Képmás, 2004
3. szám
VÉGIGSÖPÖRT A SALES A VÁROSON 3 □ levő üzletekkel sikerült szerződést kötni. A legfrissebb „szerzeményem" a sétálóutcában működő Édes Élet édességbolt, aminek az egyedi berendezését, beleértve a cigarettás polcokat is, cseresznyefából faragták. Megtekintjük a tényleg édes kis boltot, majd a terjeszkedő őszben nyakamba veszem a hatvanötezres lélekszámú várost, ahol bőséggel akad látnivaló. A vár felett nagy királyok és híres királynék szellemei lebegnek: Szent István Veszprémben alapította az első magyarországi püspökséget, a legenda szerint a Séd patak fölött magasodó kolostorban hímezte felesége, Gizella királyné az apácák segedelmével a koronázási palástot. De nemcsak ezért hívják Veszprémet a királynék városának, hanem azért is, mert a mindenkori veszprémi püspök koronázta meg a magyar királyok feleségeit - legutoljára 1916-ban Zita királynét. A fénykor az 1400-as évekre esett: átépítették a várat, és nagyszabású építkezésekbe kezdtek. Alighogy elkészültek, a törökök 1550-ben feldúlták a várost, és amit ők meghagytak, tűzvész pusztította el. A Bakony felől érkező szelek szította lángok többször is tomboltak a városban: 1557-ben például mindössze három házat hagytak épségben. Az újabb aranykor a XVni. században érkezett el, amikor nagy lendülettel újjáépítették a várat és a környező utcákat. Gyakorlatilag az akkor kialakított városkép fogadja ma is a látogatót, az épületek nagy része gondosan helyreállított és szépen karbantartott, a parkokban és az ablakokban virágok - az embernek egy rossz szava nem lehet. A vár talán legszebb épülete az érseki palota, amit Fellner Jakab, a későbarokk legnagyobb hazai mestere tervezett. Vele szemben áll a szentháromság-szobor, és oldalánál emelkedik a Szent Mihály székes- egyház, ahol a boldoggá avatott Gizella karereklyéjét őrzik. Pár lépés az István és Gizella hatalmas szobrai által „felügyelt" kilátóhely, ahonnan pompázatos kilátás nyílik a város déli részére, a híres viaduktra, a Szent László templomra, a Bástyadombra és a Séd-völgyre. A palota oldalánál áll a híres-nevezetes várkút. A negyvenhárom méter mély kút több alkalommal stratégiai szerepet játszott a vár történelmében, hiszen ostromok idején az egyetlen vízforrásnak számított. A töröknek például azért kellett átadni a várat, mert az őrség gondatlansága miatt beomlott a kút, és a védők nem jutottak ivóvízhez.
