Képmás, 2004

1. szám

Miben különbözik az egészség- pénztár a nyugdíjpénztáraktól? Az egészségpénztár tulajdonkép­pen az önkéntes pénztártípusok előnyeit egyesíti. A nyugdíjpénz­tártól magával hozta az öngondos­kodási, előtakarékossági szemlé­letet az egyéni számlán 2 évre szóló lekötés lehetőségének formá­jában, az önsegélyező pénztártól pedig a segélyező funkciót a táp­pénzkiegészítés, gyógyszer, gyó­gyászati segédeszköz árának támogatásával. Az elmúlt évek­ben az egészségpénztáraknál is hangsúlyosabbá vált a befektetési tevékenységek eredményeinek vizsgálata. Hozzá kell azonban tenni, hogy alapvetően nem a be­fektetés a cél - szemben a nyugdíj- pénztárral. Azt sem éri veszteség azonban, aki nem használja fel az egészségpénztári számlájára utalt összeget hiszen a pénztár a vagyo­nát befekteti, döntően rövid távú papírokba. Az egészségpénztári tagság azonban a tagoktól aktív felhasználást kíván meg, gyakori a szolgáltatás-igénybevétel, a napi költés. A munkáltató által juttatás­ként nyújtott egészségpénztári tagdíj összege szinte teljes egészé­ben felhasználható, nem terhelik adók. Milyen szolgáltatásokra lehet igénybevenni az egészségpénz­tári számlánkon lévő pénzt? Alapvetően két fajta szolgáltatási csoportot különíthetünk el: pénz­beli és természetbeni szolgálta­tásokat. A Pénztár pénzbeli szol­gáltatásai alatt értjük a gyógysze­rek és gyógyhatású készítmények árának támogatását, gyógyászati segédeszközök vásárlásának és bérlésének ártámogatását, a táp­pénzkiegészítést és a pénztártag halála esetén a hátramaradottak anyagi támogatását. Természetbeni szolgáltatások közé tartozik az egyéni egészségterv elkészítése, egészségügyi szolgál­tatónál igénybe vehető egyéb diagnosztikai, terápiás vagy reha­bilitációs jellegű egészségügyi szol­gáltatások, a különféle természet- gyógyászati szolgáltatások, rekre­ációs célú üdülések, gyógyüdülé- sek, szabadidős sporttevékeny­ségekhez közvetlenül kapcsolódó kiadások, sporteszközök ártámo­gatása, fitness és wellness szolgál­tatások, fizikoterápia, gyógytorna és gyógymasszázs, természetjá­rás, turisztika. Ide soroljuk az egészségfejlesztő szolgáltatásokat is, úgymint szenvedélybetegségek­ről leszoktató kezelések, méreg­telenítő kúra, léböjt kúra, és végül ide tartoznak a fogyókúrás progra­mok is. Mennyiben korlátozzák az új jogszabályok a tagok költéseit? A jogszabály-változások mögöttes célja, hogy egyfajta szemléletvál­tást kezdeményezzen. Az egész­ségpénztári szolgáltatások finan­szírozása az egészségmegőrzés és a megelőzés irányába mozdul el. Szigorodtak a rendelkezések. Például 150.000 Ft-ban maximál­ták az évente üdülésre költhető összeget, igénybevételét pedig orvosi javaslathoz kötik. Új meg­kötés az is, hogy az egészségpénz­tár csak kifejezetten wellness és gyógyüdülők szolgáltatásait finan­szírozhatja. Limitálták a sportszer­vásárlást is egy naptári évben 70 000 forintra. Mi a tapasztalatod, mire költik el legtöbben az egészségpénz­tári összeget? A számlák 70-80%-a gyógyszerek­ről, illetve gyógyászati segédesz­közről szól, vagyis a többi szolgál­tatást egyelőre kis mértékben használják csak ki a tagok, pedig azt hiszem, hogy igazán széles palettát kínálunk. Mit tegyek tehát, ha kedvemre szeretném űzni kedvenc spor­tomat, rendszeresen járok masszőrhöz, és évente egyszer egy gyógyszállóban töltenék egy hetet az egészségpénztári számlám terhére? A tanácsom az, hogy egy velünk szerződött szolgáltatóval készít­tess egészségtervet. Egy egészség- terv a következő kötelező elemek­ül ^

Next

/
Thumbnails
Contents