Képmás, 2003
2. szám
kerestek meg a valamikori kollégák, a PM-hez visszatérő nagy lépést mégis hosszú gondolkodás előzte meg. Olyasmi is volt ebben a három hónap pihenőben, hogy nyolc pörgős, multinacionális cégeknél eltöltött év után „regenerálódnom" kellett, szükségét éreztem egy hosszabb szünetnek. Aztán persze igent mondtam. Mennyire volt nehéz a döntés? Ennyi váltás után megtanultam, hogy egy új cégnél legalább fél évbe telik, amíg otthonosan mozogsz a közegben, a munkatársak között, a partnerekkel való kapcsolatokban. Itt értelemszerűen megspórolhattam a tájékozódás, betanulás időszakát. Szeretettel vártak vissza a valamikori kollégák, de még a volt üzleti partnerek is örömmel üdvözöltek. Ebben igazolva láttam a korábbi itteni munkám eredményét, nagyon jól esett. Végül is az én „nevelő egyesületem" a Philip Morris volt. Miben különbözik a mostani munkád a 94-99 közöttitől? Főképpen én magam különbözöm korábbi önmagámtól. Most, több tapasztalattal másképpen tudok viszonyulni a feladatokhoz. Miután megismertem más cégek módszereit, munkastílusát, képes vagyok kitömi a korábbi sablonokból. Merek más típusú szerződéseket kötni, újakat gondolni és elhagyni a „mi-mindig-is-így-csmáltuk" sémákat. Ez most egy lendületes, újításokra nyitott időszak. Árpád személye nekem garancia arra, hogy valóban véghez tudunk vinni nagy BEMUTATJUK változásokat. Szabadságot ígért, szabad kezet értelmes lépések véghezvitelére, még ha esetenként a szabályzat megváltoztatása árán is. Milyenek a közvetlen munkatársaid? A saját csapatom hat remek kollé- gából áll, vannak köztük régi ismerősök, de újak is. Tökéletesen értik, milyen remek lehetőség áll előttünk igazi komoly szerepet játszani, nem pedig csak amolyan futárszolgálatot teljesíteni a vállalat és a partnerek között. A másik csapat, amelyhez közvetlenül kötődöm, a Sales Management Team. Nagyszerű gárda, jó emberek jöttek össze. Egyikünk sem a saját karrierje építgetésén dolgozik, képesek vagyunk mindent mozgósítani a közös célokért. Nagy akarás van ebben a csapatban. Az optimizmus nem is kérdés, és az egymás iránti bizalom sem. Tudjuk a többiekről, hogy a maga területén mindegyikünk profi. Közös kérdésekben, mint a személyi döntések, csapatépítés, segítünk egymásnak. Jó az egyensúly a csapaton belül: vagyunk páran lendületes, olykor túl dinamikus Sales-típusok, ugyanakkor ott van a másik oldalon a higgadt, megfontolt strukturált gondolkodás pl. Csiszkó Csábiban, másokban is. Mindannyian bízunk Steenben, úgyhogy semmi kétség: ez a fiatal csapat az év végére egy összeszokott, irányát megtalált társaság lesz. Mondanál pár szót a magánéletedről végül? Milyen a civil Szilágyi Tibi? Feleségemmel, Veresegyházon építkeztünk (a szomszédom Szabados Tomi kollégám), és most várjuk a harmadik fiunkat, aki nyár elején fog megszületni. A szabadidőm mostanában már a családomé, pedig régebben nagy közösségi embernek számítottam. Mást ne mondjak: én szerveztem a cégnél az első focis szabadidős egyesületet, szenvedélyes focistaként úgy jártam ki, hogy a vállalat valahogy támogassa a közös futballt. Mára a prioritások megváltoztak, most a család, a gyerekek az elsők az életemben. Ők biztosítják a nyugodt hátteret az egyensúlyt a napi munkához. Biztosan kiderült már az eddigiekből is: elégedett, boldog embernek tartom magam. Megtaláltam az örömöt, a sikereket a munkámban és a magánéletemben egyaránt. Kívánom, hogy ez maradjon mindig ígyKöszönöm a beszélgetést, Tibor. Frecskó Erika
