Képmás, 2004

4. szám

MUNKAKÖR-KÉP nem könnyű egy-egy felvételnél jól dönteni, így örökös a kihívás, a kockázat, és persze a kérdés is: minden körülményt mérlegelve jó döntést hoztam, hoztunk-e? Ez a feszültség karban tartja az em­bert, nem hagyja, hogy ellustuljon az agyam, hogy elkényelmesedjek. — Ki dönti el, hogy milyen állás­ra, pozícióra kell embert ke­resni?- Ez többlépcsős és általában idő­igényes folyamat. Az elején ele­mezni kell, hogy milyen feltételek jellemzik az adott munkakört, és ehhez milyen készségek meg­léte szükséges. Ha egy vezetőnek új beosztottra van szüksége, első lépésként kitölt egy személyi igénybejelentő lapot, majd ennek alapján több szinten jóvá kell hogy hagyják az igényét, mielőtt zöld utat kapunk a keresésre. A kere­sést pedig számos tényező befo­lyásolja. Nem mindegy, hogy milyen színtű munkaerőről van szó. Hogy állandó munkát kíná­lunk, vagy csak időben korlátozott szerződéssel dolgozó kollégára van szükség. Hogy az adott mun­kakörben milyen szintű nyelvtu­dást kell elvárnunk. Hogy mennyi­re kell majd jól kommunikálnia az illetőnek, és még sorolhatnám a szempontokat. — Milyen módszerekkel folyik a keresés?- Ez nagyban függ attól, hogy mi­lyen pozíciót, pozíciókat akarunk betölteni. Egyes esetekben célra­vezető lehet a sajtóhirdetés, vagy az internetes toborzás. Tipikus példa erre a DSD-rendszerben kia­lakított álláshelyek betöltése, ahol olyan sok embert kell viszonylag rövid idő alatt felvenni, és annyi­an jelentkeztek, hogy a kiválasztá­sukkal Tóth Lajos és Kovács Ani­ta vezetésével külön csapat foglal­kozik. Am vannak olyan munka­körök, ahová így nem könnyű, vagy nem lehet megfelelő embert találni. Néha nem elég várni, hogy majd jelentkezik valaki, hanem aktívan meg kell keresni azt, aki a legjobb. Ez nem egyszerű feladat, mert a Phüip Morrisnak magas elvárásai vannak, magasan pozí­cionált szakemberekre van szük­sége. Az új kollégának olyan üz­leti környezetből kell érkeznie, mint a PM-é, ám Magyarországon kevés az ilyen magas fokon szer­vezett vállalat. De ha találunk is valakit, annak nyilván tanulással kell kezdenie a munkát, még ha hasonló vállalattól érkezett is. Ám az alapvető dolgokat tudni fogja, és gyorsan be tud illeszkedni. — Hogyan történik a kiválasztás?- Ez is függ a munkakörtől, a jelent­kezők számától, és más tényezők­től. Egyes vezetők szorosan együtt­működnek velem az interjúk során, maguk is igen aktívan részt vesz­nek ezeken, és igyekeznek meg­tudni a jelentkezőktől a számukra fontos információkat. Mások azt mondják, ilyen és ilyen pozícióra kell nekem egy új kolléga, keresd meg a legjobbat, és mutasd majd be, ha megtaláltad. A többség e két szélső pont között található: részt vesznek a kiválasztási folya­matban, de nem követik minden lépését egyforma intenzitással. — Használjátok-e a MAP-nél is alkalmazott kompetencia­rendszert a jelentkezők értékelésére, szűrésére?- Természetesen! A Lausanne-ban kidolgozott kompetencia-rendszer tíz kompetenciát vagyis készséget tartalmaz Nekünk el kell döntenünk, hogy egy-egy munkakör betöltésé­hez melyek a legfontosabbak ezek közül, és azokat kiemelt figyelem­mel elemezzük. A munkaerőfel­vételt év eleje óta egy új nemzet­közi rendszer is segíti, amely a Philip Morris valamennyi válla­lata számára elérhető. A Taleót mi, magyarok használtuk először, gyakorlatilag mi teszteltük éles­ben. A jelentkezők az interneten keresztül belépnek a központi adatbázisba, és elhelyezik az ada­taikat. Ezek bármelyik leányválla­lattól elérhetők, és egyszerűen, gyorsan kapcsolatba tudunk lépni azzal, akit szeretnénk meghallgat­ni. Ugyankkor nemcsak az adat­bázisban kereshetünk, hanem mi, személyügyesek hirdetéseket, ál­lásajánlatokat is feltehetünk: olyan ez, mint egy világméretű virtuális állásbörze. A rendszer gyors, ké­nyelmes, ugyanakkor nagyon költ­séghatékony is. A Philip Morris Magyarország Kft. vett már fel a Taleón keresztül embert, és szerin-

Next

/
Thumbnails
Contents