Képmás, 2004
1. szám
v=u ■HO EU mindaddig, amíg a gépkocsipark lecserélődésével ki nem kopnak a használatból. Közlekedési szempontból tehát teljes jogú uniós polgároknak érezhetjük magunkat, az utazás a mostaninál is egyszerűbb lesz. A közúti határátkelőknél és a repülőtereken könnyített ellenőrzésen kell csak átesnünk, vám- vizsgálat nélkül kóborolhatunk Manchestertől Lublinig, Göteborgtól Szegedig és Rómában éppúgy otthon érezhetjük magunkat, mint Amszterdamban vagy Madridban. Hét szűk esztendő A munkavállalás terén már korántsem ilyen rózsás a helyzet. Ahogy közelített a csatlakozás időpontja, úgy keményítettek be munkaerőpiacuk védelmében a jelenlegi uniós tagországok, annak ellenére, hogy a közösségi jog biztosítja, hogy az egyik tagország állampolgára egy másik tagállamban szabadon, az adott állam munkavállalóival azonos feltételek mellett vállalhasson munkát. Mostanra gyakorlatilag mindegyik állam korlátozza a frissen belépő tagországok polgárainak munkavállalását. Egy hétéves szisztéma alakult ki: az első két év után újabb három év hosszabbítás következhet, további két évre viszont csak akkor lesz kiterjeszthető a korlátozás, ha az adott tagország igazolni tudja, hogy az új tagállamokból érkezők ■I korlátozásmentes beáramlása munkaerőpiaci zavarokat okozna. Ez a szabályozás a gyakorlatban azt jelenti, hogy a következő két évben az eddig megszokott eljárás szerint és a szokásosnak mondható kvóták alapján kaphatnak munkát a magyarok az Unióban. Aki viszont már jelenleg is ott dolgozik, azt május elseje után a "régi" uniós polgárokkal megegyező jogok illetik meg. A szigorítás azért született, mert a jelenlegi tagok - az ellenkező eredményt mutató felmérések ellenére - a munkaerő nagyarányú beáramlásától, illetve még inkább attól tartanak, hogy olyan új polgárok tömegei jelenhetnek meg, akik nem dolgozni szeretnének, hanem a fejlett (bár mostanában már gondokkal küszködő) népjóléti rendszerek előnyeit, a saját országukban szokásosnál jóval magasabb összegű segélyeket és támogatásokat szeretnék élvezni. A rendszer annyi előnyt biztosít, hogy ha ugyanarra az állásra egy uniós ország polgára - például egy magyar - és egy unión kívüli ország polgára - például egy ukrán - jelentkezik, az egyéb feltételek teljesülése esetén az uniós polgár javára kell dönteni. Akinek a munkájára, szakmai tudására szükség lesz, az tehát továbbra is talál munkát az Unióban, a megfelelő engedélyezési eljárás után. A csatlakozási szerződés viszonosságot biztosit a belépő államoknak a munka- vállalókkal szemben korlátozásokat fenntartó tagországokkal szemben. Elsőként Magyarország jelentette be, hogy él ezzel a viszonossággal, és szintén fenntartja a külföldi munkavállalókra vonatkozó szigorításokat. Ha az átmeneti évek lejárnak, és a munkaerőpiac is teljes mértékben
