Képmás, 2003

2. szám

ESEMÉNYEK

KÖZÉPKORI FORGATAGBAN

Május végi szombat délután, kánikula. Száradó széna illata a

zenészek a kapukan. Főkötős fángok

mézeskalácsot osztanak. Fapglalt a tölcsérken, sör a sátorkan, malac a ngárson. Ggerekek Cókáton, rolleren, légpárnás rokokón, apa karjákan, anga öléken.

Felnőttek szakadnapon.

Főtt kolbász, sült csirke, lesült emberek, napsütés.

Csepűrágók, bábosok, pikuiások, furulyások, hegedűsök, mímesek. Fazekasok, nemezelők, kovácsok, csipkeverők a déli verőn. Középkori forgatag. Hintán forogsz, tótágast áll a világ, egy pillanatig úgy marad. Kicsiknek póni, nagyoknak lipicai, köröznek a lovak. Célbalövés gumipuskával, íjjal. Célbadobás kislabdával, fémpénzzel. Igyunk meg egy jól behű- tött célzóvizet.

A színpadon Baby Gaby és a Crystal. Modem középkor. A gyerek már két órája gyöngyöt fűz. Gyöngyözik a homlokod. Reneszánsz asztal, szem s szájnak ingere. Tál hidegen, várúr sílécen, várúrnő a padlón, felhők az égen. Zápor mossa a világot, menekülsz a nagysátor alá, eszel, iszom. Hogy

vagy, testvér? Régen nem láttalak. Koszi, én is megvagyok. Azva. Nagy esők jönnek és elindulok, elmegyek innen messze. Nem lehet már játszani, nyűgösek a kölykök. Önfeláldozó apák indulnak az autókért. Esőcseppek reflektorfényben. Hív a haza.

A kemény magnak Berecz András mesél. Vörösbort kortyol, énekel. Eső el, színpadi világítás fel. Tánc a ködben, tánc a hóban, tánc a jégen, tánc a szélben, tánc. A Ghymes együttes zenéje csupa tűz. Tűzmadarak az éjszakában, pörög a láng tűzkört varázsol, s elhamvad. Forog a világ a feje tetejére áll, és egy Philip Morris Napig úgy marad.

Akkor jövőre, veled, ugyanitt? Szép álmokat.

Koncz János