Képmás, 2004

4. szám

kertben. A legtöbb helyen persze a Mikulás felelős a karácsonyi ajándékozásért, aki egész évben készül a nagy munkára a sarkkö­rön túli titkos rezidenciáján. Mivel egyedül nem bírná a sok munkát egy kis manó, Jultomten segít ne­ki. A karácsonyi ünneplés Svéd­országban már Luca napján, azaz december 13-án elkezdődik, de a csúcspontja ott is a szenteste, ami­kor is a vacsora után egyszerre bontják ki a családtagok az aján­dékokat. Karácsony reggelén a svéd templomok égő gyertyákkal várják a híveket. Gyertyák pislá­kolnak a karácsonyfákon is - szinte mindenütt lucfenyőt díszí­tenek, amely a svédek nemzeti fájának is tekinthető, hiszen az ország középső és északi vidékein hatalmas erdőségeket alkot. A karácsony jellegzetes ünnepi étke a hering és a barna bab, valamint a mustáros sült sonka és a szárí­tott tőkehal. Ünnepi ital is van persze, a glögg, ami eredetileg közönséges, viszonylag kevés alkoholt tartalmazó forralt bor volt, de azután elkezdték „fejlesz­teni". Megnövelték az alkoholtar­talmát, és különféle fűszereket adtak hozzá. A mai glöggből nem hiányozhat a szegfűszeg, a fahéj, a szerecsendió, a narancshéj, és a - gyakran karamellizált - cukor, sőt, mandula és mazsola is kerül­het bele. Karácsony Apó éjfélkor érkezik A karácsony Franciaországban is egyszerre családi és vallási ünnep, amit különösen a katolikusok vesznek komolyan. Az ünnepi vacsorát csak az éjféli mise után fogyasztják el, és akkor találják meg az ajándékokat is a szépen kifényesített cipőkben és csizmák­ban. Amíg ugyanis az emberek a templomban imádkoznak, Pére Noel, azaz Karácsony Apó villám­gyorsan végigjárja az otthonokat. A tipikus karácsonyi eledel a fran­ciáknál a libamáj, a hal, a geszte­nyés liba és a szarvasgomba, és nem maradhat el a fahasábot for­mázó mélyhűtött csokitorta sem. Franciaország déli részén a halá­szok hallal teli kosarat helyeznek az éjféli mise után az oltárhoz, így köszönve meg a Mindenhatónak, hogy jó fogásokhoz segítette őket. Tűzijáték a Mikulásnak A brazilok a karácsonyt is karne­válközeli hangulatban töltik, ami nem is csoda, hiszen december ott a nyár legmelegebb hónapja. így a hagyomány szerint Grönlandról érkező Mikulás is ledobja piros palástját és prémes süvegét. Az országban nagy hagyománya van a betlehemek állításának, és az északi régióban a pásztorjátékok­nak is. Általános szokás a bőséges karácsonyi vacsora, amelyből nem maradhat ki a pulyka, a son­ka, és nyár lévén a gyönyörű zöld­séges és gyümölcsös tálak sem. A lakásokat fenyő helyett virággal díszítik, hatalmas tűzijátékokat rendeznek, az éjféli misét köv ető mulatozás fáradalmait pedig a napfényes strandokon pihenik ki. A család ünnepe lehet Nemcsak a gazdaság és a kultúra globalizálódik, de úgy látszik, az ünnepek is: a karácsonyozás olyan országokban is terjed, amelyek nem a keresztény kultúrkörhöz tartoznak. Kínában megjelentek a bevásárlóközpontokban a ka­rácsonyi dekorációk, és egyre többen vásárolnak ajándékokat, közös családi vacsorákat és baráti összejöveteleket rendeznek. Vagyis a karácsony vallásos tarta­lom nélküli családi ünnepként kezd gyökeret ereszteni Kínában.

Next

/
Thumbnails
Contents