Képmás, 2003

4. szám

KOLLÉGÁK ÉRDEKES HOBBIVAL élesben teljesít szolgálatot, akkor is maximum 2 órát dolgozhat egy nap. Utána természetesen 2 nap pihenő jár. Ezek szerint joggal érezhetjük biztonságban magunkat repülés közben? Ahogy mondod. Minden másod­perc, melyet egy kereskedelmi repülő fedélzetén töltünk totális biztonságban zajlik. A világ legna­gyobb teljesítményű számítógépei, szofisztikáit repülésbiztonsági berendezések és természetesen a legmagasabban kvalifikált pilóták és légiirányítók követik figyelem­mel a gép minden egyes mozdu­latát. Azt mindenki tudja, hogy a fejlett navigációs berendezések segítségével a gépek néhány száz méterre maguktól meg tudják közelíteni a leszállópályát. Nos, a technika már ott tart, hogy ezek a gépek maguktól le tudnak szállni, sőt még a kifutóról is le tudnak fordulni emberi segítség nélkül. Elvileg nincs olyan rossz látási körülmény, amellyel ne tudnának megbirkózni. Természetesen a biztonság minden esetben a legfon­tosabb, így ha valahol ilyen körül­ményekkel találkozik egy pilóta, joggal kérheti egy biztonságosabb repülőtéren történő landolás enge­délyezését. Amikor hazajöttél, gondolom megszálltad Ferihegyet. Természetesen gyakran megfor­dultam a kifutóhoz közeli keríté­sek környékén, vittem a rádiómat mai foglalkozom. De azért kíván­csiságból kipróbáltam egyszer, hallhatók-e az adások. Nos, kint a tetőteraszon tisztán lehet fogni azoknak a gépeknek az adásait, amelyek a belváros fölött fordul­nak rá a repülőtérre, de a ferihegyi torony adása itt már gyenge. Bent, az irodámban pedig gyakorlatilag nincs vétel, a vasbeton leárnyékol­ja a rádióhullámokat. és a fényképezőmet, hallgatóztam, fotóztam. A szívemhez igazán kö­zeleső terület azonban inkább a távolkörzeti irányítás. Az ehhez a területhez tartozó gépek 14 ezer láb felett repülnek és leggyakrab­ban csak átrepülnek Magyarország felett. A magaslégtér 5 irányítási szektorra van bontva (a nyári csúcsidőben akár ennél többre is) annak érdekében, hogy egy légi­irányítónak csak egy megadott mennyiségű gép irányítása jusson. Ha az előzetesen leadott és engedé­lyezett repülési tervek valamelyik szektorban túlzsúfoltságot ígérnek, akkor egy kevésbé frekventált szektorba irányítják át az érkező gépet. Az irányítók szektorról szektorra adják át egymásnak az átrepülő gépeket. A teljességhez tartozik, hogy mindent vezetnek papíron is, így ha bármilyen ka­tasztrófa következtében áramki­maradással kellene számolniuk, úgy minden megvan papíron és természetesen a fejükben. Itt, a Westendben milyen a vétel? Ide dolgozni járok, nem a hobbim­Legalább nincs kísértés... Ezt a fajta rádiót a repülőn is lehet használni? Úgy érted, utasként? Jaj, dehogy... szigorúan ülos. Még azt sem nézik jó szemmel, ha a poggyászodban megtalálják. Rögtön érdeklődnek, hogy mit keres nálad, mire hasz­nálod, nem vagy-e terrorista vélet­lenül. Ennek ellenére azért néha magammal viszem, és este ráállok a frekvenciák figyelésére. Csak egy érdekesség: a légiközlekedés nyelve általában az angol, de a franciák például a saját légitársa­ságuk pilótáival előszeretettel „forgalmaznak" francia nyelven. Nem gondoltál még arra, hogy hivatást változtatsz, és átmész légiirányítónak? Azért a pilótaság lenne az igazi, de arról már sajnos lekéstem. Azt viszont még nem adtam fel, hogy kisrepülőgépre pilótaigazolványt szerezzek. Egyelőre sem időm, sem pénzem nincs erre, de ki tudja, mit hoz a jövő? Addig is hallgatom a többi pilótát...

Next

/
Thumbnails
Contents