Képmás, 2005

4. szám

A céges autók szervizelése, a gumik cseréje rendszeresen, jól kidolgozott menetrend alapján, rendszeresen megtörténik. Ám saját autóinkat se felejtsük el kellőképpen felkészíteni! Legkésőbb tél elején vigyük el szervizbe egy alapos átvizsgálásra. Állíttassuk be a lámpákat, ellenőriztessük az akkumulátort, a hűtőfolyadék és az ablakmosó folyadék fagyállóságát, a fékek állapotát. Próbáljuk ki a fűtést, szilikonnal kenes- sük be az ajtók tömítéseit, cseréltessük ki az ablaktörlők gumilapátjait. A fagyálló dermedéspontját a legtöbb benzinkútnál ingyenesen megmérik. A műszaki állapot ellenőrzése mellett arra is készüljünk fel, hogy hóvihar vagy váratlan műszaki hiba esetén rendelkezésre álljon a megfelelő túlélőkészlet. Tegyünk be a csomagtartóba egy kis zsák homokot, rövid nyelű, de erős lapátot, vontatókötelet, elemlámpát, szerelőkesztyűt, valamint váltócipőt, nadrágot, pulóvert,

pokrócot, és néhány szelet csokoládét. Reméljük, hogy egyszer sem kell elővenni ezeket, de ha igen, nagy segítséget jelenthetnek szorult helyzetünkben. Az utastérben legyen egy jégkaparó, illetve jégoldó spray, impregnált páratörlő kendő, a zsebünkben egy kisméretű zárolajozó-jégoldó flakon. Ha a kocsiban nincs töltő, feltöltött mobil- telefonnal induljunk el minden reggel.

A havas, jeges, nyálkás utakon való közlekedés más stílust és nagyobb figyelmet kíván. Ezt hajlamosak vagyunk elfelejteni, és csak akkor jut eszünkbe ismét, amikor az autónk megpördül az úton. Kezeljük óvatosabban a pedálokat és a kormányt, adagoljuk finomabban a gázt és a féket. A ráfutásos balesetek megelőzésére tartsunk nagyobb követési távolságot. A téli utakon könnyebben táncolni kezd, kitör az autó. Nem árt gyakorolni, hogyan terelhetjük vissza a jó nyomvonalra. Kereshetünk például egy üres parkolót, ahol veszélytelenül tároltathatjuk, csúsztathatjuk a kocsinkat, hogy megszokjuk, miként viselkedik, és hogyan lehet kézben tartani. Használjuk folyamatosan a világítást, és figyeljünk arra, hogy mindig legyen a tankban elegendő üzemanyag.

Az átlagosnál nagyobb szerepet kap télen a defenzív vezetés: a kockázatos szituációk felismerése, illetve kezelése. Ha bizonytalanul vagy agresszíven vezető autós veszélyezteti a biztonságunkat, el kell távolodni a közeléből. Vagy úgy, hogy gyorsítunk, vagy pedig úgy, hogy hagyjuk magunkat megelőzni. Igyekezzünk előre gondolkodni, mérjük fel, milyen akadályok, veszélyforrások lehetnek előttünk, és használjuk gyakrabban a visszapillantó tükröt is. És természetesen figyeljük az időjárásjelentést: ha nagy havazást, hóvihart jósolnak, inkább szervezzük át a programunkat, de ne induljunk el, ha pedig mindenképpen muszáj, lehetőleg a folyamatosan takarított autópályákon, elsőrendű főutakon közlekedjünk.

Egy-két napot a behavazott országúton elakadt autóban tölteni nem leányálom, de szélsőséges esetben, alsóbbrendű utakon közlekedve azért előfordulhat. Ha ilyen helyzetbe kerülünk, ne essünk pánikba! A legfontosabb szabály, hogy ha lakott területektől távol akadunk el, lehetőleg ne hagyjuk ott az autónkat. Hófúvásban, esetleg sötétben kockázatos nekivágni a vidéknek, hiszen valószínűleg nem téli túrázásra vagyunk beöltözve. Az autónk menedéket biztosít egy időre. A mobiltelefonunkkal értesítsük a hatóságokat az elakadásunkról és pontos helyünkről, és kövessük az utasításaikat. Valószínűleg azt fogják mondani, hogy várjuk meg az autóban a felmentésünkre érkező munkagépeket. Ha a motor működik, szakaszosan fűt- hetünk vele, de ügyeljünk arra, hogy a kipufogógázok ne jussanak be az utastérbe! Valószínűleg nem kell több hetes várakozásra berendezkednünk, de azért bánjunk takarékosan az energiával, ne világítsunk feleslegesen, csak annyit telefonáljunk, amennyit szükséges. Takarózzunk be, ha fázunk, és várjunk türelmesen. Ha így cselekszünk, a legkisebb kockázatot vállalva, egészségünket megkímélve kerülhetünk ki ebből a veszélyes szituációból.

11