Képmás, 2006
1. szám
igazgatói állás, szívesen látnának újra otthon. Természetesen nagy örömmel fogadtam el a felkérést.- A központból visszatértél egy leányvállalathoz. Ezt hogyan értékelnéd?- Piacon dolgozni nagyszerű és izgalmas feladat, az igazgatói előléptetés pedig elismerése a korábbi teljesítménynek, és megelőlegezett bizalom is a cég részéről. Svájcban jól éreztük magunkat a családommal, és azért különösen hálás vagyok a Philip Morrisnak, hogy a lányaim magas színvonalú nemzetközi iskolába járhattak. Kitágult a világképük, nekik már épp olyan természetes, hogy európaiak, mint az, hogy magyarok. Svájc szép és gazdag ország, de az otthonunk mégiscsak itthon van: nagyon fontosak az ismerős gesztusok, illatok, Budapest utcái, a Margitsziget, az anyanyelvi közeg, a színházak, a barátok és a család, akik hazavártak.- Ugyanabba az országba tértél vissza, ahonnan négy éve elmentél?- Nézd, még felszínesek a tapasztalataim, de úgy látom, hogy sok minden megváltozott. Ez természetes is. Rengeteg új házat látok, bevásárló-központokat, szállodákat - de szembetűnően sok a hajléktalan, a kéregető az utcán. Iszonyú mennyiségű autót látok az utcákon, méghozzá értékes, jó járműveket, az antivilág lepukkant Trabantjai és Ladái - szerencsére - már csak emlékeztetőül bukkannak fel itt-ott, viszont azt is tapasztalom, hogy tovább romlott a közlekedési morál, a gépkocsi- vezetők agresszívak és türelmetlenek. Elképesztően gazdag az árukínálat az üzletekben Budapesten, szerintem jottányival sem gyöngébb, mint Londonban vagy Párizsban, de az is mindig eszembejut, hogy sokaknak ezek a termékek elérhetetlenek maradtak. Szóval, a kérdésedre válaszolva, azt hiszem, egy természetesen fejlődő Magyarországra tértünk vissza a családommal, és az újdonságokat igyekszünk a saját helyükön értékelni.- És a dohányipar helyzete hogyan változott ez idő alatt?- A magyar dohányipar nehéz helyzetben van, a legális piac jelentős volumenveszteséget szenvedett, a csempészek a legális forgalom egy tetemes részét egyszerűen elrabolják. Ez részben annak a következménye, hogy nincs hatékony ellenőrzés a határátkelőhelyeken, -továbbá az elmúlt években hiányzott az átgondolt kormányzati stratégia a dohányzás kérdéseiről. Miközben a dohányzás népegészségügyi következményei nem enyhültek, a legális piac zsugorodott. Ez rossz a tisztességes üzletvitelt folytató cégeknek, a kereskedőknek, sőt, a felnőtt fogyasztóknak is, és persze veszít bevételeiből az állam is. Nagyon éles a verseny a gyártók között, ami önmagában nagyszerű, az viszont már kevésbé tetszik, hogy a legális piac szereplői a legolcsóbb árszegmensben küzdenek egymással. A nem eléggé átgondolt adóemelések vezettek ide: sok fogyasztó lefelé váltott, az olcsóbb cigarettákra és egyéb dohánytermékekre, például sodró- és pipadohányból készít magának cigarettát, csak azért, mert olcsó. Lényegesen kisebb ugyanis az adóteher rajta, mint a cigarettán, ami teljesen indokolatlan. Az pedig egyenesen nevetséges, hogy a dohányipar szereplői a 320 forint körüli árkategóriában csatáznak egymással a cigarettapiacon, miközben az lenne a követendő cél, hogy kevesebb cigarettát adjunk el, de drágábban. Ezt szorgalmazza egyébként az Egészségügyi Világszervezet is, mert igy csökkenne a dohányosok száma, következésképpen a népesség egészében a dohányzás okozta ártalmak is.- És mit gondolsz, merre haladt eközben a vállalat?- Az elmúlt négy évben komoly változások történtek, hogy csak a két legfontosabbat említsem: bezárt a gyár, és kiépült a közvetlen disztribúciós rendszer. Sokan elmentek, még többen beléptek a céghez, kicserélődött a vezetői gárda, és ahogy mondtam, megváltozott a piaci környezet is. Az a régi vállalati
