Képmás, 2003

1. szám

Ezek szerint nagy volt a hajtás? Minden elismerésem azoké az embereké, akik a termelési osztá­lyokon dolgoznak. Azt a korábbi gyárlátogatásokon is megfigyel­tem, hogy sokféle dologra kell a gépek mellett figyelni, de persze más valamiről tudni, és teljesen más csinálni. A nyolc órás mű­szak alatt szinte egy percre sem lankadhat az ember figyelme, különben kifogy valamelyik alap- anyag vagy torlódik a késztermék, és rövidesen leáll a gép. Az pedig kívülről nem is látszik, hogy ez kemény fizikai munka, amihez szó szerint jó állóképesség kell. A műszak végén már úgy éreztem, leszakad a lábam. Fantasztikus volt, hogy a három kolléganő sza­vak nélkül is milyen jól megérti egymást, és milyen harmoniku­san dolgozik együtt. Gyula bácsi szakértelme is lenyűgözött: ha műszaki hiba adódott, nyomban megjelent a szerszámaival, és az idegesség vagy a stressz legkisebb jele nélkül percek alatt rendet ra­kott a gépben. Most már egészen más szemmel nézek egy doboz ci­garettára: tudom, mennyi szaktudás, milyen szervezettség mennyi energia kell ahhoz, hogy minden szem­pontból hibátlan termék szülessem Bevállalnád hosszabb időre is ezt a munkakört? Az ott dolgozókon láttam, hogy le­het azt a munkát nagyon szeretni, hogy nekik ez az életük, és hogy büszkék a tudásukra és az ügyes­ségükre. A tennivalók ritmusát megszabja a termelés rendje, több­nyire nincs váratlan esemény, nem jönnek a telefonok és az e-mailek. Nekem viszont éppen ez hiányozna: az irodai nyüzsgés, a fejtörés, a naponta adódó új szituációk meg­oldása, az újabb és újabb üzletfe­lekkel való találkozás és tárgyalás. De nagyon boldog vagyok, hogy megismerhettem az érem másik oldalát is. És mikor voltál a legboldogabb? Úgy hajnal négy óra körül, mikor nagyjából tisztába jöttem a rutin­szerűen adódó feladatokkal, beállí­tottak középre, az indítógomb mellé. Nagyon jó érzés volt, hogy értem és átlátom a gép működését tudom, mi miért történik Kicsit olyan vagány­nak éreztem magam, mint a cowboy, amikor betöri és megüli a lovat. Hogyan értékeled a műszak alatt nyújtott teljesítményedet? Sokkal jobban sikerült beilleszked­nem a csapatba, mint azt előtte re­mélni mertem. Ez azonban a kollé­ganőknek köszönhető, akik végig segítettek, és egy pillanatig sem éreztették velem, hogy zöldfülű vagyok, aki csak nehezítem az életüket. Ha rajtam múlna, min­denkinek megadnám a lehető­séget, hogy egy üyen műszakot végigdolgozzon, hogy bepillant­hasson a gyárban zajló munkába, ami nekünk, irodai embereknek egy kicsit misztikus világ. Koncz János

Next

/
Thumbnails
Contents