk középvonalában.

9. Hihetetlennek tűnhet, de az egeret többnyire helytelenül használjuk: neki ugyanis nem az asztalon, a billentyűzettel egy magasságban, hanem úgy öt centivel afölött lenne az ideális helye.

10. Ami a munkakörnyezetet illeti, győződjünk meg róla, hogy az általános megvilágítás nem túl erős, és semmilyen erős fény nem tükröződik a képernyőn. A monitor ne legyen ablak előtt, mert a kinti fényhez képest homályos képernyő olvasásához nagyon erősen kell koncentrálni, ami gyorsan kifáraszt. Munkahelyünknek egy csendes pontot válasszunk. Az angol ergonómusok szerint a zaj növeli például az izomfeszültséget, ami rosszat tesz az egészségünknek. Tartsunk rövid szüneteket! Mint már írtuk, szemünket tornáztassuk meg, fókuszáljunk távolabbi tárgyakra, és pislogjunk sűrűn, hogy a rajta levő köny- nyfilmet felfrissítsük. Úgy óránként álljunk fel az asztaltól, nyújtózkodjunk, járjunk egyet, együnk egy falatot, igyunk egy kortyot, beszélgessünk pár mondatot.