Képmás, 2004

1. szám

VÉGIGSÖPÖRT A SALES A VÁROSON

időszámításunk szerinti 3. századból fennmaradt ókeresztény sírkamrák emlékeztetnek, amelyeket a Világörökség részének nyilvánított az Unesco. A birodalom hanyatlása utáni századokban számos nép megtelepedett vagy átvonult itt, a honfoglalás előtt az avarokat leverő frankok kezére került A honfoglalás után Szent István püspökséget alapított Pécsett, itt létesült jó háromszáz évvel később az ország első egyeteme. A tudományok és a művészetek virágzásának a török uralom vetett véget: az ideiglenesen hazánkba érkező török csapatok százötven évig maradtak, a korszakra a főtéren álló Gázi Kászim Pasa dzsámija és a legépebben megmaradt magyarországi török templom, Jakováli Hasszán pasa dzsámija emlékeztet. A törökök kiverése után ismét a felvirágzás, a fejlődés századai következtek. Pécsett alapították meg a XVIIL században az első nyilvános könyvtárat, és itt kezdte meg működését az első magyar pezsgőgyár is.

A város mindig is vonzotta a művészeket, gondoljunk csak Janus Pannoniusra, Mátyás király verselő püspökére, vagy a múlt század olyan neves képzőművészeire, mint Victor Vasarely, Amerigo Tot, Nemes Endre, Schaár Erzsébet és Martin Ferenc. Mindannyiuk előtt múzeummal, állandó kiállítással tiszteleg a város, és e kiállítóhelyek többsége a Káptalan utcában található, így

rövid sétával változatos stílusú és műfajú alkotásokban gyönyörködhetünk.

Ami pedig egyszerűen kihagyhatatlan: Csontváry Kosztka Tivadar múzeuma. Az egykori patikus, aki negyvenéves kora után képezte át magát festőnek, nyugtalan lélekként járta a XIX. században Európa egzotikus tájait, és olyan képeket festett, amelyek a világ legjobbjai közé emelik. A maguk idején e fest-