Képmás, 2004

4. szám

VÉGIGSÖPÖRT A SALES A VÁROSON

Csilla alaposan ismeri a viszonyokat, hiszen közel két éven át területi képviselő volt, október közepe óta pedig Győr-Moson-Sopron megyében, illetve Fejér, Veszprém és Komárom-Esztergom megye egy részén felügyeli a merchandisere- ket. Jókora kanyarral érkezett a kereskedelmi pályára, hiszen előtte műszaki menedzserként dolgozott, egyetemi szakdolgozatát például a hídépítés témakörében irta. Aztán rájött, hogy jobban szeret emberekkel foglalkozni, mint tárgyakkal, és még idejében váltott. Gyors karrierje bizonyítja, hogy a döntése helyes volt. Beszélgetésünk végén máris újabb kanyar következik, de ezúttal valóságos: Csilla még tanulja

a merchandising vezetői munkakört, és Pusztai István trénerrel Tatára indulnak gyakorlati foglalkozásra.

Én pedig Csilla útmutatása nyomán nyakamba veszem a várost, ha már repülni nem tudok, mint a galambok, átsuhanva terek fölöd, bekukkantva a járókelők elől elzárt belső udvarokba, öreg barokk kémények tetején megmegpihenve. Merthogy a történelmi belváros nagyrészt barokk stílusban épült újjá a XVE században, a török Magyarországról való kiűzése után, a katolikus klérus újbóli megerősödése idején. A galambok sokat tudnának mesélni, ha lennének könyvtáraik, hiszen több ezer éve figyelik már

fentiül, hogyan alakult át az ember keze nyomán a város és a környező táj. Am az ő segítségük híján a múzeumokban is tájékozódhatunk. Megtudhatjuk, hogy a város első ősét valószínűleg a kelták alapítodák az időszámítás előtti V. században. A Rábát is és a települést is Arrabonának nevezték, a helyükbe lépő rómaiak pedig átvedék és megőrizték a nevet.

A birodalom hanyatlásával germánok, hunok, avarok, lakták a helyet, majd megérkeztek a honfoglaló magyarok. István király várispánságot és püspökséget alapítod, és a város stratégiai helyzetének köszönhetően akkori mércével mérve gyors tempóban virágzó kereskedelmi-gazdasági